carboncopy
2026. szeptember 13., vasárnap
2021. május 2., vasárnap
Megintcsak...időközben
Felgyülemlett pár apróság, amikről hosszan nem értekeznék, de azért tapasztalat...
Grado SR225e
A HEMP és az RS2e után vettem egy pöttyet "szakadt" Grado-t, egy megbarkácsolt 225e-t. De csak azért, mert a belenyúlás okán (lásd kép) iszonyat olcsó volt. Gondoltam szösznek jó lesz. Meg akkor már rendelés alatt volt az ukrán csöves füleserősítő, gondoltam elsőnek inkább azt dugom rá, mint valami drágábbat/ritkábbat. A fülessel érkezett egy G pad is, legalább olyan is lett.
![]() |
| Nincs védőrács, a kábel se gyári |
A 225e amúgy tagadhatatlan Grado (már amennyiben nem változott sokat a hangja a kábelcsere miatt mondjuk?). Nyitott, friss, gyors hang. De nem olyan sima mint az RS2e és nem olyan dög, mint a HEMP. Rászoktam, hogy filmet néztem vele (a nagy G szivaccsal). Valószínűtlenül semmi súlya nem volt, hiszen még a vaskos gyári kábel sem húzta. Szinte lebegett a nagy mikiegér szivacsokkal a fejemen. Aztán az lett a sorsa, hogy elkerült a TMP-hez. Mert amúgy - mint minden Grado - kitűnő zajvadász cucc (is).
Grado PS2000e
Igen, a nagyvad. A legnagyobb és legdrágább és leglegebb Grado. Újonnan vettem a Headphone company-től. Éltem is az új vásárlást megillető lehetőséggel, gyakorlatilag 2 nap után úton volt vissza. Döbbenetes volt. A súlyelosztása egy katasztrófa, csak a két kagylónak van súlya, de az brutál. Elfordítod a fejed és megy tovább az íven a füles. De önmagában a súly is brutális, fél óra alatt megfájdult tőle a nyakam. A hangja meg értelmezhetetlen volt számomra. Nulla, azaz nulla basszusa volt. Semmi. Hajtottam a Pathos-al, az Ant-al, ki volt szolgálva. Egyszerűen...nincsenek rá szavak. Szólt mind a két membrán, felbontása is elég jó volt...szóval nem tudom lehet-e úgy defektes egy tulajdonképpen egy membránból álló szerkezet, hogy szólnak a membránok. Sérülésnek nyoma nem volt. Amennyire imádom az RS2e-t meg a HEMP-et, ez annyira teljesen kritkán aluli volt.
![]() |
| A halácsillag, ahogy viccesen hívják néha... |
Grado SR80e
Ez is használtan jött fel, a 225e már nem volt meg. Ez is olcsó volt, ráadásul gyári, szép állapotban. Gyösznek jó lesz gondoltam. A legnagyobb után a (majdnem) legkisebb Grado. Ettől meg igazból hanyattestem. Nem jobb, mint a nagyobb tesói, de azért amennyit kérnek érte...hát elképesztő. Rádugtam az ipad-ra, nyomtam valami youtube zenét és bummm. El lehetne vele így élni és abszolút nem egy vagyon. Ez sincs már meg, elajándékoztam. Nagyon megbecsülik és legalább használva van.
![]() |
| Ez meg olyan kis takaros. Első fülesnek álom! |
Na még egy kis Grado
Aztán így időközben tulajdonképpen lett mindenféle Grado párnám, vagy hogy hívjam. Eredeti és utángyártott L-ek, a nagy G. Az RS2e-vel jött a Beautiful Audio bőr megoldása, majd beszereztem a Shipibo feljesztését is. Ha valaki ilyenen gondolkozik, lehet spórolni. Mindig és messze a gyári volt a jó. Egy kivétel van, ami nem is kivétel. A TTVJ deluxe F párnája. De ez tulajdonképpen az eredeti gyári Grado F párna, csak a TTVJ árulja. Az jó az RS2e-re, jobb mint a gyári L pad.
![]() |
| Egy fióknyi Grado párna |
Aki azt hinné ezek után kifújt a Grado ügy, az téved.
HEMP picit másképp
Az első átalakítás, amit viszonylag gyorsan elvégeztem a fülesen a szimmetrikus XLR csatlakozó felszerelése volt. Azóta próbáltam erre is egy 4.4mm-es csatit forrasztani, de bevallom nem ment. A kábel vastagsága miatt leginkább. Lehet majd még próbálkozom vele.
