TMP Ant

Igazából ezzel meg a Cascade-al kezdődött igazán ez az egész fülhallgatózás, húsz nyarán. Kíváncsi voltam mit csinál a Campfire füles, ha nem egy USB drive méretű mindenttudó cucc hajtja meg (mármint az Audioquest Cobalt). Volt annyira meggyőző amit hallottam, hogy egyrészt elindult bennem ez az egész fülhallgatós hangya, másrészt rendeltem egy saját darabot.

Itt kezdődött

Volt pár "személyre szabott" kívánságom is. Ennyi előnye van mindenképpen annak, hogy közvetlen elérhető, megszólítható a gyártó/fejlesztő. Mármint, hogy ilyet lehet. 

- Egyrészt nekem (vagy mondjuk úgy a Cascade-nak), túl magas volt az erősítés. Alig volt használható tartománya a hangerőpotinak
- Akkor még úgy gondoltam valószínűleg ennek okán is hallható alapzaja volt az erősítőnek. Az elképzelésem az volt, ezt kezelődik majd első ponttal egyben
- Nem terveztem hangfalat kötni rá, minden "sallangot", ami a hangfalazáshoz kell (relé, kábelek, csatlakozók) kiterveztettem belőle (természetesen ez is segíthet a jel/zaj arányon az egyszerűbb kábelezés miatt)
- hangerőállítót sem kértem bele. A Townshend előfoknak két kimenete volt. Különösebb kavarodás nélkül lehetett volna felépíteni a rendszert úgy, hogy mindig minden be van dugva. Vagy a hangfalakat hallgatom vagy a fülest és a Townshend-nél jobb megoldás a hangerő állítására nem sok van. Minek mögé kötni még egy potit a jelútba? (És persze ettől is egyszerűbb a belső kábelezés)
- Az előlapi bekapcsológombot is kértem elhagyni, elég az hátul. Még tovább egyszerűsödik a belső kábelezés
- Mindez egy egyedi előlapot kívánt ezek után, hiszen se bekapcsológomb, se poti, csak a két füleskimenet
- meg persze a lehető legjobb minőségű alkatrészek

Mindezen kívánságok közül az egyedi előlap készítése tűnt aztán a legnagyobb kihívásnak. Úgyhogy addig is legyen próba alapon kaptam egy példányt, ami egy átmeneti, fa előlapot kapott.

Még a műhelyben

Már nálam

Nem kicsit vártam mit mutat az egyedi darab, de sokáig nem ismerkedtem vele. Legfőképpen azért, mert még mindig volt alapzaja a berendezésnek és mert még mindig túl nagynak tartottam az erősítést. Itt újra ki kell emelnem, hogy nagyon érzékeny vagyok bármiféle elektromos jellegű zúgásra/súgásra. Csak a tökéletesen csendes eszközök felelnek meg. (Most, mikor ezt a bejegyezést írom, már eladtam a Pathos füleserősítőt, mert a Grado-kal volt egy kis alapzaja. This is Sparta.)

Úgyhogy vissza a "gyárba". Azért sem bántam a dolgot, mert közben egyre bizonyosabb lettem benne, hogy a fülesezés maradni fog és az Ant-ra már inkább mint önálló komponensként kezdtem gondolni, nem a hangfalas rendszerre akasztott kiegészítőként. Úgyhogy visszakértem a hangerőpotit, meg az előlapi bekapcsológombot. Így egyedi előlap sem kellett.

Némi idő elteltével megkérkezett az újabb darab, ha jól értettem ez lett az alapja a mostani MK2 verziónak. 

Mk2 belül

És a helyén

Nem tudom pontosan mi került optimalizálásra, de a zajszint szinte teljesen megszűnt. Sőt, első rápróbálásra úgy tűnt, kiűzetett az ördög. Aztán jöttek a csendes éjszakák és rátalált a fülem némi maradék zajra.

