A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Denon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Denon. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. január 19., kedd

Bodoraudio D/A átalakító

Az előző képek már egy kissé túlmutatattak helyenként a rendszer valós időbeni alakulásán. A kisebb szobába költözés, a szimmetrikus fejhallgató erősítő és a Beyerdynamic/AKG páros megvásárlásakor még megvolt a Pro-ject analóg lejátszó a HT RIAA korrektorral (elemes üzemben), a digitális frontot pedig a Denon CD játszó vitte.
Ennyit használtam a rendszerből, a Forté végfok és a hangfal pedig a sarokban pihent és rövid távon nem is mutatkozott esély arra, hogy használatba kerülnek. Így jött az ötlet, hogy a rendelkezésre álló elemekből a nem használtakat értékesítsem és valami olyat vegyek belőle, amit használni tudok a "most"-ban. A digitális forrás gyengesége pedig fájdalmasan egyértelmű volt az analóg lejátszó mellett.

Akkoriban még viszonylag aktívan fórumoztam és így került képbe a Bodoraudio, ahova többször is belátogattam beszélgetni, zenét hallgatni. Tetszett, hogy adtak a készülék megjelenésére és a hang sem volt éppen rossznak mondható, bár az ott akkoriban felállított Wilson hangfalak nem egészen az én izlésvilágomnak valók voltak. Nekem hiányzott belőlük az a bizonyos élet, bármennyire is tökéletesek voltak hifis értelemben véve.

És végül a Bodoraudio rugalmassága tette lehetővé, hogy a Forté becserélődjön egy D/A átalakítóra. A szerkezet a polcon árválkodott egy feketére festett rézdobozban, amit később kicsit kicsinosítottam. Semmiképpen nem hívnám terméknek, amolyan félig DIY dolog volt. Vagy amolyan nullszéria. Talán egy Marantz készülék mögé lett bekötve. Igyekeztem nem a külsőségekre figyelni, csak a hangra. És elsöprően jó volt amit hallottam. Végre nem éreztem, hogy szinte magamnak kell magyaráznom a két digitális jelforrás között a különbséget. Ez egyértelműen más volt és hallgathatóbb. Mindenféle lemezzel hallgattam, de emlékszem akkor éppen a Prince "Parade" lemeze forgott sokat (Bodor Feriék szerintem őszinte meg nem értése mellett). Nekem akkor érett be az a lemez. És ami addig zavaró volt a magában a felvételben az most organikusan illeszkedett a zenéhez. Például az "I Wonder U" felvezetője, ahol a egy nagyobb társaság beszélget, mulat egy viszhangos teremben hogy végül felülkerekedjen a zene...nem volt többé zavaró a zaj, inkább tudtam úgy hallgatni, mint egy performance-t, az elgondolás egy részét. Volt tehát több konkrét kapaszkódom és egy jó érzéssem a hanggal kapcsolatban. Létrejött a csere.

Ismerős? Dynaudio vs. DIY hangfal. Forté erősítő vs. itthoni gyártó nullszériás "terméke". A hang minden esetben előrelépés volt. "Gazdaságilag" viszont kettő hátra. Itt azért kitérnék rá, hogy abban az élethelyzetben egyetlen dolog érdekelt csak, mégpedig az anyagi lehetőségeimhez képest a legjobb hangminőség elérése. Nem gondoltam a hifire mint befektetésre és semmiképpen sem gondolkodtam csere-bere dolgokban. Ha egyszer valami jó, akkor az jó. Ha pedig így van, akkor mindegy mennyivel szállna ki az ember a készülékből, mert nem száll ki. Gondoltam én akkor. Egyébként tévesen.