Viszont leszedtem a kis Grado gombot. Alapvetően azért, mert nem tetszett a minősége (elmosódott betük/logó). Egyrészt nem volt olyan egyszerű dolog a műanyag ragasztót eltávolítani...
![]() |
| Ezt kellett ügyesen leszedegetni |
![]() |
| Szerintem szebb így. De hogy még jobb is... |
Fiio Q5s
Az RS2e 4.4mm-es szimmetrikus pentacon csatlakozóval érkezett. Azonnal tudtam, hogy fogok szerezni hozzá egy hordozható erősítőt, ezért adtam el a Dragonfly Cobalt-ot. Nem volt könnyű valahogy ezt beszerezni, elvileg kapható volt, de mégsem. Kicsit vadászni kellett rá.
Igazi mindenes lett. Egyrészt az optikai bemenetére rá tudom kötni az Xbox-ot, ha nagy ritkán használom a konzolt, akkor már nem a monitor füleskimenetét használom (ami kicsit zajos). Másrészt bluetooth-al az ipad-hez kötve filmezéshez is kitűnő. Meg lehet vele sétálni menni az erdőre RS2e-vel, ami nagyon kellemes. Illetve ha majd megint lehet (és kell) utazni ez lesz a szálloda rendszerem is.
Szóval mindenre használom, csak elmélyült zenehallgatásra nem, de nem is arra vettem. Aksija sokáig bírja, stabilan működik...Cascade-ot szoktam még rákötni. Szeretem.
![]() |
| Itt éppen a természetben a páros |
Na, és ami ezen felül van, annak szánok majd teljes bejegyzéseket...van bőven miről írni.
2021. március 28., vasárnap
TMP Ant
Igazából ezzel meg a Cascade-al kezdődött igazán ez az egész fülhallgatózás, húsz nyarán. Kíváncsi voltam mit csinál a Campfire füles, ha nem egy USB drive méretű mindenttudó cucc hajtja meg (mármint az Audioquest Cobalt). Volt annyira meggyőző amit hallottam, hogy egyrészt elindult bennem ez az egész fülhallgatós hangya, másrészt rendeltem egy saját darabot.
![]() |
| Itt kezdődött |
Volt pár "személyre szabott" kívánságom is. Ennyi előnye van mindenképpen annak, hogy közvetlen elérhető, megszólítható a gyártó/fejlesztő. Mármint, hogy ilyet lehet.
- Egyrészt nekem (vagy mondjuk úgy a Cascade-nak), túl magas volt az erősítés. Alig volt használható tartománya a hangerőpotinak
- Akkor még úgy gondoltam valószínűleg ennek okán is hallható alapzaja volt az erősítőnek. Az elképzelésem az volt, ezt kezelődik majd első ponttal egyben
- Nem terveztem hangfalat kötni rá, minden "sallangot", ami a hangfalazáshoz kell (relé, kábelek, csatlakozók) kiterveztettem belőle (természetesen ez is segíthet a jel/zaj arányon az egyszerűbb kábelezés miatt)
- hangerőállítót sem kértem bele. A Townshend előfoknak két kimenete volt. Különösebb kavarodás nélkül lehetett volna felépíteni a rendszert úgy, hogy mindig minden be van dugva. Vagy a hangfalakat hallgatom vagy a fülest és a Townshend-nél jobb megoldás a hangerő állítására nem sok van. Minek mögé kötni még egy potit a jelútba? (És persze ettől is egyszerűbb a belső kábelezés)
- Az előlapi bekapcsológombot is kértem elhagyni, elég az hátul. Még tovább egyszerűsödik a belső kábelezés
- Mindez egy egyedi előlapot kívánt ezek után, hiszen se bekapcsológomb, se poti, csak a két füleskimenet
- meg persze a lehető legjobb minőségű alkatrészek
Mindezen kívánságok közül az egyedi előlap készítése tűnt aztán a legnagyobb kihívásnak. Úgyhogy addig is legyen próba alapon kaptam egy példányt, ami egy átmeneti, fa előlapot kapott.
| Még a műhelyben |
![]() |
| Már nálam |
Nem kicsit vártam mit mutat az egyedi darab, de sokáig nem ismerkedtem vele. Legfőképpen azért, mert még mindig volt alapzaja a berendezésnek és mert még mindig túl nagynak tartottam az erősítést. Itt újra ki kell emelnem, hogy nagyon érzékeny vagyok bármiféle elektromos jellegű zúgásra/súgásra. Csak a tökéletesen csendes eszközök felelnek meg. (Most, mikor ezt a bejegyezést írom, már eladtam a Pathos füleserősítőt, mert a Grado-kal volt egy kis alapzaja. This is Sparta.)