Úgyhogy ment vissza az erősítő. Azért kellhet a türelem hozzám. Megállapodtunk, hogy külső tápos megoldásra váltunk, más már nem volt hátra. Az is lett és milyen csinos lett a végeredmény!

Előről

hátulról

bentről

Ezzel viszont révbe értünk, megkaptam azt az Ant-ot, amit szerettem volna. Közben persze lett (majd nemrég ment) a nagy Pathos erősítő és az ukrán csöves is, amiről még írni fogok. Az Ant-ot ezek mellett tudom megítélni/megélni.

Egyrészt a Pathos távozása után az Ant maradt az "izomfiú". Az ukrán csöves nem egészen fél watt-ot tud leadni, az Ant egész watt-ok többszörösében méri a kimeneti teljesítményét. Hiszen hangfalakat is meg tud akár hajtani.

Másrészt az Ant egy nagyon sallang nélküli, a szó jó értelemében vett tiszta hangot hoz. A tisztasága nem abban érhető tettem, hogy szanaszét cincálja a zenét, kifolyatja a vérét és kiteríti falra megtekintésre...egyszerűen csak...tiszta. Jobb stúdiófelvételeknél egy amolyan légy vagyok a stúdió falán érzésem lesz tőle. Nincs semmi rárakódás, szinezés. 

Ami meglepő, hogy (kimeneti) teljesítménye ellenére tud viselkedni, nem akarja szétkalapálni még az extra érzékeny HEMP-et sem. Sőt, inkább intimebb a hangzás, befele figyelősebb. Szerencsére tud mit kezdeni a zene sodrásával, de nem egy funk gőzgép. Precízen szeletel és pontoz. Pont annyira, hogy nem lesz egy Lauri Anderson-ból tánczene, de egy Fatboy Slim se lesz értelmiségi flash-mob.

Ez a fajta jó értelembe vett tisztatság egy kicsit könnyű lépésű karakterrel találkozik. Nem azt mondanám, hogy szikár hang, az már túlzás lenne. De nem egy 100 kilós TEK-es mentel. Inkább csak úgy a fele a súly.

A mélytartomány pontos, gyors, van felbontása, színe, minősége, de nem az utolsó szó a mennyiség terén. Bár itt meg meg kell jegyeznem, hogy a fene se tudja. Azoknak a kondiknak az örökkévalóság, meg még egy óra kell, hogy bejáratódjanak. Még mindig nem tudom, hogy teljesen végig ért-e a folyamat. Ezt azért érdemes itt kiemelni, mert a bejáratódásnak pont a mélytartományra volt a legnagyobb kihatása (jó értelemben).

A fülesezés egyik nagy előnye, hogy sokkal könnyebb több rendszert egyszerre üzemeltetni, elhelyezni és használni. Az Ant-ot nekem megéri csőre töltve tartani a rendszerben a mélyebb zenébe ásós estékre. Háttérzenélésre kevésbé tudom alkalmazni. Ez kiadódhat persze abból is, hogy a Grado-k és a Cascade is élénk hangzás, együtt az Ant feszességével nincs lazázás. Meglátjuk milyen fülest sodor még erre a szél, van egy olyan érzésem, hogy nem értem még véget az Ant teljese kiismerésének. Leginkább azért nem, mert nem használom most ki, hogy nehezebben meghajtható fülesekkel is elbírkózik. De előbb utóbb biztos lesz olyan is...

Végszónak annyit, hogy egy kicsit más szemszögből, de angolul is írtam az Ant-ról a head-fi.org-on. Link itt. Füleses témáknál ez a duplázás terveben van véve...

Link itt

Campfire Audio Cascade

 Ha nyár akkor fejhallgatózás? Vagy jelen esetben már fülhallgatózás...

