DIY fejhallgatóerősítő

Aztán elkezdett mászni a fiam, majd igen hamar járni. Úgy gondolom sok zeneszerető és aktívan hifiző ember életében eljön ez az idő, mikor kompromisszumot kell kötni. Mivel elég szűkösen laktunk akkoriban, esetemben ez a kompromisszum a rendszer egy sokkal kisebb szobába történő átköltöztetése lett, mégpedig azért, hogy egyáltalán megmaradjanak. (Véleményem szerint fiam erős érdeklődése a világ dolgai felé a hifi és rosszabb esetben a fiam végét is jelentették volna, amennyiben mondjuk ráborul a három tüskén ácsorgó hangfal.)

Úgyhogy kisszoba, ahol bizony értelme sem volt felállítani a hangfalakat, se bázistávolság, se hely mögöttük, egyszerűen túl nagyok voltak.

Zene viszont kellett, így maradt a fülhallgatózás. Akkoriban a Sennheiser HD600-as illetve az AVA füleserősítő már nem volt, így szinte pőrén, az ezeréves HD565 Ovation-al próbáltam átszokni a dologra. Nem túl sok sikerrel.
Hiányzott például egy jó fülhallgató erősítő, úgy éreztem a Denon egyszerű kis IC-vel megoldott beépített erősítője nem az igazi. Meglehetősen rövid idő alatt több kis erősítőt is építettem, akkumulátoros táplálású telejsen IC-s megoldást, majd IC feszültségerősítővel, de egyszerű Single Ended "A" osztályú kimenettel elátott füleserősítőket (kicsit hasonló stílusban mint a Heed Canamp).

Egyik sem volt azonban igazán az amit kerestem. És egyikkel sem éreztem, hogy bármit is beleadok a készülékbe, amit fontosnak tartok az audió áramkörök tervezését illetően.

Azt tudni kell, hogy véleményem szerint a mindenféle teóriák kipróbálásra a fejhallgató erősítő az idelis eszköz. Megépítésekor nem kell feltétlen vagyonokot felemésztő tápegységet kreálni (bár lehet, mint látni fogjuk) és közvetlen meg tudjuk hallgatni a végeredményt, elképzelésünk helyességét. Nem befolyásolja végfok, hangfal, szoba, egy jó fejhallgató nagyítóként mutat meg mindent.

Megépült hát a bejegyzés tárgya. Hogy milyen készülék volt ez? Most bizony audio pornó következik az ínyencek és hozzáértők számára. A nyálképződés garantált :)

A kapcsolás teljesen diszkrét felépítésű hídkapcsolás. Ez azt jelentette egyúttal, hogy hagyományos három érintkezős jack csatlakozóval felszerelt fejhallgatót hozzá sem lehetett kötni, mivel itt négy csatlakozás volt szükség (jobb csatorna +/- és bal csatorna +/). A kapcsolás átfogó negatív visszacsatolás nélküli volt és összesen két fokozatú. Az első fokozat egy szuperazonos tranzisztor négyesre (MAT04) felépített áramgenerátorral és jókora emitterellenállással linearizált kaszkód bementi fokozat/feszültségerősítő. A második pedig a híd mindkét irányában egy-egy Single Ended tranzisztoros kimeneti fokozat 100mA körüli nyugalmi árammal és emitterköri linearizáló áramgenerátorral. A kapcsolás nem tartalmazott a jelútban semmiféle kondenzátort, az egyenfeszültséget is átvitte. Bemente alapvetően XLR (szimmetrikus) volt, de a kapcsolás asszimetrikus jelből (ami az RCA kábelen rendelkezésre áll) is szimmetrikus jelet csinált a kimenetre. Tiszta "A" osztály gondolom nem is kérdés.

És volt még hozzá külső táp, 200.000uF simítással. Meg persze volt egy szabályzókör nélküli tranzisztoros tápszűrés közvetlen az erősítőfokozatok közelében.

Nos, ennek a fejhallgató erősítőnek nem volt hangja. Pont úgy szólt, mint az elé kötött CD játszó és a rá kötött fejhallgató. Done, kész. Mai fejjel se tudnék jobb topológiát csinálni, esetleg lehetne JFET-ek használni a bemeneti fokozatban, sőt elvileg egy teljesen csöves OTL is ráhúzható az elképzelésre (úgyanúgy DC átvitellel!), de minek. Egyszer elvittem Zsoltékhoz is a Heed Audio-ba megmérni. Valóban DC-től vitt. -3dB-es pont 700KHz-en volt. Jelalak torzulásokat 1MHz-en se láttunk, tovább nem néztük. Az erősítő zaja, torzítása az éppen akkor ott lévő berendezésekkel nem volt kimutatható.

Sokáig alapköve volt a fejhallgatós rendszeremnek, ma már másra használom dobozát. De az áramköröket elraktam...

Búcsúzóul egy éjszakai kép az erősítő belsejéből. A LED-ek a refenciafeszültségeket adják az áramgenerátoroknak és a bemeneti kaszkód fokozatnak.

Erre a készülékre büszke vagyok.