Úgyhogy vissza a "gyárba". Azért sem bántam a dolgot, mert közben egyre bizonyosabb lettem benne, hogy a fülesezés maradni fog és az Ant-ra már inkább mint önálló komponensként kezdtem gondolni, nem a hangfalas rendszerre akasztott kiegészítőként. Úgyhogy visszakértem a hangerőpotit, meg az előlapi bekapcsológombot. Így egyedi előlap sem kellett.
Némi idő elteltével megkérkezett az újabb darab, ha jól értettem ez lett az alapja a mostani MK2 verziónak.
![]() |
| Mk2 belül |
![]() |
| És a helyén |
Nem tudom pontosan mi került optimalizálásra, de a zajszint szinte teljesen megszűnt. Sőt, első rápróbálásra úgy tűnt, kiűzetett az ördög. Aztán jöttek a csendes éjszakák és rátalált a fülem némi maradék zajra.
Úgyhogy ment vissza az erősítő. Azért kellhet a türelem hozzám. Megállapodtunk, hogy külső tápos megoldásra váltunk, más már nem volt hátra. Az is lett és milyen csinos lett a végeredmény!
![]() |
| Előről |
![]() |
| hátulról |
![]() |
| bentről |
Ezzel viszont révbe értünk, megkaptam azt az Ant-ot, amit szerettem volna. Közben persze lett (majd nemrég ment) a nagy Pathos erősítő és az ukrán csöves is, amiről még írni fogok. Az Ant-ot ezek mellett tudom megítélni/megélni.
Egyrészt a Pathos távozása után az Ant maradt az "izomfiú". Az ukrán csöves nem egészen fél watt-ot tud leadni, az Ant egész watt-ok többszörösében méri a kimeneti teljesítményét. Hiszen hangfalakat is meg tud akár hajtani.
Másrészt az Ant egy nagyon sallang nélküli, a szó jó értelemében vett tiszta hangot hoz. A tisztasága nem abban érhető tettem, hogy szanaszét cincálja a zenét, kifolyatja a vérét és kiteríti falra megtekintésre...egyszerűen csak...tiszta. Jobb stúdiófelvételeknél egy amolyan légy vagyok a stúdió falán érzésem lesz tőle. Nincs semmi rárakódás, szinezés.
Ami meglepő, hogy (kimeneti) teljesítménye ellenére tud viselkedni, nem akarja szétkalapálni még az extra érzékeny HEMP-et sem. Sőt, inkább intimebb a hangzás, befele figyelősebb. Szerencsére tud mit kezdeni a zene sodrásával, de nem egy funk gőzgép. Precízen szeletel és pontoz. Pont annyira, hogy nem lesz egy Lauri Anderson-ból tánczene, de egy Fatboy Slim se lesz értelmiségi flash-mob.
Ez a fajta jó értelembe vett tisztatság egy kicsit könnyű lépésű karakterrel találkozik. Nem azt mondanám, hogy szikár hang, az már túlzás lenne. De nem egy 100 kilós TEK-es mentel. Inkább csak úgy a fele a súly.
A mélytartomány pontos, gyors, van felbontása, színe, minősége, de nem az utolsó szó a mennyiség terén. Bár itt meg meg kell jegyeznem, hogy a fene se tudja. Azoknak a kondiknak az örökkévalóság, meg még egy óra kell, hogy bejáratódjanak. Még mindig nem tudom, hogy teljesen végig ért-e a folyamat. Ezt azért érdemes itt kiemelni, mert a bejáratódásnak pont a mélytartományra volt a legnagyobb kihatása (jó értelemben).
A fülesezés egyik nagy előnye, hogy sokkal könnyebb több rendszert egyszerre üzemeltetni, elhelyezni és használni. Az Ant-ot nekem megéri csőre töltve tartani a rendszerben a mélyebb zenébe ásós estékre. Háttérzenélésre kevésbé tudom alkalmazni. Ez kiadódhat persze abból is, hogy a Grado-k és a Cascade is élénk hangzás, együtt az Ant feszességével nincs lazázás. Meglátjuk milyen fülest sodor még erre a szél, van egy olyan érzésem, hogy nem értem még véget az Ant teljese kiismerésének. Leginkább azért nem, mert nem használom most ki, hogy nehezebben meghajtható fülesekkel is elbírkózik. De előbb utóbb biztos lesz olyan is...