A meleg megérkeztével ismét előkerültek a Polaris-ok. Sőt, még további "füldugaszokat" is rendeltem hozzájuk. Valami fórumon futottam bele, hogy ezekkel a legjobbak. Nekem viszont ugyanazt csinálták, mint a Final típusok, túl sok basszust.

Maradt az eddigi kedvenc. De hát egy IEM nagyon "fülfüggő". Kinek hogy passzol.

Ugyanakkor azt vettem észre nem volt kedvem mindig valamit a fülembe gyömöszölni. Elővettem az M50-et, amit mostanában már inkább nem én használok. Hát...nevetséges volt a Polaris után. Plusz hámlik a fejpárna (megint, egyszer már cseréltem), kezdik megadni maguk a fülpárnák is. Kértem árat egy felújításra még tavaly. Hozzáteszek pár ezer Ft-ot és veszek újat, nem éri meg. Pedig funkcionálisan tökéletes, kár hogy ennyire megviseli az idő foga. Na de ott tartottunk, hogy a Polaris után nem volt alternatíva az Audio Technica. Véznán, távolról, ködösen szólt a Campfire cucchoz képest.

Irány a head-fi, olvasgassunk kicsit. Hamar meglehetősen elveszve éreztem magam. Mikor 10+ éve még aktívabb voltam a fejhallgatókat illetően alapvetően volt a Beyerdynamic, AKG, Sennheiser triumvirátus. Meg a különc Grado és az elérhetetlen Stax. Nagyjából ennyi. A Sennheiser-t a 600-assal szerzett élményeimmel kapcsolatosan örökre kizártam a lehetőségek közül, legalább ennyivel könnyebb. Viszont cserébe úgy tűnt, hogy nagyjából mindenki és még a mindenkinek az unokatesója is több száz/ezer eurós fejhallgatók gyártásába kezdett az elmúlt 10 évben. Mondhatni felrobbant a fejhallgatózás piaca, vagy ahogy manapság hívják a "személyi sztereó". Csak úgy gyorsba, ami eszembe jut: Hifiman, Abyss, RAD-0, Kennerton, ZMF, Meze, Audeze, Final, MrSpeakers, HEDD...plusz beszállt az üzeltbe a Focal. Sony, Denon szintén jelen van nagyobb modelekkel. Meg persze a régiek ugyanúgy. Közel követhetetlen...

Úgyhogy fel kellett állítani valami egyszerű kritériumrendszert. Legyen zárt, ez fontos, hogy a lehető legtöbb helyzetben tudjam használni. Legyen hordozható azért valamilyen formában. Legyen képes az Audioqest Cobalt is meghajtani. Na meg persze ne legyen olyan gyalázatos a Polarishoz képest, mint az M50. Olyan iszonyat drágát sem akartam. Fogalmam sem volt végül fogom-e használni és mennyit. A Polaris is csak nyáron kerül elő, akkor sem minden nap. 

Nettúrás indul, hetekig csak olvasgattam, próbáltam belőni irányokat. Végül visszajutottam a kályhához ahonnan indultam, azaz a Campfire-hez.

Cascade

Először is minden formai kritériumnak megfelelt. Zárt, könnyen hajtható, kis táskájában cipelhető...a hangjával kapcsolatban pedig nagyjából 3 fix pontot szűrtem le a különféle tesztekből, fórumokból. 

- Sok basszusa van. Van akinek túl sok. Ez mondjuk a Polaris-ról is el lehet mondani, az sem szégyenlős. Nekem az bejött, van esély, hogy itt sem fog akkor zavarni. 

- Járatni kell. A gyártótól kezdve minden tulajdonos, aki nem csak 5 percre tesztelte nem győzi eléggé hangsúlyozni. Be kell járatni.

- Szórakoztató hangja van, másképp mondva élvezet vele zenét hallgatni.

Sok ponton a Polaris-ra ismertem, ugyanaz a cég, gondoltam jó lesz ez. Kipróbálni itthon úgysem tudom, nem leszek okosabb, csak ha megveszem.