Mindenesetre a Bodoraudio D/A otthon is nagyon jól teljesített. Igen jelentős dinamika tartalékai voltak, az AKG fülhallgató új életre kelt. Pörögtek a CD lemezek és egyre kevésbe a fekete lemez. Ennek csak egyik oka volt a digitális lánc javulása, a másik, hogy a zenéim 90% CD volt (és van) meg. A dolog meg mégis alapvetően a zenéről szól. Ha mégsem, hát megette a fene. Örültem hát, hogy végre nem fanyalogva kell elővennem az ezüstkorongokat.

Nem nyitok új bejegyzést neki, de ide tartozik, hogy végül az analóg annyira háttérbe szorult a fenti okok miatt, hogy a lejátszót eladtam és a maximálási elv alapján (amit használok az legyen a legjobb) a Bodoraudio berakott egy nem túl olcsó órajeltuningot a D/A-ba illetve egy tápegységtuningot a Denon CD játszóba. Hang valamelyest jobb lett, bár az az ugrás semmiképpen sem ismétlődött meg, mint amit a D/A átalakító hozott.

Aztán a tuning után nem sokkal elkezdett sávot téveszteni a CD játszó, amit korábban nem csinált. Felnyitva a tetejét mindenképpen gyanús volt, hogy a Bodoraudio által berakott táptuningot körülvevő fekete massza kiszáradt, a berakott áramkör szabadjára indult a dobozban. Aztán nemsokra rá elhallgatott a D/A. Visszakerült a Bodoraudiohoz, ahol rövid határidővel javítottak elmondásuk szerint valami banális hibát. Majd visszakerülte után megint elhallgatott. Visszaadtam, nem kellett többet. Eladták másnak. Rengeteg buktam rajta, ha figyelembe vesszük hogy mennyi volt a D/A-ra költött tuning ára + a Forté erősítő ára és mennyit kaptam kézhez mikor újra gazdára lelt.

Ez volt a pont, mikor a "csak a hang" számít hozzáállásom megfakult.



A képen egy mini füllhallgatós találkozón készült valahol Pesten egy füllhallgatós hifibarátnál. Itt megjelent a Hivox is. A Denon CD játszón láthatók a Hivox termékek (D/A átalakító, fülhalglató erősítő), mellette a saját szimmetrikus fülhallgatóerősítő, rajta a Bodoraudio D/A. Tvább jobbra a Heed passzív előfok végül pedig egy Single Ended csöves fülhallgató erősítő.

2009. április 26., vasárnap

Denon DCD-1450AR


A korábban leírt rendszer hallgathatatlansága okán muszáj volt valamerre lépnem. És bármilyen régi is volt a Tehnics erősítő, megépítésben valahogy sikerült a Marantz CD játszónak allul maradnia, egyszerűen nem volt valami öröm használni. Darab műanyag érzete volt főleg a lemezfiók miatt. És igazából még a módosítások után sem igazán szerettem a hangját. Így hát egy szép szombati napon hírtelen úgy éreztem megfeszülök, ha nem lesz rögtön nyomban új CD játszóm. Akkoriban mindent így vettem, párom nem kis meglepődésére. Kb. kiszámíthatatlan voltam. Nem kis megértés kellett a feleségem részéről, az biztos. És imsét különös felkészülés nélkül vettem meg a címben nevesített CD játékost talán egy Media-Markt-ban, mert ránézésre ez tetszett, meg Denon még csak közelemben sem volt még. Talán kicsivel több, mint 100e volt akkoriban a lejátszó, olcsó sem éppen volt. A hangja viszont számomra sokkal jobb volt, mint amit Marantz adott és a megépítés is magasabb kategória volt. Komolyzenét ezen hallgattam először úgy igazán, többnyire még csak fülhallgatóval. A hangszórós rendszer az erősítő okán még akkoriban nem nőtt fel a kihíváshoz. Sokáig maradt meg forrásnak a lejátszó. Aztán futómű lett csak, végül belekerült egy kissé ingatag működésű Bodoraudió tuning végül kb. 4-5 év használat után adtam el. Ismét mélyen hallgatva a belekerült módosításokról.