Végszónak annyit, hogy egy kicsit más szemszögből, de angolul is írtam az Ant-ról a head-fi.org-on. Link itt. Füleses témáknál ez a duplázás terveben van véve...
Link itt
2021. március 14., vasárnap
Shunyata (Venom)
Huhh...hát. Tényleg valahogy nagyon lemaradtam a dolgaimmal. A Shunyata kábelezés története akkor kezdődött, mikor még a teljes hangfalas rendszer megvolt. Illetve egybeesett a rendszer elemeinek a meghírdetésével.
Alapvetően audio-markt-ra raktam fel egyesével a komponenseket, de az Audiopax esetében dobtam egy sort az Avantgarde itthoni forgalmazójának, az UsaAudio-nak. Személyes ismeretségünk még az Uno Nano kártacseréjéig nyúlik vissza, már akkor beszélgettünk mik a tapasztalataim az Audiopax erősítőkkel. Hamar meg is állapodtunk, hogy elviszem egy próbára az erősítőket, mit kezdenek a Duo Mezzo-val.
Párhuzamosan ezzel azt is elhatároztam, hogy az újjonnan kiépítendő feljhallgatós rendszeremben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetek a tápellátásra, mint a hangfalas rendszerben. Be kell vallani, ezt önmagában nem nehéz teljesíteni, mert eddig egy Kontaset elosztó és Balls/Öllflex kábelezés volt a rendszerben. Lényegileg a legolcsóbb, ami szerezhető és nem vasalózsínór. Ennek fő oka egész egyszerűen a pénz volt. Egyrészt először a fő komponenseket szerettem volna megtalálni, másrészt egységes kábelezést szerettem volna, harmadrészt meg nagyon sok kábel kellett volna. (Két aktív hangfal, két monobokk, DAC, Audio-PC). Ami nem került pénzbe, csak kis időbe, azt nem hanyagoltam, de nagyjából ennyi.
Illetve nem egészen, mert azért próbálkoztam ezzel-azzal, csak nem minden került fel a blog-ra, illetve majdnem semmi, leszámítva ezt a Humbuster-t. De volt a rendszerben magyar gyártmányú szimmetrizáló trafó, GigaWatt szűrő és néha-néha került a rendszerbe egy-egy tápkábel, ami hozzám került ilyen-olyan módon. Egyik sem volt meggyőző. Talán azért is, mert mindig egyke hírnőkként kerültek a rendszerbe? Ha volt egy jobb elosztóm, ahhoz maradtak az olcsó kábelek. Egy darab jobb tápkábel meg ha csinált is valamit, nagyon el volt "rejtve" a rendszerben. Ráadásul hangfalas rendszerben egész más feltételeknek kell megfelelni.
Na de most. Ha eladom a rendszerem nagy részét vissza tudom forgatni majd egy rendes, rendszerszintű kábelezésbe. Én valahogy hiszek ebben.
Olyan gyártót kerestem tehát, akitől mindent be tudok szerezni, ami a rendszerembe kellhet. Komplett tápellátás, analóg és digitális összekötők. És szerettem volna egy olyan gyártót találni, aki lehetőleg nem túl - hogy is mondjam - "intruzív" a termékeivel. Se tápoldalon, se sehol. Azaz kerülni szerettem volna a tápoldalon péládul a komplett regenerációt, szűrőket és miegymást. Nem volt velük jó tapasztalatom a hangfalas rendszerbem.
És a Shunyata pont ilyen. Nincs semmi extra kapcsolódásom a céghez, se semmiféle "insider" infóm. Annyit tudok a technológiáról, a cégről ami a neten megtalálható. Átolvastam a honlapot, utánakutattam a fórumokon miket írkálnak, ennyi. Úgyhogy én azt most elegánsan átlépném, hogy ismertetem a céget, meg a termékeit. Nem tudnék semmi újat hozzátenni ahhoz, ami a neten már úgy is fent van.
Amiről viszont sohasem találunk infót, az a saját személyes tapasztalat. Mármint ha csak meg nem írjuk mint én most, ez viszont meg másnak ad csak korlátolt információt. A lényeg a lényeg, kíváncsi lettem mit lehet kihozni a helyzetből és elkezdtem felgöngyölíteni a szálakat az UsaAudio-val.
