Elköszönő - Audio Note Quest Silver

Hát ez rövid lesz.

Nem igazán a hangja miatt váltam meg tőle. Vagyis nem azért mert azzal valami baj lett volna. A közel egy év együttélés alatt persze volt módom jól kiismerni, de igazán belekötni nem tudnék.

Ha mégis írnom kellene valamit, az egyrészt a ritmusjátszó képesség, ami nem volt az erőssége. (Főleg így utólag). A béke szigete volt, folyt belőle a zene, de olyan állandó sebességgel. Orvosi célzatú rekrecációs foglalkozásokhoz is kitűnő lehetne szívinfarktus után. Kicsit másképp hallgat vele az ember zenét, amolyan eltűnődős nyugalommal.

Vagy talán azt, hogy fél-háromnegyed óra járás után kezdett el igazán zenélni. Az első 10 perc helyenként kifejezetten fájdalmas tudott lenni. Mikor még új volt a tölcsér volt hogy elmozgattam a hangfalakat, mert nagyon nem tetszett, csak hogy egy óra múlva - mikorra bemelegedett az erősítő - visszategyem oda, ahol voltak. Ennyire. Előre bekapcsolás nem ért, zenélnie kellett. És javult, simult, nyílt a hangja még 2 óra zenélés után is. Ez annyira nem illett mondjuk a zenehallgatási szokásaimhoz. Hétköznap 1, esetleg 2 lemezt hallgatok meg. Talán éppen bemelegszik. Lehet persze járatni a rendszert amíg a vacsorát eszem például, de nálam ettől sokkal ötletszerűbb, hogy melyik nap hallgatok zenét. Talán ez volt a legnagyobb gyengesége. De ez inkább fakad a nagy csőből, nem annyira a konstrukcióból. Ha kézmeleg volt a kimentő trafó, akkor volt jó.

Elképzelhető, hogy ezeken segített volna a hozzá tartozó előfok. Bár a bemelegedésen nem hiszem, máson valószínű. Lehet ez így sokkal inkább volt egy kettétört kard, mint egy végfok, mégha egyébként annak is hívják, hívjuk. Csak találgatok itt.

De nem ezek miatt váltam meg tőle, mert ezekkel együtt tudtam élni és a tölcsérrel is kifejezetten szerették egymást.

Hogy akkor mégis miért? Nem érdemes mélyen belemenni, sok köze a termékhez nincs. Pár hobbitársat ismerek, nem is kellett sok mindent mondani, a történet kirakta saját magát. Sajnálom, ha ez valakinek érthetetlen, belterjes dolognak tűnik, mert az is. De bármennyire csekély olvasottságú blog ez, mégis publikus hely és nem minden illik ide.

Végsősoron ez van. Lett más, ami a tölcsérekkel még nagyobb szerelmeben van.

Elköszönő - JPW Sonata (szerűség)

Talán először fordul elő, hog az elköszönés oka egy eszköztől kifejezetten technikai jellegű. A tervem az volt, hogy a jövőre esedékes nagyobb rendszerfejlesztésig ezeket a mini monitorokat használom, de sajnos az erősségük lett a gyengeségük. A Sonata-nak annyira torzításmentes, nyitott és kommunikatív középtartománya van, ami időnként kifejezetten kívánta, hogy megemeljem a hangerőt, betöltsem hangjával a szobát. Sajnos ez a szoba azonban nagy ezeknek a monitoroknak és időnként (nagyon) elfogytak hangerőben. Ekkor visszavettem természetesen, de a baj mégis megtörténhetett, mert a bal oldali hangfal magasa elkezdett recsegni. Előbb még csak nagy-nagy ritkán, aztán egyre többször és egyre kisebb hangerőn is. Bizonyos frekvenciák esetén elég hamar előjött a probléma. Sokat nem nyomoztam egyébként, mert ha zene van sok kompromisszumra képes vagyok (lásd mélytartomány ez esetben), de azért a recsegés az már nem elfogadható természetesen.

Úgyhogy tovább nem kínzom őket, már pihennek. 1 évig szolgáltak nálam és igen szerettem őket, fantasztikus értéket képviselnek.

Az utód már közben helyezkedik a szobában és szokja a rendszert meg a zenéket, hamarosan arról is többet :)

Elköszönő - Quad 99 CDP

Ez is egy első, eddig még sosem váltam meg egy készülékemtől azért, mert felmondta a szolgálatot - márpedig ebben az esetben sajnos ez a tényállás. Április óta a rendszerben nem változott semmi, csak a lemezek gyarapodtak. Működött a dolog, a hangsúly a zenére terelődött, a hifi mint aktív hobbi meg is szűnt tulajdonképpen, eszköz lett.

A Quad CD pár hónapja már jeleit adta betegeskedésének. Időnként nem olvasta be a lemezeket. Ilyenkor szegényem teljesen összezavarodott, majd szégyenében moccani sem akart semmerre a becsődölt helyzetből - stand by ki/be, lemez ki/be és ennyi, ment a műsor. Mondjuk 50 beolvásból egyszer ha. Aztán ebből egyre több lett, már 20-ból 1. Egyetlen egyszer olyat is csinált, hogy "túlpörgette" a lemezt, azt hittem felszáll a polcról. (Ezt is csak hírtelen stand-by módba váltással tudtam orvosolni.)