Pont ugyanonnan vettem, ahonnan a Polaris-t. A vásárlást követő kommunikáció most sem volt erőssége a cégnek, de hibátlanul megjött az árú.

A füles maga nekem nagyon tetszik. Plusz semmi műanyag nincs rajta. Utálom mikor amúgy értékes füleseken pont a forgó/állítható részeket műanyaggal oldják meg. Kódolva van, hogy el fog törni. Itt minden fém, aluminium és bőr. Minden. Erre mondják, hogy úgy van megépítve, mint egy tank. Kis hordtáskát is kapunk hozzá.

Ezen felül a kábel cserélhető. Sennheiser csatlakozóval van ellátva a fülhallgató oldalon, de szerencsére a komolyabb, 800-as szériában használt típussal. További érdekesség, hogy a párna mágnesesen kapcsolódik a fejhallhatóhoz, szó szerint egy mozdulat levenni és visszarakni.

Ez azért is jó, mert rendeltem egyből alternatív fülpárnát is hozzá, ami a báránybőr helyett egy lazább szerkezetű, szövet borítású darab. 

Aztán vannak még itt szűrők. 4 fajta egyből. Különféle anyagvastagsággal készültek. Kis füzetecske segít eligazodni köztük. A leírás szerint a basszust lehet vele szabályozni. Érdekes, hogy mennyi helyen tévesen azt írják a magas/közép tartományt befolyásolja. Pedig nem. 

Hatásáról majd később, ide csak annyit talán, hogy az egész termék nagyon átgondolt, szerethető. Két dolog nem tökéletes. Az egyik pont ez a "szűrőzés". Tényleg az van, hogy érdemes cserélgetni a fülpárnákat (másra jó a bőr és másra a szövet), valóban egy mozdulat az egész. Viszont minden cserénél kieshetnek a kis szövet szűrők, hiszen a párna tartja a helyén őket. Lehet keresgélni ha leesik.

A másik a fejpánt alakja. UFO, na. Nagyon eláll a fülek fölött. Nekem eszembe jutott, hogy lehet azért, hogy baseball sapka viselése mellett is oké legyen a design. Elég laza arc a tervező, Ken Ball...ki tudja.

A Cascade a Campfire egyetlen fejhallgatója, a fő irány továbbra is az IEM. Nagyjából 3 évig lett simogatva, hangolva míg termék lett belőle. Az én verzióm már tiszta fekete, eredetileg a CA logó nem volt feketítve. Meg úgy hallom most van egy újabb átdolgozás. 4 helyett két szűrőt jár csak és más a felületkezelési (feketítési) eljárás. Szóval leginkább kozmetika. Időnként nincs fent a Campfire oldalán, ennek az az oka, hogy ki szoktak fogyni belőle.

Ja, megépítéshez még. Ez nem egy nagy fejhallgató. Éppen nagyobb, mint egy fülre tehető darab. Nekem nincs nagy fülem, kényelmesen elfér a párnában, de van akinek ezzel problémája volt. Készült is ezért XL-es fülpárna is (csak bőrből, szövetből nem). Zárt fejhallgatóhoz képest maga a "ház" kifejezetten vékony. Ennek ellenére egész széles teret tud visszaadni.

Első benyomások

Mikor májusban megvettem a Cascade-okat, nem volt más amire ráköthettem volna, mint a Cobalt. A Polaris-ból kiindulva gondoltam lesz itt most csimm-bumm, földindulás, miegyébb. Ehhez képest egy annyira ványadt, elfáradt hang fogadott, hogy 20 perc után teljes értetlenséggel feladtam a próbálkozást. Mi a fene? Ennyire nem lehet félrelőni ennyi véleménynek. Nem szoktam ilyet csinálni, de feltettem a telefont a töltőjére és hagytam hadd menjem a Tidal, járjon a füles. Mármint ilyen bejáratást nem szoktam csinálni, jön az magától, ahogy használom a cuccot. Hát most nem volt kedvem használni.

Pár óra múlva este ráhallgattam. Az ellentéte mindannak, amit előtte hallottam. Leszedte a fejem. Mintha egy légkalapácsot hallgattam volna. Régi, 80-as évek vékony hangzású poplemezeivel kb. még oké volt, de bármi modernebb, eleve basszus súlyosabb felvétel egy gyilok volt. Próbaképp beraktam Massive Attack-től valamit...viccesen eltúlozottnak se mondtam volna, egyszerűen ízléstelen sok volt az amúgy egytúnusú basszus. Újra eltűnődtem, most azon, hogy hogyan gondolhatja bárki a világon, hogy ez a fülhallgató termék lehet. 

Szerda volt a nap,  mikor megjött a postán a füles, az első napot így zártam. Csütörtök este megint ráhallgattam, játszottam a szűrőkkel, lényegileg nem változott semmi. De régebbi lemezeket elkezdtem vele hallgatni. Doors az volt, tudom. Az első nem rossz élmény. Aztán pénteken csak felhívtam a kereskedést, hogy a 14 nap visszaküldési garancia ugye külföldre is igaz. Mert ez nagyon nem jön be. Megnyugtató választ kaptam. Sőt, telefononos konzultációt is felajánlottak, hogy segítsenek kiválasztani mi legyen helyette. Ettől megnyugdtam kicsit, de aznap már úgysem tudtam volna feladni a csomagot, megbeszéltük, hogy hétvégén még járatom azért picit.

Egész péntek este ment a füles, szombat délelőtt nagy részét...a gyártó 150 óra bejáratást ír. Az rengeteg idő. Még ezzel sem kerültem a közelébe sem.

De valami történt mégis. Szombat este kiültem a teraszra a kis rendszeremmel és jó volt. Nagyon. Megjött a "fun-factor". Még mindig nagyon prezenszes volt a mélytartomány, de nem zavart annyira. Meg kerültem is a basszus-nehéz számokat. Ami feltűnt, hogy a magasai sosem bántanak. Soha. Ott volt minden, sőt, meglepően sok részlet, felbontás, de nem lett kifilézve egyetlen felvétel sem. Elkezdett folyni a zene, lett ritmus, emelkedés. Hmmm...

Mire hétfő lett nem akartam visszaküldeni. Úgy gondoltam nem ez lesz a végállomás, de esélyt akartam adni neki, éreztem benne a potenciált. 

Hosszabb távon

Májusban került hozzám a Cascade, de még most sem vagyok benne biztos, hogy teljesen bejáratódott. Ki tudja...Ami kialakult, hogy zenére a bőrpárna kell, film/game az meg a szövet. Utóbbi nem olyan meleg (mármint szó szerint) és kicsit teresebben szól. A bőr fülpárna viszont kell a magic-hez. Lineárisabban, semlegesebben szól a szövetpárnával, de nincs annyi sodrása, súlya, drámája és öröme a hangnak vele.

Szűrőt nem használok végül. Nyitotabb a hang nelküle. Sőt, egyetlen mod-ot is végrehajtottam. A bőrpárnán leszedtem a gyári szűrőt. Ezt maga Ken javasolta próbára a head-fi fórumon. Vissza lehetne tenni egyébként, nem végleges átalakítás. Tovább nyílt a hangja tőle.

A jobb oldali szövet párnán még fenti a gyári szűrő

A másik tapasztalat, hogy a Cascade nagyon jól skálázódik. Azaz érdemes jobb cuccokat elékötni. Érzékenysége okán elvan a Cobalt-al is (sőt, az LG monitorom füleskimenete is rendesen meg tudja hajtani), de egész mást mutat komolyabb rendszerben. 

Nyílván érdekelt, hogy mit csinál, ha a Cobalt helyett az Aqua a forrás. Viszont sehogy nem tudtam rákötni a "nagy rendszerre", nem volt füleserősítőm.

Úgyhogy írtam a TMP-nek, hogy hadd próbáljak ki egy Ant-ot idehaza.

Hát az Aqua/TMP lánc egész más hangot mutatott, mint a Cobalt. Nagyon ottragadós élmény lett. Elgondolkodtatóan jó élmény. A TMP erősítőnek volt egy kis alapzaja a rendszeremben, ezért nem maradt rögtön örökre. Rendeltem egy lecsupaszított saját darabot. Ez a történet még folyamatban van.

Viszont úgy tűnt komolyabban is szerepet kaphat a jövőben a fülesezés. Egyrészt mert tetszik, másrészt mert a gyerkekek tindézserkorba lépésével lehet össze kell kötni a párom a műhelyét egy pár évre a zenehallgató szóbával az meg nem feltétlen kezdvez a hangfalazásnak. Ez is még kiderül...

Harmadrészt a fülhallgatózás sokkal rugalmasabb dolog mint a hangfalazás. 3 pár hangfalat tartani és használni egész más kihívás, mint 3 pár fülhallgatót. Sőt, (füles)erősítőből is könnyebb többet kihasználni. Ebbe a posztba most csak annyit, hogy így lett egy teljesen szimmetrikus (vagy mondhatjuk hídkapcsolású) felépítésű füleserősítőm is. Lesz róla külön poszt, megérdemli. Nagyon jól emlékeim vannak a saját kísérleteimmel kapcsolatban, ahol szimmetrikusan hajtottam fülhallgatót. Kíváncsi voltam mit tud még kijönni a Cascade-ból.

Ehhez persze kellett egy kábel is, ami lehetővé teszi a szimmetrikus hajtást (azaz nem háromeres). Itthonról szereztem be, rézkábel. Masszív, jó megépítés.

Az eredmény? Hidegen is jól szól ez a rendszer, de nagyjából fél óra melegedés után szinte eltűnik a fejhallgató a fejről. Csak a zene marad. Azért ezt elérni nagyon jó. Az örök prezenszes basszus is egyre fegyelmezetebb és természetesebb lesz, ahogy komolyabb elektronikák hajtják a Cascade-ot.

Itt viszont meg már felmerült a kérdés, hogy mi van, ha minderre az elektronikára nem egy alapvetően hordozható fülhallgatót kötök rá, hanem valami otthonra szánt komolyabbat. Úgyhogy mikor ezt a posztot írom még két fülhallgató van úton hozzám a postán. Ebbe a lyukba most beleestem pöttyet, ez berántott.

És azért ez alapvetően a Cascade érdeme. A vásárlásakor még azt se tudtam fogom-e használni, most meg minden napot fülesezéssel zárok. Ennyire jó.

Mindemellett zárószónak mégiscsak azt írnám, hogy hifistáknak, puristáknak és neutralistáknak nem ajánlom. Még talán azt is mondhatnánk nem hifi. Zenét hallgatni viszont iszonyat jó. Mindenféle zenét.

Épp a napokban került fel a youtube-ra egy 3 részes kis sorozat, ahol két nem audifil beállítottságú ember hallgat meg különféle high-end füleseket. Nagy Final D8000-es, Meze Emphyrian, Focal Utopia és valami csínyből kifolyólag idekeveredett a Cascade is. Itt az első rész. Érdemes nézni a reakciókat a Cascade-nál. A harmadik rész alatti kommentekben az is kiderül, hogy ha ár nem számít, akkor a Meze volt a kedvenc. De könnyen lehet mindkét delikvens vesz egy Cascade-ot. Valahol talán ez foglalja legjobban össze mit is csinál ez a füles. Bevállaltan fun-projekt. Dögös, pörgős, húzós, arcbavágós, ugyanakkor megfelelő körítéssel lenyűgözően könnyed, nagyvonalú és sima. Olyan hang, amit senkinek nem kell magyarázni, csak a hifistáknak.