Végül egy majdnem komplett Venom kábelezés adódott ki. Mármint ez a vonal volt az, amit még meg tudtam fizetni. Nagyjából a belépő vonala a cégnek. A csomag tartalma (most fel kell mennem az oldalra megnézni):
- Venon EU 7 elosztó
- Venom V10 XC tápkábel a fali dugó és az elosztó közé
- Venom V10NR tápkábel a füleserősítőnek (ez akkor a Pathos Inpol Ear volt)
- 2db Venom V12NR tápkábel a DAC-nak és az Audio PC-nek
- Venom XLR analóg jelkábel
Mindebből egy jó nagy rakás doboz lesz a végére, mikor megkérkeznek.
![]() |
| Bírka teljes bundában |
![]() |
| Bírka félig megnyírva |
![]() |
| Bírka bunda nélkül |
![]() |
| Bárki megmondhatja...ez bizony nagy és vastag |
![]() |
| Ha minden a helyén van, nem is nagyon látszik |
2021. január 24., vasárnap
180°
"Zárószó sincs, maximum szünetjel. A 2014-eshez hasonló lassú évre számítok."
Így gondoltam az előző évre a 2019-es év végén. Hát pont fordítva lett. Bár ez nem feltétlen (sőt, egyáltalán nem) mérhető a bejegyzések számában (5 db), mégis a blog írása óta a legalatvetőbb változás állt be a zenehallgató rendszerben.
Mindent eladtam végül, a DAC-tól felfele. Csak a rendszer eleje maradt meg.
Már az évforduló táján körvonalazódott, hogy zenehallgató szobám jó pár évre egy másodlagos funkciót is fel kell, hogy vegyen (selyemfestő műhely). Aztán ez egyelőre mégsem történik meg. Mégis ennek az impulzusnak a hatására egyre többet foglalkoztam a fejhallgatózással. (Értsd: vettem fejhallgatókat, erősítőket hozzájuk és használtam is őket).
Aztán azt vettem észre, hogy már nem hallgatom a hangfalas rendszert. Először magam is meglepődtem ezen, ortodox dolog végül is. Ki a fene preferálna a fülesezést egy dedikált szobában felállított és gondosan installált rendszerrel szemben? Mint kiderült - én. Valahogy visszaszerettem fiatalkorom izolált zenehallgatás élményébe. Hogy magamra húzom a zenét és az csak az enyém.
Az én megítélésemben a "zenehallgatás" összetett egy dolog. Csak egyetlen faktora az, amiről a hifisták oly sokat és vég nélkül képesek értekezni, hogy márpedig hogyan szól egy-egy komponens, vagy éppen rendszer. Előkerül még a felvétel minősége, ami rettentő fontos, de jó esetben nem kezdünk a témával semmit (rossz esetben meg a felvétek minősége határozza meg mit hallgatunk).
De aztán ott van még egy csomó dolog, ami egyenes ágon hat arra, hogy milyen hangulatban hallgatunk zenét (és itt most nem a tudatmódosító szerekre gondolok). A tér, ami körbevesz minket (általában egy szoba), a színek, illatok...hogy nyugodtak vagyunk-e, vagy éppen fáradtak. Tulajdonképpen minden. Mármint ha azt a szent grált keressük, hogy be tudjon húzni úgy a zene, hogy nincs is más. A közvetlen kapcsolat.
És itt ütött be valahogy a fülesezés. Pedig aki volt nálam tudja, valahogy szerencsésen izolált a szobám. Akármikor tudtam zenét hallgatni, nem zavartam vele senkit. De mégis. Van egy külön érzése annak, ahogy bezárkózom egy privát világba. Nagyobb nyugalom. Biztos kell hozzá, hogy füleseket hallgatva nőttem fel és nem idegen nekem a világ.
Egy ideig küzdöttem magamban a dolog ellen...valamiért. A hangfalak között ülve hallgattam a fülest, időnként bekapcsoltam a "nagy rendszert". Aztán elengedtem.
Elkezdtem pakolgatni, rendezkedni. Közben elmentek a végfogok, aztán a hangfalak...minden. Tulajdonképpen már csak a hangfalkábel van meg.