Nem volt mit tenni, utánakutattam hol a szakszervíz idehaza és eredeti csomagolásában útnak indítottam a gyógyulás felé. Egyszerűen nem akartam elengedni, végre összeállt a hang és erre ez.

Nem szeretném idézni a szakszervízzel folytatott telefonbeszélgetésem, a lényeg, hogy volt egy postadíjam az ördögnek, gyorsan elhoztattam lejátszót. Ekkor még mindig nem tudtam mi legyen, felvettem a kapcsolatot mindenkivel, akiről úgy gondoltam segíthet...szakik, német szervíz, esetleg kimérem magam mi a gond...aztán beletörődtem. 3 hete húzodott már a dolog, az emeleti szobában le is állítottam a fűtést, de ez így nagyon nehéz volt. A Quad kitűnően látja el a feladatát mint DAC, de az nekem nem az igazi, kell a lemez. Kell egy új CD játszó. (Igen, nem DAC, ócska, régimódi CD játszó).

A Quad-tól tehát csupa jó emlékkel váltam meg. Mint DAC kelt el, talán 2 napig hírdettem, igaz nem is próbáltam valami eszement árat kérni érte. Viszont jó helyre került, ez vígasztal.

Ha nem lett volna gondja fogalmam sincs mikor cseréltem le volna. Nem egy felbontás bajnok lejátszó de zenél, megbocsájtó a rossz felvételekkel és e mellé még sokoldalú is. Hetekig keseregtem raja, hogy ennyi volt.

Utolsó út

Elköszönő - Dynaudio DIY hangfal

Mikor is került hozzám...olyan 2004 - 2005 körül? Jó pár éve már. Nagyon sokba került, nagyon megtetszett a hangja.

Aztán úgy éreztem sosincs rendesen kiszolgálva. Vagy a szoba volt túl kicsi, vagy az erősítő túl gyenge, a forrás csak épp egy lap-top. Igazán talán sose állt köré össze egy hozzá méltó rendszer. Egyszerűen túlvállaltam magam vele.

Mire meg kezdhettem volna vele valamit, addigra megváltozott az ízlésem. Ugyan erre a DIY megoldásra nem annyira jellemző az, amely egynémely gyári Dynaudio hangfalra - nevezetesen hogy csak közepes hangerő felett kezdenek el élni és korlátlan áramot felzabálnak az erősítőből - azért ebben az irányban van.

Engem meg jobban kezdtek érdekelni az eleve nagy érzékenységű hangfalak, valahogy élőbbnek találtam mindig a hangjukat.

Eladni azonban nem akartam. Nem kaptam volna érte egy petákot sem. Megalázó dolog lett volna főleg ahhoz képest amennyibe került. Úgyhogy hosszútávú "kölcsönbe" adtam egy közeli barátomnak. Hallgatva és járatva lesz ez a hangfal ami az utóbbi kb. 1 évben szinte meg sem szólalt nálam. És hát mi másra készül egy hangfal ha nem erre?

Csoportkép a költözés napján

Elköszönő - Quad 909

Adós vagyok még ezzel a bejegyzéssel, hiszen nem csak a hangfal, de a végfok is másnál zenél már.

De egy pillanatra álljunk is meg itt. Készülékek jöttek-mentek az idén és nem csak velük kapcsolatban gyűjtöttem tapasztalatot, hanem az aktuális piaci viszonyokat illetően is. Tömören: lehangoló. Illetve persze attól függ. Venni jó, hiszen annyira áll a piac, hogy botrányosan jó vételeket lehet manapság idehaza csinálni. A szinte új készülékek is már fél ár alatt mennek. Ha egyáltalán. Eladóként viszont pont ezért szörnyű helyzet. Éppen ezért volt szerencsés, hogy betartottam a saját magam által magamnak állított szabályokat. Nem győzöm ismételni:

- csak használtal - így eleve nem bukok sokat
- csak nemzetközi márka szériatermékét - hogy külföldön is eladható legyen a készülék, ha itthon teljesen beáll a piac (mint most, ugye)
- és nem matuzsálemet (a végén még pont nálam krepál be végleg)

Hát ez segített a Quad végfoknál is. Itthon -bár jó áron volt - mondhatom szinte semmi érdeklődés nem mutatkozott irányába. Meghírdettem az Audio-Markt-on és pár hét alatt talált is gazdát, aki alku nélkül megvette. Megjegyzem, én annyiért árultam amennyiért szereztem és ezzel az árral pont 300 EUR-al volt olcsóbb az én kínálatom, mint másé, tehát a vevő is igen boldog volt.

Visszatérve a végfokra. Nem lehet vele tévedni. Nem tudom elképzelni, hogy van rendszer amiben rosszul teljesít, leginkább a középtartomány az erőssége, az valami fantasztikus. Ugyanakkor nagyon békülékeny, sima hangja van. Miért is kellett akkor mennie?

