2018. szeptember 30., vasárnap

Soundcare Superspike vs. söund arts

Rövid poszt, csak a megemlékezés kedvéért.

Kölcsönbe került először hozzám 6-os menetű Superspike. Leginkább azért, mert a 3db söund arts állványom közül a középsőhöz valahogy nem jutott a tüskék alá a pici fekete tappancsból. Forintokkal meg hülyén nézett ki. Szóval gondoltam legalább csinosabb lesz.

Szép lassan került mindegyik állvány alá. Hangra nem hallottam semmi különbséget, viszont praktikus nagyon. Könnyen lehet tologatni az állványt a padlón karcolás nélkül, már csak ezért is megéri.

Mivel 3db állványom van (2db a végfokoknak, 1db meg a többi elektronikának) ez összesen 3 szett superspike, azaz 12 darab. Használtan vettem őket, de vadászni kell rájuk, ritkán van eladó. Főleg a 6-os menetűből.

A móka ott kezdődött, hogy ebből a 12db-ból 8db kölcsönbe volt, tehát igyekeztem sajátokat beszerezni. Meglettek idővel. Viszont a 8-at sem kellett még visszaadni. Na ebből lett ez...ahogy az angolok mondják "for shits and giggles":

Superspike mindenhol
Szóval hány is van a képen? Összesen ebben az állványban 16db! Magyarul tettem mindenhova, ahol 6-os menetet találtam. Most itt a feje tetején van az állvány, azaz a polcok alatt is superspike van.

Így már hallható különbség lett. Jópár hétig hagytam így, aztán megcsináltam az ellenpróbát is, azaz kiszereltem a spike-okat. A 16db Soundcare-el ellátott állvány esetében jó értelemben gyorsabb, pontosabb volt a hang. Ez jött elsőre. Több volt benne a hajtás, valahogy fókuszáltabb volt minden. Ami nem olyan gyorsan adta magát, hogy (azt hiszem) a magasaknak végső soron nem tett jót a túl sok Superspike. Nem harsányabb lett a rendszer, de hosszabb távon fárasztott. Mikor ezt már többedszer gondoltam (fáraszt, de miért?), akkor kiszereltem a tükséket. Egyértelműen nyugodtabb lett a hang nélkülük. Vesztett a ugyan a fent említett jellemzőkből, de nem ér ennyit.

Az meg a szétszerelésnél tűnt fel, hogy az állványt oldalról megkocogtatva kb. 1 másodpercig (ez rengeteg!) csengett az állvány mikor benne volt ez a termérdek Superspike. Majdnem fügyülő csnegés, gondolom egymást gerjesztették a golyós csatolások. Hang ekkora erővel nem csap oda az állványnak, de akkor is.

Úgyhogy kölcsön 8db vissza a gazdájához. Superspike meg maradt az alsó tüskék helyén (és csak ott) praktikussági és tetszetősségi szempontból.

Tanulság: ezt sikerült túltolni :)

2018. szeptember 1., szombat

A helyes hálózati kábel bekötés

...mármint elvileg.

Előszónak annyit, hogy beszereztem magamnak Jim Smith - Get Better Sound című rendszerinstallációs tippgyűjteményét és elég sok apró kis ativítást indítottam ennek a könyvnek a kapcsán. Ez a téma is így került elő. Tervezek összefoglalót írni, ha végigértem a dolgokon.

Az ok, hogy ezt a tippet kiemelem, hogy valahogy igazán sehol nem olvastam rendesen dokumentálva ezt leírva*. Egy-egy lépés mindig hiányzott. Ahogy legtöbbször a mért értékek is. Azon például tényleg csak mosolyogni tudtam, hogy a könyvhöz adott DVD-ben Jim be is mutatja a mérést, de úgy hogy egyáltalán nem látszik hova is csatlakoztatja a készüléken a multimétert, mert a felvételi szögből az takarásban van :)

Nem arról van szó, hogy senki nem ismerné ezt a metódust, de nem mindenki. Úgyhogy vettem a fáradtságot és végigdokumentáltam ahogyan csináltam.

Az elv röviden az, hogy nem mindegy a készülékeinkben található hálózati transzformátoroknak hogyan van bedugva a tápkábel. Ennek oka, hogy a készüléken belüli transzformátor számára - egyszerűen fogalmazva - van egy optimális bekötés annak tekintetében, hogy melyik csatlakozása kapja a fázist és melyik a neutrális ágat. Felcserélve is működik természetesen a transzformátor, hiszen alapvetően szimmetrikus eszköz, csak nem optimális neki. Ez elvileg a hangban is hallható, másrészt akár mechanikailag is csendesebb lehet a helyes bekötés mellett a transzformátor.

Van aki ezt fülre is belövi, de  több eszköz esetén a teljes optimumot hallgatózva eltalálni elég nehéz. Sok a variáció, amit végig kellene hallgatni, rengeteg kevert eredménnyel. Nálam - a még félkész rendszeremben - 5 aktív elem van (DAC, 2 monoblokk, 2 aktív hangfal). Ez már (nekem) sok.

Ezért jó, ha van egy mérhető, objektívabb módszer. Erről lesz most szó.

Azt természetesen mindenképpen meg kell jegyezni, hogy hálózati feszültségeket mérünk. Csak óvatosan. Ha valamiben nem vagyunk biztosabb inkább ne csináljuk!

Ami kelleni fog az tulajdonképpen egy multiméter és egy védőföld nélküli csatlakoztatást biztosító toldó, vagy hosszabító.

A méréseket minden esetben úgy végezzük, hogy a mérés alatt álló készülék nem csatlakozik semmi másik eszközhöz. Nincs csatlakoztatott jelkábel, vagy hangfalkábel. Én a többi készüléket is kihúztam a mérés idejére az elosztóból. Tehát mindig csak egy eszköz került táplálásra - amit mértem - és ahhoz semmi más eszköz nem kapcslódik.

1) A konnektor bekötésének megállapítása.

Azaz melyik a fázis és melyik a neutrál. Beállítjuk a multimétert váltófeszültség mérésre - figyelve a mérési tartományra is (nálam 750V. 200 nyílván kevés lenne). A multiméter  földjét a védőföldre kötjük (tehát ami oldalt van, a két kis fülecske) és megnézzük melyik lyukban mérünk feszültséget. Egyikben fogunk, másikban nem. Amelyikben igen, ott van a fázis.

Ott a fázis. A referencia pont a védőföld.
Ha már megvan ez a pont egy pici pöttyel jelöltem a konnektoron.

2) Elosztó csatlakoztatása, jelölése.

Már ha van. De legtöbb rendszerben azért van. Csatlakoztattam az elosztót, mindegy, hogy így, vagy úgy. Viszont megjelöltem a csatlakozón azt az irányt, amivel a konnektorba dugtam. Erre azért van szükség, hogy ha például áramtalanítok vihar miatt a visszacsatlakoztatásnál ugyanúgy tegyem vissza, ahogy később a méréseknél állt.
Igy kell mindig visszadugni majd
Ezek után az első mérést megismételtem magán az elosztón is, hogy tudjam ott melyik irányban van a fázis és a semleges. Picit ezt is megjelöltem.
A balra lévő lyukakban van a fázis. Ezért bal oldalhoz tettem egy kicsi jelölést
Így nem kell vakargatnom a fejem, hogy mi pontosan hogyan van bekötve.

3) Most kell csatlakoztatni a védőföld nélküli csatlakozónkat, vagy hosszabítónkat. Én csináltam egy kicsi hosszabítót. A méréseknél jól jöhet az extra hossz, hiszen a multiméter kábelei sem méteresek. Ez tehét egy olyan kábel/csatlakozó, ami csak a fázist és a neutrált viszi tovább (a két lyuk), az oldalsó védőföldet nem.
Nincs bekötve a két oldalsó védőföld
Ez nagyon fontos, hogy legyen ilyen kábelünk. Ha nem szakítjuk meg a védőföldet nem fogunk tudni semmit mérni.

4) Felkészülés a mérésre.

Ennél a lépésnél -ugyanúgy, ahogy az elsőnél - a multiméter egyik kábelét az elosztó védőföldjéhez kötjük. (Én a stabil kapcsolathoz egy kampós mérőfejet használtam.) Ez után bedugtam a mérőföld nélküli hosszabítóm az elosztóba, a hosszabítóba pedig - most éppen a példa kedvéért - a hangfalam erősítőjét.
Mérőfej a védőföldön, a fehér kábel pedig a védőföld nélküli hosszabítóm
5) A multiméter csatlakoztatása a mérendő készülékhez. A hangfal esetében könnyű dolgom volt, mert van rajta "GND" csatlakozás, itt mértem. Ha ilyen nincs, akkor jó a készülékház. Vagy jelszintű készülékek esetén például az RCA csatlatlakozás köpenye. Csöves erősítőknél a hangfal minusz nem mindig jó, a transzformátor bekötésétől függően. Ott a házon mérjünk, esetleg a bemeneti jelcsatlakozás földjéhez képest.