Hosszú évek óta nem hallgattam annyi zenét, mint manapság. És hogy mi is most a rendszer? Hát itt borzasztó mód le vagyok maradva. Részben azért, mert egy két "történet" még folyamatban van. Még mindig alakul a TMP Ant-om, ami egyre egyedibb lesz. Aztán került ide egy ukrán(!) csöves füleserősítő, a Tor Audio Balanced. Na ennek meg a tápcsatlakozásához kell még egy adapter, hogy végére járjak a dolognak. Szegénykém annyira földfüggetlen, hogy borotvacsatis...plusz lecseréltem a komplett kábelezést. Voltak itt egyéb fülesek is és leadtam a rendelésem eddigi legdrábább komponensemre is, ami az Aqua-t váltó D/A átalakító lesz (még készül a gyárban). Szép sorban jön majd minden.
Így a bejegyzés végére meg pár kép, ahogy alakulgatott a "zenesarok".
2020. december 18., péntek
Grado RS2e
Még épp viaskodtam magamban, hogy mennyire fordítva lehetek bekötve ha a HEMP-et a világklasszis Verité Open elé helyezem, mikor már egy újabb kérdés fogalmazódott meg bennem.
Mennyire Grado a HEMP? Mindenhol azt olvastam, hogy eltér a fő iránytól, eleve a lapos (F) szivacsok használata is egyedi. Nyílván sokaknak - mint ahogy nekem is - nagyon tetszett ez az irány, de vajon milyen az "eredeti" Grado hang?
Van a head-fi fórumon egy eléggé elszállt folyam, ez. 25 Grado fülest hasonlít össze a szerző (mind saját tulajdon!), szinte mérnöki precizítással. Eléggé adja magát a felsorolásból az RS2e. Próbát mindenképpen megér...
Végül nem egy új darabot vettem, hanem egy használtat, cserébe drágábban, mintha újat vettem volna. Ilyet is lehet! Nyílván oka volt a felárnak, eléggé "megpimpelt" RS2e-t szereztem be. A gyári verzióhoz képest:
- a műanyag keret (gimbal) helyett alumínium Shipibo
- a standard jack dugó helyett Custom Cans által szerelt 4.4mm-es szimmetrikus pentacon csatlakozó
- a két szett gyári "L" szivacson felül Beautiful Audio bőr párnák
- illetve a gyári barna pánt helyett fekete színű, fehér varással eláttot pánt
Tehát semmi ami lényegileg változtatna a hangon (kivéve a párnákat, de az cserélhető egy mozdulattal) viszont hasznos dolgok. A pentacon csatlakozó akár mobil eszközök általi szimmetrikus meghajtást is lehetővé teszi kezelhető méretben (ez picit spoileres itt), az aluminium pántok meg sokkal erősebbek, mint a gyáriak és nem is "nyöszörögnek" mikor kezembe veszem a fülest. Cserébe összesen 1g plusz súlyt hoznak.
Így egyben megvásárolva nem kellett semmit szervezni, darabokat rendelni, szerelni. Kényelmes.
Ráadásul az RS2e - számomra, és ez a szubjektivítás még fontos lesz - messze jobb, mint a HEMP. A HEMP nagy szívvel zenél, fantasztikus gyors, dinamikus, nyitott, imádom. Egyetlen szépségfoltot tudtam rajta találni - nagyobb hangerőn nagyon sűrű zenénél kicsit összezavarodik. De még akkor is lehet szeretni, mert azt is szívvel csinálja. Jó példa erre az Interstellar soundtrack lemezen a "Mountains". Porba hagyta a HEMP ezzel a számmal mindkét ZMF-et és a Campfire fülest is. Monumentális, hatalmas. De a végén kissé kautikus, zsúfolt az összehatás. Nem zavaró módon, de ott van. Az RS2e ezzel szemben csak emelkedik, emelkedik és nem áll meg, nincs plafon. Szinte letaglózó. És mellé hoz mindent, amiért szeretem a HEMP-et.
![]() |
| Szerintem gyönyörű amúgy |
Úgy egyébként leginkább a magastartomány különbözteti meg a HEMP-től, amennyiben az RS2e jóval élénkebb és nyitottabb odafent, de valahogy nem zavaró módon. Erre mondjuk a leírásokból lehetett is számítani. Ami inkább meglepő volt, hogy - ellentétben a netes tesztekkel és véleményekkel - az RS2e nem hogy kevesebb, de talán még több és mélyebbre hatoló basszust produkál, mint a HEMP. Na ez azért fura. Tulajdonképpen mélyebbre megy, mint a Campfire és közben - csakúgy, mint a HEMP - pusztulat gyors és ha kell üt mint Tyson fénykorában.
