2019. december 29., vasárnap

"10 year challenge"

Valamikor az év során jött szembe ez a hullám, hogy "10 éves kíhívás", így szabad fordításban. Egyébként ez a kedvencem...


Aztán rájöttem, hogy ez a blog is pont 10 éves idén. Bár igazából ezen a helyen már feltámasztott. Előtte volt valahol máshol (ugyanezen a néven) az első pár bejegyzéssel, de ott  elhalt. Aztán itt meg megmaradt.

10 év...mondjuk 2009-ben még pont költözködés alatt voltunk, az első nem összegző bejegyzés 2010-es. Ez már abban a házban felállított "rendszerről" szól, amiben most lakunk. De akkor a tetőtér még csak beton volt, a nappali pedig akkor is és most is alkalmatlan (lenne) zenehallgatásra.

A 10 év alatt megírtam ide, ami nálam megfordult itt, legalábbis többnyire. Ami nagyon nem működött, arról meg inkább nem írtam. Útkeresés van épp elég itt, nem hiányzik még az is, ami nálam valamiért egyáltalán nem működött. Nagy felismerésre se jutottam, csak általánosságok. Minden számít, mindent hallani. Az jelútban lévő anyagminőségéket, a rezgéscsillapítást, nyílván azt, hogy mennyire jól van megépítve/megtervezve egy adott készülék. Szoftverek is. Akusztika, install...ezek nagyon elöl vannak. Visszatérő tapasztalat, hogy a DSP zenegyilkos dolog. Ilyesmik.

A rendszer további fejlesztését illetően a 230V-os táplálás csiszolgatása még előttem áll. Jelenleg Lapp-Ölfex kábelek vannak Bals csatalkozókkal mindenhol, az elosztó pedig egy Kontaset típus. Még az Avantgarde-okkal együtt kerültek a rendszerbe.

Került már a rendszerbe az évek során szinte mindenféle szűrő, leválasztótrafó magyar és neves küldföldi gyártóktól vegyesen, de eddig egyik sem volt elég jó hozzá, hogy maradjon is. Még egy-két kísérlet van a célkereszetben, aztán lehet hagyom a dolgot. Ha nem kell ide, hát nem kell.

A tápkábelek kérdése is izgalmas, ugyanakkor itt nagyon megbossszulja magát a sok komponensből megépített rendszer. Sok kábel kell hozzá. Majd. A tápkábel lesz talán az egyik utolsó lépés.

Addig még gondolkodom a digitális rész feljesztésén. Szeretnék I2S kapcsolattal bemenni a DAC-ba, ha már egyszer tud ilyet. Erre (jelenlegi ismereteim szerint) három módon lenne:

- A még nem kapható Aqua LinQ segítségével.
- Egy Pink Faun végpont segítségével, amibe a DAC-hoz passzoló I2S kártyát tetetek.
- Vagy megnézem, hogyan tudnám a mostani Luxor PC-ben belesuvakolni a Pink Faun I2S kártyáját

Az első két opció sajnos sok pénzbe kerül a harmadik meg nem tudom működik-e. Majd szép lassan a végére járok.

Aztán szívesen gyűjtenék tapasztalatot az audió hálózatokba tervezett switch-ekkel kapcsolatban is. A digitális frontot azért nagyon sokáig lehet finomítani.

Tervezem aztán még az install folytatását is. Egyszer el szeretném pakolni középről az elektronikákat (leszámítva a monoblokkokat). Ehhez is kell sajnos pénz a kábelezés miatt.

Ugyanakkor ez mind-mind alapvetően a kíváncsiság szűlte lépés (lesz). Ha csak a zene élvezete felől nézzük a kérdést, azaz hogy a most nálam lévő hanggal elégedett vagyok-e, akkor meg nem is kellenek. Már a Rethm-el is úgy voltam, hogy el tudnék vele bármeddig élni, a "Son" viszont emelt még egyet a szinten. A legjobb hangfalam, ami eddig volt (beleértve az Avantgarde-ot is) és sikerült a helyét is megtalálni. Nem is hiszem, hogy kell ettől jobb hangfal. De ugyanezt gondolom az Audiopax végfokokról, az előfokról, a Townshend kábelezésről vagy az Aqua DAC-ról. Ezek mind számomra már megfelelő minőségű komponensek, amik még szeretik is egymást.

Mindezek mellett a 2020-as év - ahogy most látom - hifi szempontjából sokkal lassabb lesz, mint mondjuk az idei. Egész egyszerűen másra fog kelleni a pénz nagy valószínűséggel.

Úgy általában véve is azt érzem, hogy még maximum 4-5 évig tudom ezt a rendszert alakítani, aztán anyagi határaimhoz érek. Ez azt jelenti, hogy egyetlen komponens cseréje is a jövedelmi szintemhez képest aránytalan nagy kiadás lenne. Mondjuk ha le akarnám cserélni a Model 88-at az M50-re. "Soha ne mondd, hogy soha", tartja a mondás, de ha azt mondom nagyon valószínűtlen, hogy ez megtörténik, akkor biztos nem túlzok. A jobbra-balra lépkedést meg inkább hanyagolnám, az csak egy pénzvesztő. Meg borulhat a szinergia és a végén lehet mindent cserélni.

Szóval 10 év után most így. Az eredeti célom igazából többször is elértem, bár ha teljesen őszinte akarok lenni a legkompromisszummentesebb hang számomra a mostani.

Nagyon szerettem a teljes Quad rendszert (hangtömegében volt csak korlátos). A kávzi Note rendszert a Shigaraki CD játszóval (illeszkedő előfok hiányában gyönyörű, de kicsit mégis komótos hanggal). Az Avantgarde rendszerem miután rugókra kerültek a hangfalak. A feleségem még most is visszasírja a tölcsérek látványát és azt az érzést, amit nagy hangerőn tudtak csinálni. Meg hát egészen friss emlék a Rethm a Townshend cuccokkal. Az a hangfal egy igazi óriásölő.



Zárószó sincs, maximum szünetjel. A 2014-eshez hasonló lassú évre számítok.

1 megjegyzés: