Forráscsere 6 - AudioLinux

Legutóbb a Luxor PC/Roon+HQPlayer kombinációnál tartottam, ez év januárjában.

Operációs rendszer mindehhez egy standard Ubuntu Studio. Alapvetően szükségem volt egy Desktop-al rendelkező operációs rendszerre, mivel nem volt kedvem megvenni a HQPlayer "embedded" verzióját. (Amihez nem kell grafikus interfész). Igazából az egész felépítés valahol a HQPlayer köré épült. Szóval ez ketyegett pár héttel ez előttig. Egyébként problémamentesen. Az Ubuntu összevárta a frissítéseket kétheti ciklusra. Ha volt kedvem akkor újraindítottam, ha nem, az se zavarta. Működésbeli gikszer/akadás nem volt semmi.

Időnként (mondjuk negyedévente) rutinszerűen rápróbáltam a csupasz Roon-ra (HQPlayer nélkül), de mindig megállapítottam, hogy valahogy túl darabos, durva a HQPlayer-hez képest.

Aztán jött a "Son" meg az új hangfallal járó ismerkedés. Meg nagyjából ekkor a Roon 1.7-es verziója is. Először a Roon saját fórumán olvastam, hogy javult az 1.7-es verzióval a Roon hangja. Már ha a core és a végpont egy gépen van (mint nálam). Szemfülesebbek rá is mutattak a változtatások listájában egy adatgyűjtésre (bufferelésre) vonatkozó sorra. Mármint hogy azon dolgoztak egy sort. Meg hogy talán attól.

Ezzel párhuzamosan a "Son" meg annyira végtelen simán szólt a felsőbb regiszterekben, hogy az már túl sima volt. Nem gondoltam, hogy fogok ilyet digitális forrásból hallani, de ilyen is van. Hozzá kell tenni, hogy a rendszer ekkor még a hosszú falon volt a 90 fokos forgatás előtt. Azaz több és kevésbé kontrollban tartott basszus párosult egy nagyon légies magassal. Kicsit több harapás (is) kellett volna a hangba. Emlékeim szerint meg a Roon magában kicsit durvább, egyenesebb bár sajnos szétesettebb is mint, mint a HQPlayer.

Azért egy próbát megér alapon (két kattintás kb.) rápróbáltam megint a Roon-ra magában (itt már 1.7-es verzióval) és számomra is döbbenetes módon csak előnyét hallottam a változásnak. Jobban karcolt, húsosabb volt a hang, élőbb és nem volt szétesve. A HQPlayer ezzel szemben finomabb volt, cizelláltabb és simább, viszont a csupasz Roon-hoz képest kicsit művibb.

Kapcsolgattam egy ideig, de teljesen egyértelmű volt most (és ebben a rendszerben) a sima Roon előnye számomra. Úgyhogy maradt.

Aztán ment tovább az install, átforgattam a szobát, megint rápróbáltam hogy úgy jobb-e HQPlayer-el, továbbra sem. Azért igen csodálkoztam, mert annó nagyon megnyerte nálam a csatát a HQPlayer. Megvan a licenc-em is rá, szóval igazából választási kényszer sincs. De egész egyszerűen nem kellett már a rendszerbe.

The King is dead...long live the Queen!

Na ezt a tény még ült egy darabig, aztán szép lassan rájöttem, hogy ha nem kell HQPlayer, akkor viszont el lehet hagyni a grafikus interfészt. Ennek van egyrészt szoftveres előnye. Jóval kevesebb szoftveres lenyomata van egy olyan rendszernek, ami nem futtat semmilyen grafikus környezetet. Másrészt hardveresen is jó dolog, mert nem kell egy HDMI kábelt odahúzni a géphez, billentyűzet/egér összeköttetést biztosítani és hát a komplett monitor elpakolható. Tisztább install.

Úgyhogy elkezdtem kutakodni milyen oprendszer legyen az Ubuntu utódja. Microsoft termék ez úttal is kizárva, OS X-et végképp nem állok neki felvarázsolni nem támogatott hardverre. Maradt valamelyik Linux disztribúció. Ha már, akkor már alapon kifejezetten audio célokra optimált kiadásokat néztem végig. A teljesen ingyenesektől a drágábbakig van minden.

Én végül az AudioLinux mellett kötöttem ki. Kellően célreszabottnak tűnt - nem véletlen kerül ennek egy verziója a Pink Faun audió számítógépekre. Teljesítette azt az elvárásom, hogy támogatottan fusson rajta a Roon és legyen "headless", azaz monitort nem igénylő verziója. Cserébe nem ingyenes, de nem is kell belehallni az árába. Plusz kapunk támogatást is a telepítéshez.

Úgyhogy egy kellemes szombat délután belevágtam, gondoltam egy minimális Linux-ot feldobni egy image-ról nem nagy cucc. Ubuntu is hogy felugrott Roon-al és HQPlayer-el együtt. Este már belehallgathatok hoz-e valamit.

Tévedtem.

Van amikor az univerzum titkos erői egyszerűen nem akarják, hogy valami sikerüljön. Ilyenkor vagy összekuporodunk a szőnyegen magazatpózban és várjuk, hogy elmúljon az együttállás, vagy küzdünk. Egy ideig még reménykedünk, hogy csak egy-két bukkanó volt, aztán belátjuk, hogy ezúttal - ha végig akarunk menni az úton - minden lépésnél kapunk valami kis ajándékot. Nem először volt ez így, ismerem jól az esélytelenségnek ezt az érézését. Mikor mennie kellene a dolgoknak, de nem. És nem és nem. (Annó a 2000-es évek elején elég sokat bűvöltem Linux-okat). Viszont a szőnyegen kuporgáshoz én türelmetlen alkat vagyok, úgyhogy küzdöttem...

Az első jel az volt, hogy a vásárlást követően nem történt semmi. Mivel az oldalon nincs letöltési link (és valahogy védeni kell a szellemi tulajdont), logikus volt, hogy kapok egy vásárlást megerősítő levelet linkkel együtt. De nem jött semmi. Nem akartam rögtön piccsogni, vártam egy szerény 3 órát aztán csak rákérdeztem, hogy ilyenkor vásárlás után minek kellenetörténnie.

Csodálkozó válasz, hogy dehát ment 10 percen belül a levél instrukciókkal és linkkel...azért itt van még egyszer. Tényleg jött egyébként, csak a google mail berakta spam-nak és én nem láttam. Na innen indult és csak jött és jött. Csak mert még eleven bennem az emlék amúgy listaszerűen:

- a letöltési linken két image fájl volt. Egy 210-re végződő és egy 211-re. Meg egy HSA fájl, amivel a letöltés helyességét lehet ellenőrizni. Mint kiderült a 210-el nem kell fogalkozni régi, a HSA fájl pedig egyik verzióhoz sem tartozott, ezért úgy tűnt mindig hibásan töltök le. (Első levélváltás).
- A telepítéshez megadott terminál parancs (kitömörítés + image másolás) nagyjából 3 óra alatt futott le, mert biteknként másolt (nem volt megadva a parancsnak másolási blokk nagyság). Kétszer szakítottam meg, mert azt hittem lefagyott a másolási folyamat. Újabb levelezés-  de jó az! - kivártam. Elkészült a telepítésre alkalmas pendrive, de lefagy a telepítés.
- Gondoltam mégis csak lehet hiba egy ilyen több órás másolási folyamatban, átálltam  a már bevállt Echer-re, amivel megbízhatóan és gyorsan lehet image-t írni. Az bezzeg megcsinálta 20 perc alatt. De a telepítés továbbra is lefagy.
- Megint levelezés, kikapcsoltam-e a secure módot a BIOS-ban. Nem. (Másik féltucat beállítást sikerült megcsinálni probléma nélkül). Fél óra kutakodás a neten mire rájövök hogy kell. Alapból nem kikapcsolható, biztonsági kulcsokat kell törölni a BIOS-ból hozzá. (Extra megnyugtató, hogy 3x kérdez rá, ezt biztos és tényleg törölni akarom?)
- Újabb BIOS varázslások, újabb kudarcok mire véletlen rávezetjük egymást, hogy miért 8GB-os pendrive-al próbálkozom. Legalább 16GB, de inkább 32 kell. Egy 2.7GB-os image fájlhoz. Merthogy arra csomagolja ki a teljes rendszer magát először. Szuper, tényleg ott van az oldalon is ez az infó, (sok minden más mellett). Este 9-kor Tesco-ba be, 32GB-os pendrive megvesz.
- Gondoltam akkor na, ez volt a baj, majd most az eredeti terminál paranccsal, szépen mindent a leírás szerint. 2 óra várakozás után 11-kor aludni térek, reggelre majd megírja a pendrive-ot.
- Cserébe reggel egy hibaüzenet vár, miszerint kitömörítési hiba miatt nem futott végig a folyamat.
- Megint Etcher, megírja 20 perc alatt. Telepítés és fent van!
- De kér jelszót az első belépésnél, az mi? Ja itt van az oldalon: audiolinux0. Kár, hogy a terminál nem mutatja a jelszót amit beírunk és a magyar billentyűzeten az "ő" betű a nulla és nem a nulla. De ezzel csak 5 percet vesztettem el. (Most. Évekkel korábban sokkal többet).
- Bent vagyok a menürendszerben, fut az AudioLinux! Ki is írja, ha először vagyunk itt telepítsük a szükséges szolgáltatásokat, mert alapból semmi nem fut. Menüből lehet egyszerűen választani, kérem szépen a Roon-t. Hibára fut a telepítő, de miért?
- A rendszer által alapból telepített Roon tükörszerverek listájában az ausztrál az alap, ott meg valamiért hibás csomagok vannak fent. Megszerkesztem a fájlt, élővé teszem a magyar tükröket, feltelepül, fut a Roon!
- De nem látja a Back-Up-ot a NAS-on. Igazából nem látja samba-n a NAS-t. Adok fix IP címet a AudioLinux-nak, megmutatom neki a NAS-t IP-címmel, úgy megy. De nem szép.
- Rájövök a routerem kell megadni elsődleges DNS szervernek egy konfigurációs fájlban, úgy megy. Tudom lokálisan Linux alá csatolni a NAS-t, a Roon meg arra mutat.

És...azt hiszem ennyi. Nem tudom mi lehetett volna még. Mondjuk selejtes a pendrive amit a Tesco-ban veszek, de nem teljesen, csak valami furmányos módon, hogy ne rögtön jöjjek rá. Az végülis nem volt. Így kb. nettó 6-7 órám ment el a dologra.

Na de miután kikacagta magát rajtam az univerzum már minden rendben ment. Helyreállt a korábbi könyvtár és atomstabil a rendszer.

No és a hangminőség? Szerintem úgy nagyjából minden jobb lett. Nehéz itt teljesen biztosra menni, mert jó egy nap szünettel tudtam ráhallgatni a rendszerre. Nem létezett az Ubuntu és az AudioLinux egyszerre.  De így két hét után is azt gondolom alapvetően életszerűbb, lazább lett a megszólalás. Meg kevesebb a kábel és teljesen el tudtam pakolni a mointort meg a billentyűt.

Szóval végeredményben jóság ez, meg jó hogy van. A telepítés meg elvileg egy pofonegyszerű dolog, csak nekem nem így jött ki a lépés. A támogatás egyébként végig gyors volt, éreztem hogy együtt gondolkozik (és időnként csodálkozik) velem a rendszer megalkotója.

Úgyhogy ennyi. Leginkább amolyan naplószerűen: ez most a szoftveres megoldás a rendszeremben.

Forráscsere 5 - Luxor Audio PC

Ott maradtunk abba, hogy akkor HQPlayer kell, az meg mindenképpen kér egy PC-t.

Két féle kiépítéssel lehet gondolatban eljátszani. Vagy közvetlen kapcsolódik a HQPlayer-t futtató PC a DAC-hoz, vagy valamilyen végponton keresztül. Utóbbi lehet mondjuk egy SOTM 200-as széria, amire telepítve van a HQPlaer NAA (az az végpont), vagy akár valamilyen SBC-re (Small Board Computer) kialakított végpont.

Ami közös mindkét esetben, hogy kell a rendszer gerincét adó számítógép, ami képes futtatni a HQPlayer-t, illetve az én esetemben akkor már logikus módon a Roon szervert is.

Ezt mind meg tudja tenni a MacBook-om, lehetne ez a gép a "PC". Ez esetben csak egy végpont vásárlására lenne szükség. Ez ellen egyetlen dolog szólt, mégpedig hogy a Roon Core és a HQPlayer futtatása mellett már télen is elkezdte használni a laptop a beépített ventillátorát, mégpedig elég hallható módon. Tehetném másik szobába, de ahhoz meg kábeleznem kellene, mert a hálózati modem-router-PC kábelezés most csak a zenehallgató szobában érhető el. A ház többi részében "csak" WiFi van. Azon "pörgetni" a Tidal/NAS felől beérkező adatcsomagokat, majd vissza a végpont fele a felkonvertált (és ez által még nagyobb sávszélességet lefogó) adatokat ugyan lehet, de nem a legstabilabb megoldás.

További pont volt, hogy laptop használata esetén a Roon szerver csak addig fut általában, amíg zenét hallgatok, különben nem. Így nemigen tud működni az automatikus archiválás. Meg azt sem szerettem, hogy minden zenehallgatás azzal kezdődik, hogy dugdosom az USB kábelt a laptop-ba. Nem nagyon, de kicsit körülményes volt a dolog. Lehetne ez ettől némileg "láthatatlanabbul" is megoldani egy tényleges szerverrrel, ami folyamatosan működik.

Sokan pont erre használnak MacBook helyett (ha már Apple vonalon maradunk) MacMini-t. Elegendő teljesítménnyel bír, kicsi, elegáns. A poszt írásának időpillanatában 2 fajta Mini érhető el, a kisebb konfiguráció 315.000 Ft, a nagyobbik 435.000Ft. Ezt most azért emelem ki, mert a döntésben amit hoztam ennek most különösen nagy szerepe van.

A számítógép alapú zenehallgatásba ugyanis véleményem szerint azzal a gondolattal érdemes belevágni, hogy ami pénzt magára a számítógépre költünk az nagyjából teljes veszteség. Vagy nagyon gyorsan (évente?) cserélgetjük a számítógépet, hogy legalább valami értéke megmaradjon, vagy használjuk amíg működik. Ez utóbbi eset azt jelenti, hogy a) tönkremegy, b) már nem elég modern az időközben kiadott szoftverek futtatásához. Mint ahogy a MacBook Pro-mat is csak kis trükkel tudtam képessé tenni a HQPlayer futtatására az operációs rendszer korlátai miatt. Ugyanez a MacBook Pro egyébként mai napig tökéletesen működik, idén lesz 10 éves(!). Piaci értéke nagyjából nulla.

Ezért fontos jól átgondolni milyen mély a zseb. A MacMini olcsóbbik típusa is elivleg megfelel, de még a Roon szerver esetén is gyakrabban találkozunk az i5-ös processzor ajánlással, ami meg már a drágább modellhez tartozik. HQPlayer-el együtt meg tényleg inkább azt.

Az alternatívákon gondolkodva futottam bele a különféle Intel NUC megoldásokba. Kompakt, pici PC-k tulajdonképpen. MacBook Mini nem Apple módra, de lényegében ugyanaz. Ennek egy specális fajtája a Roon által készített Nucleus. Passzív, igényes ház, saját operációs rendszerrel (ROCK). Ellenben nem fut rajta semmi más, csak a Roon szerver és végpont, hiszen pont ez a lényege. HQPlayer kilőve. És azért ára is van, ahhoz képest, hogy egy belül standard Intel NUC amihez egy pici kapcsolóüzemű tápot adnak, amit megint csak érdemes valószínű lecserélni (újabb kiadás).

Vagy ha már célgép, akkor Audio PC. Ezzel ma sokan foglalkoznak, leginkább egyedileg épített gépekkel, tuningokkal találkoztam. Ezek sokaságától kicsit tartottam. Közös pontjuk az analóg, lineáris tápegység és stabilizátorok, a passzív hűtés, általában valami spéci USB kártya. Esetleg még testreszabott szoftveres környezet. Két megoldást találtam, ami már-már termék jellegű összeszedettséget és a koncepciót mutat. Az egyik a Luxor PC, a másik a Core Audio Daido. Az előbbi 500.000 Ft körüli áron, utóbbi a weboldal szerint 8.200 EUR, azaz kb. 2.6M Ft.

Ha most csak az árak oldaláról nézem azt látom, hogy a Luxor PC alig drágább a nagyobbik MacMini-től. Cserébe - összehasonlítva a MacMini-vel - teljesen passzív a hűtése (az ehhez szükséges ház önmagában 100e felett van kiskereskedelmben), nincs benne kapcsolóüzemű táp, ami teleszórná mindenféle zajjal az audió berendezésekhez használt elosztót és természetesen magát a számítógépet. A feszültségstabilizálás sokkal magasabb szinten megoldott, fütött központi órajelgenerátora van és egy csúcsminőség, audio célokra feljesztett USB kártya is van benne szemben a MacMini alaplapi megoldásával. Némi képzavarral érve almát hasonlítunk körtével. Egy általános felhasználásra tervezett személyi számítógépet egy célgéppel, nagyjából azonos áron. Egy ilyen döntés meghozatalában még kényelmesen érzem magam. A Core Audio megoldása azonban már egyszerűen túl drága (nekem) és ki is lóg a képből. Ez egyszerűen borzasztóan sok pénz, nagy az árbeli ugrás. Gondolom nem is az itthoni piac a cél.

Úgyhogy nyert a Luxor PC.

A hónap legsz*r*bb szóvicce katógriát is visszük egyben

Ennek a megoldásnak az egyetlen gyorsan érezhető hátránya, hogy az árban nem foglaltatik semmilyen operációs rendszer. Microsoft és Linux a két irány amiben el lehet indulni. Előbbiért én továbbra sem fizetnék pénzt, bár épp most tettem pont ezt fiam laptop vásárlása kapcsán. Volt is szerencsém telepíteni, pofozgatni a gépét. Csak megerősödött bennem az elhatározás, hogy a lehető legkevesebb közösséget szeretnék vállalni a redmondi cég termékeivel.

Úgyhogy némi egyeztetés után felvettem a kapcsolatot a "gyártóval" és megrendeltem egy példányt magamnak. Pár hetet kell várni általában , nem állnak kazalban a kész gépek. Ennek elvileg van annyi előnye, hogy kicsit lehet testre is szabni a megoldást. Én két kéréssel éltem. Egyrészt megkértem a gyártót, hogy ne ragassza fel a termékjelzésül szolgáló matricát, mert nekem bizony nem tetszik a tipográfia/kivitel. Másrészt arra kértem, hogy amennyiben a működést jelző LED kék vagy fehér színű, jó lenne inkább valamilyen más.

Első kérésem természetesen könnyen megvalósítható volt, a másodikat illetően azt a választ kaptam, hogy ugyan fehér a LED, de nagyon diszkréten világít. Hát..oké...bár nem értettem miért nem lehet egy másik színű LED-et berakni, de úgy tűnt ez nem opicó. Meglátjuk...

A Barabás villában tartott parti napjára el is készült a gépem, így kettő legyet egy csapásra alapon ellátogattam a kiállításra és el is hoztam audio PC-met.

Szépen be is rendezkedtem az installálásra. Lelkemet is felkészítettem. Úgy számoltam küzdelemes, nettúrkálós hetek előtt állok míg minden működni fog Linux-al. Pár hetet eleve adtam magamnak arra, hogy minden funkcionalításával feléledjen a gép.

Majdnem pont így

Sajnos a vadonatúj M2-es SSD hibás volt, ami azt jelentette, hogy a próbaképp feltelepített operációs rendszer felment rá (még a gyártónál), nálam már nem jutott túl a gép a BIOS-on. Hardveresen csak az SSD vezérlő chip-je látszódott, maga a háttértár nem. Nem tudom erre mennyi az esély, de láthatóan meg tud történni. Egy ideig próbálgattuk a gyártóval telefonos támogatás keretében feléleszteni a gépet különféle BIOS beállításokkal, aztán be kellett látnunk, hogy ami hardveresen hibás, az nem fog elindulni. Így aztán gép postával vissza, lett bele új SSD, hosszabb tesztelés és vissza hozzám.

Újra felöltöztettem a lelkem a hosszass telepítési procedúrára és nekiláttam. Ubuntu Studio mellett döntöttem. Elsősorban azért, mert a HQPlayer oldalán ez a disztribúció szerepel mint támogatott Linux. (A már megvásárolt HQPlayer licencem egyébként jó Mac-re és Linux-ra, így ezzel sem volt gond. Microsoft-hoz újra meg kellett volna vennen ezt a programot is).

Nagyjából 20 perc múlva fent volt a Linux, USB-ről telepítve. Esküszöm egyszerűbb volt, mint a Microsoft.

Ez után jött a Roon. Ezeket az instrukciókat találjuk a Roon weboldalán a telepítéshez. Telepítő script aztán még két parancssori utasítás (ami kimásolható a weboldalról) a szükséges egyéb csomagok telepítéséhez. Igazából nem kellett hozzá Linux-os tudás, talán csak annyiban segített az IT múltam, hogy nem voltam megijedve egy termináltól. Egyszerűen végig kell csinálni ami le van írva. Nagyjából 10 perc volt és futott a Roon.

Következő feladat volt a hálózati meghajtók (NAS) csatlakoztatása. Egyrészt mert vannak ott zenék, másrészt ott vannak a Roon Back-up-ok, amiből vissza lehet állítani a beállításokat/TIDAL kedvenceket, miegymást. Ez se volt nehéz, a Linux eleve megtalálta a NAS-t, tulajdonképpen csak a bejelentkezést kellett elintézni. Eddigre már az iPad-en elérhető volt az új (még szűz) Roon szerverem. Ott megadtam a NAS útvonalát, bejelentkeztem TIDAL-ba, majd elindítottam a beállítások visszaállítását a legutóbbi mentésből. Ez is lefutott 10 perc alatt, visszakaptam a működő Roon-omat ugyanazzal a képpel, amivel a MacBook-on. Megvoltak a TIDAL-on kedvencbe tett lemezek, a NAS-on lévő zenék, lejátszási listák, lejátszási statisztikák, minden. Kb. 1 órával a telepítés megkezdése után.

Kezdtem úgy érezni ez valami csapda.

De ha már így lendületben voltam gondoltam megpróbálom feldobni a HQPlayer-t is. Telepítő csomagként lehet letölteni, volt vagy 5 perc. Mivel a Roon konfigban amit visszaállítottam már össze volt kötve a két szoftver (egy sor egyébként Roon-on belül), ezért egyből látta is a Roon amint megjelent a gépen. Hát ilyen nincs.

Nem volt más hátra, kész a konfig, de szól-e. Bekötöttem a rendszerbe a gépet, telejesen arra készülve, hogy mindezek ellenére hang nem fog kijönni a rendszerből. Így is lett. Némi próbálkozás után kiderült, hogy lokális lejátszó szoftverrel jön ki hang a gépből (ráadásul a Paul Pang kártya használatával, tehát hardveresen felismerte), csak Roon-on keresztül nem. Fene se értette, mert elvileg elindult a zene, csak nem volt hang. Kiválasztottam, hogy ne a HQPlayer szóljon, hanem közvetlen a Roon, megjött a hang. Szóval valami a HQPlayer-el van. Ennyiben hagytam aznap, sokkal tovább jutottam, mint gondoltam volna.

Másnap újra ránéztem a konfigra, ahogy ilyenkor szokott lenni, pofonegyszerű volt a probléma. A HQPlayer friss telepítés esetén használja a beépített digitális hangerőszabályzóját (amit érdemes teljesen kikpacsolni), nulla hangerő alapbeállítás mellett. Ennyi volt a probléma. Kikapcsoltam a hangerőszabályozást és megjött a hang. Még annyi trükköt találtam, hogy érdemes a Roon-ban ilyenkor a lokális Roon kapcsolatot a DAC fele megszüntetni (azaz nem engedélyezni az eszközöknél), akkor biztos nem konkurál a HQPlayer-el. Egy gombnyomás és kész volt ez is.

Kialakítottam egy monitor/egér/billentyű hozzáférést messzebb a rendszertől, ha nagyon kellene, de nem kellett eddig használnom.

Monitor hosszabb HDMI-vel bekötve, egér/billenytű bluetooth-on kommunikál

Viszont! Az a fránya fehér LED épp csak annyira volt diszkrét, hogy este érzésre egy zseblámpával szemben ültem. Már megint és ezredszer...miért jó ez? A gép belsejét már első alkalommal megismertem, ilyen az én példányom...

Enyém

Ami lényegileg ugyanolyan, mint a termék weboldalán található fotó, csak helyet cserélt a trafó és a tápegység panel. A LED-et magában foglaló kis panelke balra lent a házhoz rögzítve található. Megkérdeztem a gyártót, kell-e valamire figyelnem, ha kiszerelem a tápegységet, mert hát csak úgy férek hozzá a LED-hez. A válasz az volt, hogy ragasszam le a LED-et vagy filcezzem be, meg hát amúgy sincs ettől kisebb teljesítményű LED a piacon, minek is cserélném. Tartottunk egy rövid eszmecserét arról, hogy akkor vajon miért nem zöld LED van a zseblámpában, de úgy éreztem felesleges tovább erőltetnem a kommunikációt. Úgyhogy saját szakállamra szétszedtem vadonatújjonan összerakott gépem, hogy kicseréljem a LED-et. Nem volt egyébként semmi gond, csapda, váratlan kipattanó rugó, egyszerűen csavarokkal és némi hővezető pasztával van a házhoz rögzítve a tápegység.

Ezek után már ki tudtam szerelni a LED-et és a bekapcsoló gombot tartó kis panelt.

Gyári fehér LED

Zöld LED helyette

Kár, hogy az új LED meg nem világított. Nem a LED-el volt baj, valószínűleg az előtét ellenállását kellett volna kicserélni, hogy megfelelő áramot kapjon. De smd panel okán erre inkább nem vállalkoztam. Eredeti LED vissza és - bevallom szégyenlem - piros alkholos filccel jó alaposan beszineztem, körbe mindenhol. Ez meg cserébe működik, megszelidült a készülék fénye. Amolyan borostyánospiros.

A műszaki részről tulajdonképpen ennyi. A telepítés befejezése óta be van kapcsolva a gép, probléma nélkül működik. Teljesen csendes, mintha nem is lenne. A Roon ugyanúgy frissíti magát, a HQPlayer-t még ki kell tapasztalni, mert jött ki valami hibajavításos alverzió, de nem panaszkodik a szoftver, hogy frissíteni kellene. Azt lehet mindig újra kell telepíteni? Majd utánajárok, ha lesz miért.

Az Audio PC a DAC alá költözött be, összekötő kábel továbbra is a AQ Carbon.

Ott van lent

Na és a hang? Semlegesen kíváncsi voltam. Én győzelemnek éltem volna meg azt is, ha a MacBook Pro szintjét hozza, csak teljesen csendesen és stabilan. Épp ezért volt meglepő, hogy kb. azt csinálta a hanggal, mintha beraktam volna egy rendes előfokot a rendszerbe a potis passzív megoldás helyett. Kissé simult a hangkép meg kapott egy kis gravitációt. Súlya, lába, talapzata lett a megszólallásnak. Mondanám, hogy megint nőtt a felbontás, de ezt már magam se akarom elhinni, hiszen hanyadszor? Mondjuk úgy valószínű máshova kerültek hangsúlyok és kicsit más dolgokat hallok mint nélküle. Miközben nem úgy érzem, hogy bármit elvesztettem volna, ami eddig megvolt. De a legfontosabb a nyugodt lazaság amit pluszban hozzátesz az eddigi rendszerhez, "folyamatosabb" a zene.

Ez már csak azért is érdekes tapasztalás számomra, mert az Aqua kifejezetten egy USB csatlakozásra felkészített DAC, három szinten sorjáznak benne csak az USB kapcsolathoz tartozó panelek. Mégis meghallani - nem is kicsit - milyen forrás van előtte.

El lehetne játszani azzal is, hogy ezt a gépet tényleg csak szervernek használom és ez után még használok egy végpontot (mint a SOTM), de egyelőre nem kívánkozik innen továbbmozdulni. Ezzel a kiegészítéssel egy stabil, igen hallgatható digitális front-end állt össze. A Luxor PC véleményem szerint egy valódi ár-érték bajnok. A beépített alkatrészek/elemek aránya a végárhoz képest döbbenetesen magas, megépítése is tisztességes.

Én beraktam a legalsó polcomra és ott is marad.

Forráscsere 4 - HQ Player

Mondjuk úgy nem olyan végtelen egyszerű dolog lecserélni a CD játszót úgy, hogy a hangminőség is megmaradjon. Legalább nagyjából.

Negyedik felvonás.

Egy, kettő, három. Három tovább.

És lesz ötödik is hamarosan. Illetve már van, csak meg kellene írni.

De vissza ide, a negyedikbe.

Eleve úgy terveztem, mikor nekiindultam a Roon-nak, hogy házasítani fogom a HQ Player-el. Harsog tőle a net, hogy muszáj. Egészen olyan extrém kijelentésekig, hogy HQ Player nélkül élvezhetetlen a Roon. Mindezt a Roon saját fórumán (is).

Saját fülemmel szerettem volna hallani miről van szó, de nem sikerült elsőre összehozni a dolgot. Banális oka volt. A 2009-es Unibody MacBook Pro gépem nem tud kidőlni alólam. Az iTunes által felkinált legutolsó OS X verzió ehhez géphez pont nem volt már kompatibilis a HQ Player-el. Minimum "El Captian" kell neki.

Ennyiben is maradt jó ideig a dolog. Talán azért is, mert teljesen jól elvoltam a MacBook Pro/Tidal/Roon/Aqua fogattal.

Pedig nagyon örültem volna egy próbának, mert előttem állt egy döntés. Idővel szerettem volna valami célvasat a MacBook helyett. De mit? Két fő irány látszott. Audio PC, vagy hálózati lejátszó. Utóbbi esetben mondjuk SOTM, vagy InnuOs.

HQ Player jellemzően nem fut hálózati lejátszókon. Túl nagy a számítási igénye. Egyedül a SOTM aki kínál HQ Player hálózati végpontot (NAA). De akkor még kell ugye a számítógép, ami futtatja a Roon Core-t és a HQPlayer szervert. De alapvetően a hálózati lejátszó irány azt jelenti, hogy nincs HQ Player.

Teljesen véletlen futottam bele, hogy az iTunes kikerülésével, az operációs rendszert pendrive-ra mentve fel tudom tenni mégis az El Captian-t. Frissítés megtörtén problémamentesen, ezt követően pedig tudtam telepíteni a laptop-ra a HQ Player próbaverzióját.

Na de akkor...mi is ez a HQ Player? Gyári felsorolás a funkciókról itt. Bár célszoftvernek ismerszik, elég tág. Alapvetően egy nagyon szofisztikált túlmintavételező és digitális zajmoduláló (noise shaping) szoftver. De csinál PCM-ből DSD-t és vissza, kezeli az u.n. "convolution" fájlokat (frekvencia és fáziskorrekciós adatok visszajátszáshoz), többcsatornás anyagokkal is megbírkozik és tulajdonképpen egy komplett lejátszó szoftver, habár elég fapados felülettel. Biztos még ennél is többet...

Legtöbben mégis a túlmintavételezési és zajmoduláció algorimusai miatt használják. Mondhatni elég sok szabadságot ad a felhasználónak...

Ennyi sok túlmintavételező algoritmus van. (3.20.4-es verzióban).

Ezek a digitális zajmodulációs algoritmusok (eredetiben "noise shaping"). És ha mindez még nem elég, kapunk egy csinatos beállítások panelt is...

Meg egy közel 40-en oldalas kézikönyvet.

Szóval az a helyzet, hogy erre kell egy kis időt szánni. Meg nem árt tudni milyen környezetben használjuk.

Az én példámon vezetve...nekem egy ellenállás létrás DAC-om van. Ez egy PCM eszköz. Multibites DAC-ok alapvetően azok. Ha ilyenünk van, akkor DSD konvertálást erőltethetjük ugyan, de a DAC belül mindenképpen PCM-et fog belőle csinálni, szóval minek. Ezzel az én esetemben ki is lőttük a szoftvernek a DSD átalakítással és feldolgozással kapcsolatos beállításait.

Ha elolvassuk a manuált, a túlmintavételezési algoritmusok mellé kapunk egy-egy rövid, ámbár nagyon technikai leírást. Sokra nem megyünk igazán velük, hallgatózni kell. Nekem elsőre a "closed-form" tetszett meg, itt éreztem, hogy tényleg hozzátett a hangminőséghez a program. Pár nap együttélés után azonban kiderült, hogy ez az algoritmus nagyon elbánik a gyengébb minőségű felvételekkel (és nagyon brillíroz a jobbakkal). Mivel nem a felvétel minőségére kihegyezett zenéket hallgatok, ezért nem ez lett a befutó. Végül egy olyan algoritmus mellett kötöttem ki (polynominal-1), amiről a manuál azt írja, hogy a legtermészetesebb audió célokra, nagyon rövid digitális elő-és utáncsengéssel. Meg hogy "nem ajánlott". Kérdés persze, hogy akkor meg minek van a listában, de a neten kutakodva többen találták úgy, hogy az ajánlások valóban csak ajánlások. Szóval kinek mi. Ezzel a szűrővel a Roon-hoz képest szabadabb a zene, nagyobb a sodrása. Megmarad nyitottnak de nyugodtabb is. Nem rossz üzlet.

A zajmodulációt illetően ugyanúgy kapunk egy listát, ez úttal kicsit színesebb magyarázattal, néha még zenei stílusra vonatkozó ajánlással is. Plusz egy jó részéről kiderül, hogy DSD-re van szabva, tehát értük se kell, hogy fájjon a fejem. A maradékból szemezgettem, próbálgattam, végül a "shaped" nevű mellett kötöttem ki.

Hozzá kell tenni, hogy az Aqua sem digitális túlmintavételezést, sem digitális szűrést nem csinál. Azaz a HQ Player beállításai nem konkurálnak a DAC saját belső (általában gyengébb minőségű) algoritmusaival. Ez a DAC tulajdonképpen egy fehér lap a HQ Player számára, mondhatni ideális hozzá. (Nem véletlen használ a szoftver fejlesztője is létrahálós NOS DAC-ot).

A fentebb leírt beállítások Roon szemszögéből

Maga a fő gondolat is az a HQ Player mögött, hogy a számításintenzív digitális feladatokhoz fogjuk be a PC-k erőforrásait, amik nagyságrendekkel nagyobbak, mint a CD játszók/DAC-ok IC-iben rejlő lehetőségek. Ez aztán azt is jelenti, hogy a számítógépes platformot kihasználva nemcsak annak kapacítását, de flexibilitását is megkapjuk. Példa erre pont a korábban említett "closed-form" algoritmus, amivel a Chord jelent meg először (ha nem tévedek), jó nagy hírverést csapva köré. Ez került leképzésre a HQ-Player-el is nem sokra rá, csak még nagyobb pontosággal...

Amúgy is érdekes trenddé kezd vállni a fejleszthető DAC-ok elterjedése. PS Audio, DCS két példa. Korlátozott módon (a hardver adott), de hasonló flexibilítást próbálnak kínálni az update-eken keresztül. (PS Audio: Huron, Redcloud, Snowmass).

Nekem azonban úgy tűnik ennek a játéknak a királya a HQ Player. Az első digitális jelfeldolgozó szoftver, ami az én füleimnek nem öli meg az életet a zenében. Sőt, emel a hangminőségen. A Roon-ban is lehet (sokkal egyszerűbb módon) szoftveresen túlmintavételezni. Az nekem kiírtja a lelket a zenéből. Maradtam mindig kikapcsolt DSP mellett. Finomabb tudott lenni a megszólalás, de mindig érdektelenebb lett.

A HQ Player használtának azonban lettek a hangminőségen túli következményei is.

Az említett 2009-es MacBook Pro (még eredeti akkumulátorral, messze túl az 1000 cikluson) eddig Roon core+végpont funkciójában nagyjából 3 és fél órát tudott működni. A HQ Player használatával ez lecsökkent nagyjából 2 órára. (A laptop töltője nincs bedugva az audió rendszer elosztójába, az íróasztalon töltődik. Tehát addig volt zene, amíg bírta akksival a laptop). A 3 és fél óra összesen kétszer nem volt elég, mivel háttérzenélni nem nagyon szoktam. A 2 óra már tud kevés lenni.

A megnövekedett számítási igény ahhoz is vezetett, hogy sűrűbben használja a laptop a ventillátorát. Eddig télen soha, nyáron gyakran ment. HQ Player-el télen is elkezdte használni, mikor nem volt olyan meleg a szobában. Ventillátornak meg hangja van és zavar.

És végül...a HQ Player eldöntötte a kérdést, hogy streamer vagy audio PC legyen a következő lépés.

Raspberry Pi (Model 3B+) - Roon végpont

Frissítés: visszaértek a végfokok, megint van zene. A Raspberry végpont viszont elkezdett rendetlenkedni. Időnként belecöccög/tikkel a zenébe. Kipróbáltam az erdeti tápjával, de ott is van a probléma. (Bár talán kevesebbszer.) Még nyomozok az ügyben, de ez így egyenlőre akkor nem ajánlott megoldás. Kár, pedig hangra ígéretes volt. Ha jutnék valamire, majd frissítek megint...

Frissítés2: úgy néz ki a probléma az, hogy a 3B+ esetében ugyanaz a kontroller vezérli az USB-t és az ethernet-et. A 3B-nél elvileg nincs ez a probléma. Fiókba tettem egyelőre a Raspberry-t és visszatértem a MacBook-ra.

Frissítés3: legfrissebb tapasztalat, hogy a 160-as verziótól a fejlesztő limitálta az ethernet sebbességet, ezzel megoldva a pattogás problémáját. A saját tapasztalatom is az, hogy megszűnt a probléma, megint bele lehet fogni Roon végpontnak a Model 3B+ típust is.

Ez most nem egészen hi-fi oldalról indult. Elébb fiamnak fedeztem fel a Raspberry mini gépet. Csak hogy ismerkedjen vele, ha már érdekli a progamozás és hamarosan középsulis lesz. Linux operációs rendszer, előre telepített programozási környezetek, Office csomagok...szinte semmi pénzért.

Innen lehet gyorsan beszerezni. Kell egy akármilyen egér/billenytű meg egy monitor és 20e körül van egy működő számítógép. Lehet tanulni, konfigurálgatni. (És játékra meg pont nem való). Szerintem fantasztikus dolog. A legcsodább pedig az benne, hogy teljesen zajtalan az egész, nem kell zúgó ventillátorok előtt ülve tanulni. Nincs kifogás, aki tanulni akar, ezzel tud.

Már mikor az ő példányát beszereztem nézelődtem mit lehetne még vele kezdeni (mindenféle projektre használják). Sejthető volt, hogy lesz hi-fi felhasználási módja, meg rémlett is a Darko oldaláról, hogy irogatott ilyesmiről. (Bár amikor nem tudtam még mi ez épp csak rápillantottam az eszközt érintő cikkeire).

Most aztán tudatosan visszaolvasva egész kis szubkultúrát találtam amely erre a mini számítógépre épül. Én kevésbé voltam érdekelt a hiperolcsó streamer/dac kombókban amit ebből kihoznak, annál jobban megragadta a fantáziám a Roon végpontként való felhasználási módja.

Mert hát mi is történik. Fogunk egy minimál hardvert, ami azért annyira van erős, hogy akár egy teljes desktop környezetet elfutasson. Teszünk rá egy lecsupaszított minimál Linux-ot, aminek egyetlen feladata, hogy Roon végpont legyen. Ez a kétszer minimál pont azt jelenti, hogy nem kell végigmenni az amúgy elég hosszadalmas procedúrákon, hogy kiírtsunk, kikapcsoljunk, deaktíváljunk, lekössünk olyan dolgokat a zenére használt gépünkről, aminek semmi köze a zenéhez. Eleve nincsenek is. Minimális hardver és szoftver lenyomat. Nekem tetszik.

Csak a kép kedvéért nyitva...nagyon picike kis cucc.

Az első lépés a RoPiee (ez a neve a végpont szoftvernek) beszerzése innen. Egyszerűen letöltjük az "image" fájlt. A weboldal javaslata szerint letöltöttem még az "image" állományok megfelelő másolására alkalmas Etcher-t is. Már csak egy SD kártya kellet, amit a 2009-es MacBook-om (képtelen megadni magát), szerencsére könnyen írt, mert beépített SD kártya írója van. Tényleg 2 klikk, pár perc, fent is van az "image" az SD kártyán.

Ezt berakjuk a Pi SD kártya fogadó helyére, áram alá helyezzük és pár perc múlva kész a végpont. Látszik Roon-ban, ki lehet választani, ennyi.

Lokális webcímről lehet konfigurálni azt a pár dolgot, amit tud. Ha akarnám lehetne hozzá szép kijelzőt csatolni és mutatná, amit lejátszik. De minek. Meg be lehet állítani, hogy mikor nézzen utána minden nap, hogy van-e frissítés. Ha van, telepíti és újraindítja magát. Én reggel 4-re állítottam, akkor ritkán hallgatok zenét (értsd soha).

Az egyetlen nyílvánvaló dolog, amin el lehet rugózni az a táplálás kérdése. Egyrészt hogy milyen tápról is eszik ez a kütyü, másrészt meg az sem mindegy, hogy milyen tápot kötünk be egy elosztóba a többi audió berendezésünk mellé.

Úgyhogy némi keresgélés után szereztem hozzá egy nem túl drága lineáris tápot. Nem akartam túllihegni a dolgot, mert nem gondolom, hogy ez egy nagyon hosszútávú megoldás lenne. Inkább csak játék. Mondjuk annyi előnye van a MacBook-al szemben, hogy ez a kombó nem merül le 3 óra után. Ez csak nagy ritkán nem elég zenehallgatásra, de mégis.

Kínai azt hiszem.

Viszont a MacBook még marad továbbra is a képben, hiszen a Roon szerver feladatokat az látja el. Így megvalósult a funkciók teljes szétválasztása. Kontroll: iPad. Szerver: MacBook. Végpont: Raspberry. Ebben a felállásban már egyértelműen érdemes a MacBook-ot kábellel kötni a hálózatra, hiszen fogadja és küldi is az adatokat. Nagyobb felbontású fájlok esetén ez már akár sok is lehet a WiFi-nek. A raspberry is kábellel van bekötve, így stabil az adatfolyam. A Pi természetesen USB-n csatlakozik az Aqua DAC-hoz.

A MacBook-hoz képest a gyári kapcsolóüzemű táppal egy egyértelműen idegesebb és darabossabb, durvább hangot kapunk. A lineáris táppal marad egy kis szteroid a középtartományon, amitől prezenszesebb, élőbb lesz a megszólalás (a MacBook-hoz képest), de elsőre nem tudtam eldönteni nem maradt-e valami az idegességből. Aztán idővel úgy ítéltem meg jobban tetszik és egyre kevésbé hallottam bármi feszültséget hangban. Vagy megszoktam, vagy javult a dolog idővel, ezt nem tudom. Összességében inkább ezt használnám ha választanom kellene a MacBook és a Pi között.

Aztán most ennyi. Nagyjából 2-3 hetet éltem ezzel a konfiggal, utána elment a végfok. Már megtörtént az upgrade, hétfőn indulnak vissza ide. Megint az izgalom, hogy ne legyen gond a szállítás során.

Még itt voltak a végfokok...

Forráscsere 2. - Roon

Ezzel a szóval - Roon - meglehetősen sokszor találkoztam, mikor próbáltam magam képbehozni a streaming/számítógép alapú rendszerekkel. Csak éppen a futólag átolvasott sorokból az nem akart világossá válni tulajdonképpen mi is ez ténylegesen és mire is lenne jó. Főleg nekem kell-e, ez érdekelt a legjobban.

El lehetne kezdeni felsorolni lista szerűen azt a pár szolgáltaltását amit én megismertem, de talán érdemesebb a rendszert felépítésén keresztül megérteni.

Itt található angol nyelven egy tulajdonképpen elég jó összefoglaló, talán csak az nehezíti a megértést, hogy elég gyorsan használatba kerülnek a "core", "endpoint", "control point" és egyéb fogalmak, így az elején lehet össze-vissza kattintgatni a beágyazott hivatkozásokra.

"Core" - mag

Ő az agya a rendszernek. Általában egy számítógép, ritkábban mondjuk egy felokosított NAS. Ezen az eszközön gyűlnek a metaadatok (leíró információk) a zenéinkről. Itt integrálódnak egy szoftveres környezetben mondjuk a TIDAL és hálózati meghajtónkon vagy éppen a "mag" gépen található zenék.

A "mag" biztosítja tovább a RAAT kommunikációs protokollt a végpontok felé. Ez a magas szintű protokoll bitperfekt jelátvitelt biztosít jelenleg 384KHZ/24 bit illetve DSD256 felbontásig.

Továbbá az 1.3-as verzió óta megjelentek DSP funkciók is, amelyek szintén a "mag"-on futnak.

Egy hálózatban egy van.

"Endpoint" - végpont

Ez az a készülék, aminek általában van egy hálózati (LAN) csatlkazója és USB kimenete, ezt kötjük a DAC-ba. A piacon ilyen elérhető végpontok az Aurlaic Aries, a SoTM...tulajdonképpen a hálózati futóművek.

Másik lehetőség, hogy maga stream-er tud beszélni a "mag"-al, a Lumin-ok például ilyenek.