Zsebrendszer

Úgy átlalában törekszem arra, hogy egyetlen rendszerem legyen és az az egyetlen rendszer az anyagi lehetőségeimhez képest a legjobb minőséget képviselje. Ezért nincs két hangfalam, erősítőm, egyebem. Ha valamiből veszek újat a régit eladom (úgy is kell az ára a kasszába).

Sőt, ezt a gondolatot annyira teljesen értelmezem, hogy kétfajta forrást sem tartok fent. Ha CD, akkor csak CD, ha streaming, akkor csak az és megpróbálom erre maximalizálni a rendszert. Ezért nem lesz soha LP rendszerem. Pedig nem kérdés (számomra), hogy jobban szól, mint bármilyen digitális. Zenék és eszközök szintjén is párhuzamosítanék, ami csak osztja az anyagi forrásaim. Az irány pedig (forrás esetén) mindig a legtágabb kapu felé vezet. Ez most a streaming, ahol havi egy CD áráért szinte korláltan mennyiségű új zenét fedezhetek fel. Music first.

Ezért aztán nálam a másodrendszer kérdése sem merült fel soha.

Eddig a nyárig.

Kellett pár dolog, hogy eljussak a döntésig. Például hogy a nyár elején sokat voltam munka miatt úton/külföldön. Aztán közvetlen utána nyaralás(ok) miatt sem voltam itthon. Plusz nyáron szeretek akár este is a jó levegőn ücsörgöni a teraszomon, semmint a padlástéri szobámban.

Szép lassan megérett a dolog, hogy kell egy második rendszer, amit magammal tudok vinni bárhova és ami nem köt a szobámhoz. Van egy kis Bose Soundlink táskrarádió forma hangszóróm amit a telefonommal össsze lehet kötni és meglepően élvezhető, de ettől jobb minőségre gondoltam.

Maradt a fülhallgató témaköre, ami időről időre feljött ötletként, de nem találtam ár okot minek is valójában. Na most végre lett ideológia hozzá!

Addig is nagyon hamar eljutottam, hogy ha komolyan veszem a hordozhatóságot, akkor ez nem lehet egy nagyobb darab otthoni füles, hanem inkább a fülbedugható fajta. Idegenül IEM, azaz "In Ear Monitor". Ezek nagyon hasonlóak a telefonokhoz kapható kis füldugaszokhoz, de azért mégis mások. Nem a hallójárat elején csücsülnek a fülben, hanem picit be is csúsznak. Ettől olyan jó (ideális esetben) a külső zajok elnyomása. Mondhatni füldugók is egyben.

Nosza neki head-fi.org. Régebben még magam is aktív tagja voltam, mikor az 501-es AKG-vel csapattam. Jól megváltozott, megnőtt az oldal és gyártók kínálata is. Azt hiszem trendi a fülesezés valamilyen formája.

Valami nem teljesen kezdő, amolyan középkomoly fülest szerettem volna, amit azért nem teszek le 5 perc múlva, hogy hát na...sok-sok olvasás és levelezgetés után végül egy Campfire modell mellett döntöttem. Én eleve nem vagyok egy komolyzene/jazz megszállott, sőt kifejezetten sok elektronikát/indie és egyéb alternatív nyalánkságot hallgatok, ezért direkt ritmusosabb, lazább, mesélősebb darabot kerestem. Nem a neutralítás volt a cél.

Meglepően egy irányba kezdtek húzni a hivatalos és nem hivatalos tesztek/vélemények a Polaris 2-vel kapcsolatban. Bugi van benne, nem szégyenlős alul egyáltalán és leginkább bevállaltan "fun" hangzás. Árban pont befért az elképzelésbe, úgyhogy megrendeltem jól. Technikai részletektől kímélnék mindenkit, neten ezer helyen fent van hány meghajtó van benne és mi minden van a dobozban, ha kinyitjuk. Jól megépített, átgondolt konstrukció ami nekem még bumfordiságával és látható csavarjaival együtt is (vagy éppen ezért) tetszik.