De miért hallom én nem úgy ezt a fülest, mint a többség? Csak arra tudok gondolni, hogy a fülem miatt. Mármint ténylegesen, fizikai értelemben. Coming out jön, nekem pici füleim vannak. Általánosban megkaptam, hogy azért tudok gyorsan futni, mert kicsi a légellenállása. Komolyan. Az általános suli nagyon kegyetlen tud lenni. Cserébe most ezzel a Grado-val meg nagyon jól együttműködik. Az "L" pados Grado-kat úgy árulják, hogy "On-Ear", azaz fülre "való". Ráül a fülre, nem körbeveszi. Na, nekem meg tulajdonképpen belefér mégiscsak a fülem. A head-fi-re készítettem is erről egy kis ábrácskát, ezért angolul van a kis felirat, de értehető szerintem.
A fenti ábrán látható milyen az, ha valaki a "fülén" hordja, lentebb meg hogy ez hogy alakul nálam. Hátul szépen becsúszik a fülem a párnába, elöl - és ez egy különbség a HEMP-hez - kicsit meg eltartja a membránt az L magasabb szivacsa. A HEMP a lapos párnával teljesen rajta ül. Az eredmény, hogy nagyon közel van a membrán a fülemhez, miközben mégis kicsit több tere, levegője van, mint a HEMP-nél.
Miért fontos ez? Minden Grado párna tulajdonképpen egy szivacs. Ezek mélyfrekvencia szempontjából kb. mintha ott sem lennének. Ennek vannak nyílván jó oldalai is (fontos a nyitott hangzáshoz), de minél messzebb van a membrán annál kevesebb lesz a mély, mert a szivacs egyfajta akusztikai rövidzár. Mint a doboz nélküli hangfalak. Ezért is létezik az a mod, hogy ragasztószalaggal kívülről körbehúzzák a szivacsot, ezzel "bent tartva" a mélyeket. Én nem próbáltam, de a leírások alapján mély lesz, levegősségnek, nyitottságnak meg huss.
Egyébként erre a problémára pont a Beautiful Audio bőr párnája a legjobb hírnek örvendő (és legdrágább) megoldás. Nekem viszont nem jött be. Egyrészt a fenti okok miatt nekem nem kell több basszus, másrészt a bőr párna is zártabbá tette nekem a hangot. Maradt a gyári.
A helyzet az, hogy mióta megvan az RS2e csak nagy ritkán hallgatok rá a HEMP-re. Értem miért jó és miért szerettem, de nekem egyértelműen jobb az RS2e. Ugyanakkor bárki másnak lehet inkább a HEMP-et ajánlanám, ha nincs lehetőség próbára. Nem kell hozzá pici fül sajátossága, hogy hozza amit tud. Én az enyémet megtartom, mert limitált kiadás és mert az első Grado fülesem. Elcsomagolva pihen a dobozában.
Meghalt a király, éljen a király!
![]() |
| Ez is kicsit spoiler-es kép |
2020. november 14., szombat
ZMF (Atticus majd Verité Open)
Ez egy rövidebb bejegyzés lesz azt hiszem..inkább csak olyan naplószerűen.
Szóval ZMF. Lehetne hosszan és inspiráltan írni erről az idehaza talán kevéssé ismert manufaktúráról. Pici amerikai cég, alapítója Zach hangszerkészítőnek készült, aztán valahogy nekiállt Fostex füleseket átalakítani (T50RP). Első termékei "Ori", "Vibro" effajta tuningok voltak. Leginkább fa házat kaptak a gyári fülesek. Alapul a hangszerkészítés során nyert tapasztalatok szolgáltak. Végül kinőtte magát a dolog és melléktevékenységből cég lett, tuning fülesek mellé pedig szép lassan beérkeztek a saját fejlesztések mind. Érdekes, hogy míg a Fostex-ek planár fülesek, addig az összes "eredeti" ZMF hagyományos dinamikus típus.
A márkát körbelengi a head-fi.org-on egyfajta rajongás. A legmagasabb polcra teszik a termékeit. A többi referencia füleshez képest visszatérő vélemény, hogy az analitikus hangzás helyett a "zeneiséget", egyfajta melegebb hangzást céloz meg miközben a technikalításokban sem marad le. A bejegyzéseket olvasgatva időnként amolyan szent grál érzésem volt.
Úgyhogy elhatároztam, hogy ha már kezdem komolyan gondolni a fülesezést, akkor érdemes lenne ezt kipróbálni.