Arról van szó, hogy az érintett készülék ismeri-e a fent említett RAAT protokollt, tud-e beszélni a Roon "mag"-al. Ha egy hálózati futómű, vagy DAC "Roon ready", akkor az ezt jelenti. (Tehát "mag" szolgáltatásokat nem fog futatni, csak tud ahhoz csatlakozni.)

Egy hálózatban több is lehet.

"Control point"  - kontroll pont

Ezen az eszközön keresztül vezéreljük a "mag"-ot, annak összes beállítását illetve ezen választjuk ki a zenéket. Általában ez egy iPad amin fut a Roon vezérlő applikáció.

Ebből is lehet több egy hálózaton.

Ahol egy kicsit meg lehet kavarodni, hogy maga a rendszer rugalmasan felépíthető, a komponensnek lehetnek mind akár egy gépen, vagy teljesen külön is.

A legjobb persze, ha teljesen külön vannak, mert úgy az egyes eszközöknek csak egy-egy feladatra kell figyelniük. A legegyszerűbb telepítés esetén pedig a számítógép egyben a "mag", a "kontroll pont" és az USB kijáratán keresztül a "végpont" is. A teljes tagoltság esetén a "mag" egy hálózatra kötött számítógép (szerver), a "végpont" valamilyen streamer a "kontrol pont" pedig mondjuk egy iPad. Mint a fenti képen.

Nálam egy köztes állapot van, miszerint a MacBook-ra egy "mag + végpont" szoftvercsomag került telepítésre. Azaz az irányításhoz szükséges szoftver komponenseket fel sem telepítettem. A "kontroll pont" pedig egy iPad.

Tényleg dióhéjban ennyit a rendszerelemekről, a már linkelt oldalon angolul tudók számára még sokkal több infó érhető el.

Használat, tapasztalatok

Mikor ismerkedtem a rendszerrel nekem elsőre az lett szimpatikus, hogy segítségével hasonló - sőt, felhasználói élmény oldaláról nézve jobb - rendszert tudok kialakítani, mint amit egy Lumin/Linn vagy éppen Auralic stream-er kínál.

Nem néz velem farkaszszemet a hifi komponensek között egy billenytűzet meg egy monitor...ehhez még annyi kellett, hogy telepítsek a latop-ra egy "NoSleep" alkalmazást. Ennek segítségével akkor sem alszik el a MacBook, ha lecsukom a kijelzőt. (Kérdéses volt, hogy így túlmelegedik-e esetleg a laptop, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem zavarja.) Így aztán szépen belesimul a laptop is a látképbe.

Ott van felül

Innentől kezdve a rendszer pont úgy viselkedik, mint a korábban nálam vendégeskedő Lumin és szerencsére elmondható, hogy pont olyan stabil is. Az elmúlt két hónapban egyszer sem volt semmiféle probléma a működéssel.

Így néz ki a felület, ahol a zenéket ki tudjuk választani. A kedvencek közé rakott TIDAL albumok és a NAS-on található zenék egy katalógusban jelennek meg, a bal felső sarokban látható kis ikon árulja el honnan valók.

A lejátszott lemezről külön kis információs oldal van, ahol nem csak a számok látszanak, hanem némi leírás is magáról a lemezről, együttesről, a lemezen szereplő zenészekről (Credits fül alatt). Utóbbi azért is igen hasznos, mert a szereplők nevei egyben linkek is az ő munkáikhoz. Nagyon könnyű barangolni íly módon is a zenék között. (Például ez is egy a sok metaadat közül amit a "mag" a zenéinkről tárol).

Külön szeretem például a dalszövegek elérhetőségét is felületen belül.

A beállításokat böngészve megtaláljuk a DSP funkciókat is.

Ha nem is lehetőségek egész hadával van dolgunk, de kicsit azért testreszabhatjuk a rendszert.

A fenti beállítás például igen fontosnak bizonyult, mert számomra teljesen váratlan módon akkor jött meg igazán a rendszer hangja, mikor bekapcsoltam a túlmintavételezést. Ezt is azonban két féle képpen lehet megtenni. Abszolút maximum értékre amit a DAC-om tud (24 bit, 380KHz), vagy a forrásanyag eredeti frekvenciájának 2 egész szorzatával kifejezhető maximumára. Előbbi beállítás esetén a zene mellett pattogó hangot is kiadott a DAC, tehát nem felesleges tulajdonság az utóbbi.

A digitális átviteli láncunkról kaphatunk egy kis áttekintést, ha a szám címe melleti kis színes csillagra bökünk.

Látszik is szépen, hogy 352,8kHz-en (44.1kHz x8) és 24 bit-en dolgozik a túlmintavételezés. A pontocskák színeinek is jelentése van. A lila szín jelző a veszteségmentes adatforgalmat, a kék csillagok a veszteségmentes adatfeldolgozást (DSP feladatok). Narancssárgát kapunk, ha mp3 forrás és zöld-et, ha mondjuk a MacBook digitális hangerőszabályzója bennmarad a rendszerben (magas minőség, de nem vesztésgmentes). Szerintem hasznos kis funkció.

Van egyébként parametrikus hangszínszabályzó is, ahova akár fájlból is fel lehet tölteni a kívánt átviteli görbéket, de (egyelőre) nem fogalkoztam vele.

Az összes DSP funkció akár zenehallgatás közben is ki/be kapcsolható, csak pici kimaradás lesz a zenében így hatásuk könnyen megfigyelhető, fülvégre kapható.

A végére egy gyomros

Nem ingyenes. Döbbenet. Mármint döbbenet, hogy ezen mennyien fennakadnak. Hivatalos tesztelőtől olvastam (nemzetközi szakíró), hogy hát a Roon-t nem használja, mert kívül esik a pénzügyi keretein. De két cikkel arréb 1000 EUR-os tápkábelről értekezik. Persze gondolom azért nem fizetett, megkapta tesztre, visszaküldte utána, de akkor is ferde az egész valahogy.

A számítógépes zenehallgató rendszerekben a szoftver ugyanolyan komponens mint bármi más, ugyanúgy kihat a hangzásra, mint egy USB kábel (ha nem éppen sokkal jobban). A minőséget itt is meg kell fizetni, mint mindenhol máshol.

A szoftver is termék, ha azt szeretnénk folymatosan feljesztve legyen (mint ahogy a Roon igen), hogy legyen támogatása (pár órán belül válaszoltak kérdéseimre), akkor annak ára van. Jelen esetben éves díjról beszélünk, kb. 30e Ft. Én túl tudtam lendülni rajta. Cserébe van egy atombiztosan működő, igényesen összerakott felületem ami segítségével nem kell a számítógépemet nyomkodnom.