Nálam mindhárom előfordult. Hangfalnak volt GND-je. Az erősítők háza alkalmas a mérésre. A DAC háza viszont NEXTEL-el van bevonva, az erre nem jó. Ott a kimeneti RCA földjéhez képest mértem.
A multiméter kék kábele ahogy a fenti fotón látható, a piros pedig a hangfal GND csatlkazóján.
 6) Mérés. Ehhez egyszerűen bekapcsoljuk a mérendő eszközt és megnézzük hány voltot ír ki a multiméter. Utána megfordítjuk a készülék tápkábelét (ami a védőföldelés nélküli hosszabítónkban van) és megint bekacsoljuk a készüléket. Akkor is mérni fogunk egy értéket. Amelyik állásban kisebbet mértünk, az a jó!
Egyik érték
Másik érték. Az előző volt a jó
Tulajdonképpen ez a lényeg. Csöves erősítőknél arra azonban érdemes figyelni, hogy akár tönkre is mehetnek ha nincs semmi a bemenetükre, se a kimenetükre követve és bekapcsoljuk. A biztonság kedvéért érdemes ilyenkor egy 8Ohm-os pár Wattos ellenállásal a hangfalkimenetüket lezárni.

Az Audiopax esetében azt is meg lehetett figyelni, hogy a késleltetett bekapcsolás különböző értékeket mutat. (Más érték a végfokcsövek bekapcsolásakor és előtte). A reláció azonban nem változott, azaz ugyanabban az irányban volt kevesebb a mérhető feszültség.

7) Utolsó lépésként megjelöltem a készülék hálózati kábelének csatlakozóján a helyes irányhoz tartozó fázis helyét. Ismét csak azért, hogy ha széthúzom akármiért a rendszert, akkor ne kelljen előröl kezdeni az egészet.
A kereszt mutatja melyik villának kell a fázisba mennie a helyes álláshoz
Több egyforma kábel esetén kis post-it cetlivel, vagy bármilyen könnyen eltávolítható matricával érdemes jelölni melyik kábel melyik készülékhez tartozik.

Az alábbi kis táblázat mutatja, hogy milyen értékeket mértem a rendszerben, illetve példaként a Get Better Sound DVD-jén látható mérési értékeket is odaírtam. (Ott egy Ayre DAC-on van bemutatva a mérés, amerikai - 110V-os hálózat esetén**).


Ami szembetűnő, hogy elég eltérő - jóval magasabb értékek vannak az én mérésemben, mint a könyv példájában. Ennek egyik oka biztos a 110V és a 230V hozadéka. 

A másik ami érdekes volt, hogy mennyire kicsi a két irány közötti különbség a DAC esetén.

A mérés azt mutatta, hogy az 5-ből csak egyetlen készülékem (az egyik hangfal) volt helyesen bekötve. Mégse tudok túl nagy változásról beszámolni a hangban, nem volt semmi relevációszerű hangminőség ugrás. De megint csak: az akusztikai memória itt eleve csalóka lenne. Nem fél perc volt mire mindent végigmértem, megforgattam (és fotóztam). Beleképzelni meg nem kívántam semmit, úgyhogy maradjon így. Baj nem lesz belőle.

*Aztán nem sokkal a mérés után találtam ezt a blogbejegyzést, itt szintén egész tisztességesen le van írva ugyanez.

**Amerikában egy kicsit nehézkesebb ez az egész, hiszen ott asszimetrikusak a konnektorok.
Ráadásul a neutrál és a forró mérete is más. Szóval nekik kell egy úgynevezett "cheater", azaz csaló csatlakozó. Ennek fizikailag hiányzik a középső füle, a neutrált meg kisebbre kell reszelni, hogy beférjen a fázishoz is. Ha a kábel iránya a gyári szereléssel nem jó, akkor bizony bontani kell kábelt, hiszen azt se lehet csak úgy forgatni a csatlakozóban. Szívás.