Megint csak a Headphone Company-nál kötöttem ki, ahonnan a Polaris és a Campfire is hozzám került. Szokatlan mértékletességről tettem tanút, mikor a legolcsóbb típust, az Atticus-t rendeltem meg. Egyébként hamarabb mint az előző bejegyzésben szereplő Grado HEMP-et. Itt még azon a trip-en voltam, hogy mindenképpen legyen zárt a fülhallgató.
Na most az idő távlatában biztos néhány részletet kihagyok, de röviden összefoglalva egy szenvedés volt míg hozzám került a füles. A weboldalon az szerepelt raktáron van. Kiderült ez azt jelenti már úton van a konténer. Aztán megjött a konténer, de abban nem volt a fülesem. Akkor a következőben. Hetek teltek el, teljesen pozitív módon a cég felajánlott valami pici Astell and Kern bluetooth erősítőt kiengesztelésként ajándékba. Ezt mellékelték is rögtön a fülhallgatómhoz, de ugyanezzel a mozdulattal ki is vették a dobozból a hozzá járó kábelt. (Azt most nem részletezem, hogy úgy kellett összeszedetnem a postán a csomagot). Újabb hét volt míg a kábelt is elért hozzám.
Így kell egy amúgy csodaszépen megépített és (csomagolt) termék vásárlási élményét lenullázni. Mire meg tudtam hallgatni a ZMF-et, addigra a Grado-t már két hete hallgattam, úgy hogy ott is egy hét késéssel indult a postázás. Sóhaj.
Amúgy íme, micsoda csomag!
| Atomrakétaélesítőgombottartóbőrönd |
| Benne fülhallgatóval, kábel nélkül |
Szóval két hét Grado után (amit kvázi poénból vettem) megjött az "igazi", a "nagyágyú". Ami a helyett, hogy szólt volna egy terepet tisztitó, ködöt hasító hatalmasat teljesen hidegen hagyott. Leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy egy nagyon minőségi dünnyögést produkált. Dinamika, sebesség, jelenlét érzet fasorban sem volt a Grado-hoz. A basszus ugyan mintha kerekebb és testesebb lett volna, de nem ment olyan mélyre, mint a Grado és nem is ütött akkorát. Na hát gondoltam ezt járatni kell bizony. Úgyhogy járattam. Sokszor úgy, hogy a Pathos egyik kimenetén a Grado lógott (azt hallgattam) a másikon ZMF. Az meg csak úgy szólt magában. De hiába minden, nem bírt megnyílni. Az a hifi hang volt, ami sok mindent jól csinált de engem nem tudott megfogni egyáltalán. 10 percet ha bírtam, értelmetlen volt vele zenét hallgatni. Szépen szólt, de nem volt üzenete. Monduk imádtam a kámforfa illatát.
Leveleztem egyébként Zach-el, hogy ez miért lehet. Ő arra saccolt, hogy a Pathos 0 egész valahány ohmos kimenete nem ideális, a ZMF igazán csöves OTL-el érzi jól magát 8 és 300 Ohm közötti kimenő ellenállással. Hát oké...de nem volt kedvem füleserőstőt venni (most egy csövest). Ott volt a Pathos, ami szerintem nagyon-nagyon jó és úton volt az egyedi TMP Ant-om (ami szintén nem egy csöves OTL). Na, ezért fontos a szinergia ugye.
Némi tépelődés után úgy voltam ebből már nem lesz karika sehogysem.
Írtam a Headphone Company-nek, hogy ez nem talált. Meg is beszéltünk egy időpontot, amikor elutazom Heidelberg-be a Pathos-al együtt és szépen végighallgatok egy csomó fülest. Mezé, nagy Grado, Abyss...
Aztán megint lezárták a határokat, illetve két hét karantén lett volna az utazásból. Úgyhogy ez ugrott. Közben az Atticus visszautazott postán, szóval merre?
Tanulva az előzőekből és merítve a mértékletességgel ötvözött józan paraszti logikából megvettem a legnagyobb ZMF-et, a Verité Open-t. A sínen közlekedő nehéztüzérség. Mert végignéztem az összes review-t, elolvastam az összes topic-ot és az jött ki belőle, hogy ez a legdinamikusabb, gyorsabb nyitottabb ZMF. Na akkor.
| Családi ékszer is lehetne benne |
| Ja nem, füles ez is |
![]() |
| Ebben nagyapám kaszaköve lesz, biztos vagyok benne |
![]() |
| Vagy XLR csatlakozós füleskábel. |
