Egyik oka az AA Model 5-nél már taglalt -  mint később kiderült - valótlan félelmem, hogy a 96dB/W érzékenységű hangfalamhaz túl erős lesz. A másik, hogy nem tudtam dűlőre jutni milyen előfokot passzintsak hozzá. Ráadásul a mostani integrált összességében még olcsóbb is, mintha csak akárcsak a 99-es előfokot megvettem volna hozzá. És akkor még nem beszéltünk róla, hogy ha egyszer úgy döntenék, hogy komolyabb kábeleket is ki akarok próbálni, akkor bizony egy elő-végfok kombináció plusz egy összekötőt, plusz egy tápkábelt meg izolációt jelent.

Az eladás oka összefoglalva tehát inkább anyagi természetű volt. Rájöttem, hogy egy elő-végfok párossal túlvállaltam hosszútávon magam. Egy ilyen hangú integrálttal tán' még most is együtt tudnák élni, bár az AA kétségtelenül új lehetőségeket feszeget.

Elköszönő - Quad 21L

Egészen eddig a blogomra - már ha készülékekről volt szó - alapvetően a megszerzésük kapcsán kerültek fel beszámolók/irományok. Miért vettem meg, mit tapasztalok? Azt mondjuk egyik alapvetésének tartom, hogy semmiről sem számolok be pár órás/napos ismeretség alapján, hiszen azok leginkább csak első benyomások lennének, semmi több.

De vajon miért válik meg valaki egy berendezéstől? Miért dönt végül az eladás mellett és mit keres a következőben? Ez a "fonákoldal" ugyanolyan érdekes lehet, mint a megismerés folyamata. Ezért döntöttem úgy, hogy ettől kezdve vezetem az "Elköszönő" rovatot.

A sort a Quad 21L-el kezdem. Mi jut eszembe ha most visszaidézem? Először is, hogy meg kell találni a helyét. Mármint ténylegesen. Sokat tologattam ezt a hangfalat, de meghálálja a belefektetett energiát, egyre jobb és jobb hanggal örvendeztetett meg. Szereti maga körül a teret, de nem vég nélkül, olyan 80-90 cm között volt neki az ideális távolság a hátsó faltól. Se több, se kevesebb. Oldalfalak nálam igen messze voltak, ebből a szempontból tényleg a szabadban ácsorogott. Meghálálta a teljesítményt is, a 140W-os Quad 909-es végfokkal tovább nyílt, erősödött, gyorsult a hangja (az Alto-hoz képest).

A hangzásra egyáltalán nem hifis, ehhez a hangfalhoz kicsit meg kell "érkezni". Nagyon zenei, de aki nem tud túllépni rajta, hogy nem szedi fel a padlót a basszust és nem szakítja le a csillárt a magas, az nem lesz vele elégedett. Márpedig a hifizés elején a legtöbben ezeket az élményeket keresik és csak később kezdenek más, valami több után kutatni. Első hangfalnak ezért nem tudnám őszintén ajánlani.

Aki viszont zenét akar hallgatni, annak egy igazi kincs azon az áron, ahol ma be lehet szerezni. Karakterét tekintve sosem agresszív, sosem bánt. Ugyanakkor mégsem unalmas, se nem fedett. Éppen ellenkezőleg, kifejezetten fürge, nyitott hangja van. Ezt a párosítást nagyon ritkán hallani! Bevonja a történésbe a hallgatót, "meséli" a zenét. Külön élvezet vele fúvósokat hallgatni, fantasztikusan jól jeleníti meg a rezes hangszereket anélkül, hogy egy bántó hangot kiadna. A Quad végfokkal dinamikában sem volt hiány és a tere is csodálatos, egészen leválik a dobozról. Annyit hallgattam vele zenét amennyit csak tudtam, mert jól esett a zene és hiányzott, ha kimaradt pár nap. Ez is nagyon fontos mutató.

Ennyi dícséret után akkor mégis miért váltam meg tőle? Mint ahogy előző bejegyzésemben írtam, a 16cm-es membránfelület a közel 40nm-es szobában bizony már eléri a határait, van amit egyszerűen nem tud (mondjuk még egy oktáv lefele). Illetve az énekhangok terén valahogy az volt az érzésem, hogy inkább csak "torkot" hallok és kevés "tüdőt", azaz lehetett volna az énekhang testesebb (nem hangszínben!), kicsit hiányzott az énekes maga a hang mögül. Helyenként a szövegérthetősége is lehetett volna picivel jobb.

Hát a fene se tudja merre billen így ez a mérleg, sokat is rágódtam ezen a döntésen. Főleg, hogy igen nagy valószínűséggel az új hangfal másik erősítőt is kér maga mellé (rendszerszinergia). Kezdődik tehát előröl minden megint.

A váltás (részben) azonban már megtörtént, a Quad már nincs itthon. Fél év élményeivel a hátam mögött hasonlóan magas piedesztrára emelem ezt a hangfalat, mint a Naim CD5i-t. Mindkét készüléknek megvolt az a képessége, hogy tucatszám vettem a lemezeket amíg használtam őket. Ettől nagyobb dícséret nem tudom kell-e.