De mivel rendszerben gondolkodunk, mire kössük? Nyílván telefonra közvetlen lehet, de vajon mennyi potenciált dobunk ki ezzel az ablakon? Lehetne valamilyen DAP (Digital Audio Player), de az még egy eszköz és hogy kerül rá zene? A kiinduló pont a Tidal volt, ahhoz szeretnék ezen a rendszeren is hozzáférni. Ahhoz meg még mindig az okostelefon a legjobb felület, ráadásul az van is. Céges szabályként almás, második privátot nem tartok.

Úgyhogy adta magát az Audioquest USB memória méretű D/A és fülhallgató sorozata, ami éppen akkor bővült a Cobalt-al. Van még a Red meg a Black, de én a Cobalt-ot akartam, mert a Polaris is kék, meg a Cobalt is. Ez is egy rendszerszemlélet :)

Ezen felül már csak egy dolog kellett, hogy életre keljen a rendszer, mégpedig egy speciális kábel, ami iPhone Lightning csatlakozójából csinál USB-t, amibe be lehet dugni a Cobalt-ot. Azt hiszem kamera adapternek hívják és egy nettó lehúzás az egész. De sajna kell.

"Rendszer"

Ez így minden egyben belefér a Polaris gyári tokkjába, ami meg a pont becsúszik a pénztárcám alá a táskámba ami mindig nálam van. "Ezt is elviszem magammal".

Ott van benne minden

Mikor viszont mindez megvolt készen állt a rendszer. Forrás lehet tulajdonképpen akármi. Laptop, iPad, telefon, ami kéznél van. A legtöbbet nyílván a telefonom volt erre a célra befogva.

Érdekes tapasztalás lett a dologból, mert ez így ahogy van bizony piszok jól szól. Nyílván bírni kell a fülesezést, ez egy más élmény, mint a hangszórózás, de erősen elgondolkodtató volt a dolog. Ennek a kis rendszernek egy nagyon pörgős, jó értelemben vett harapós hangja van. Hangfalas karaktert időző mélyekkel, ami nyílván egy csalás, de roppant élvezetes. És nem herél ki semmit, nem visít, nem analizál. Egy mindenevő. Sokat hallgattam vele a Karen O/Daner Mouse dúó "Lux Prima" lemezét, a Late Night Tales sorozatot vagy éppen a Siriusmo "Comic"-ját. Nem éppen audiofil csemegék (oké, Late Night Tales mondjuk jó). Csak a zene, semmi hifizés. A szállodai szobá teraszán, a nyaraláson fantasztikus kilátás mellett vagy éppen munkába sétálva. Tisztára mint tinédzserkoromban. Menetelés a Purple Rain-ra. Egy életérzés, amibe nem tudott úgy mellesleg az audiofil énem sem belekötni.

Úgy hirtelenjében nem is értettem miért ülünk otthon egy fallal szemben. A szituatív zenehallgatás nagyon erős élmény. A nyár nagyjából ezé a "rendszeré" volt. A másikat,  a "nagyot" alig kapcsoltam be.

Aztán vége lett a nyárnak, kellemesebb lett a klíma idefent és...szerintem úgy két hónapja elő sem vettem az utazószettem. Hallgatom a zenét a fallal szemben és nagyon élvezem. Most megint azt, a hangfalazást, a "nagyrendszert". Mert azért az mégis más.

De azért minden nap nálam van. Ha akárhova vetne a sors, ott van. És lesz jövő nyár is. Kicsit azért már várom. Ezért is. Ha most csak annyi pénzem lenne, amennyiből ez a zsebrendszer kijön én erre mennék.