2018. október 23., kedd

Townshend Seismic rugós rezgéscsilapítás - másodszor

Időrendben össze fognak kavarodni a dolgok, mert csomó minden párhuzamosan történt...úgy általában sok mindent mozgat most a már említett Get Better Sound könyv, mondhatni átívelő történet, ami még mindig nem ért véget. Lesz majd róla bejegyzés, most ide csak annyi, hogy méregetni is elkezdtem REW-el és egy UMIK-1-es mikrofonnal. 

Ennek kapcsán futottam bele különféle tesztelő hangokba, mint akár egy "sweep", azaz 20Hz-től 20Khz-es szinusz hang. Sok mindenre ez nem jó, de ha elég nagy hangerőn csináltam azt vettem észre az egyik hangfal felől mechanikai rezgés hallottam egy bizonyos frekvencián. Hamar megtaláltam, hogy a probléma a Townshend rugók és a hangfallábak kapcsolatában van. Itt írtam a rugókról, és ebben a bejegyzésben látszik a képeken, hogyan oldottam meg az elhelyezésüket. Lényegileg ráraktam a hangfalat kisebb trükkökkel.

Rá kellett azonban jöjjek, hogy ez így kevés, illetve nem jó. Van az a frekvencia, amelyen egyszerűen el tud "pattogni" a hangfal a kis rugóktól. Túl "laza" a kapcsolat.

Ezzel párhuzamosan előkerült - megint csak más okok miatt - a hangfal kézikönyve, amit újfent figyelmesen átolvastam. Eddig nem szúrt szemet, de a gyári manuál külön kihangsúlyozza a mélynyomó aljában előkészített tüskék beszerelését. Ez azt jelenti, hogy a hangfal a gyár ajánlása szerint csak addig áll a három tartólábán, amíg keressük a helyét. Ezt követően a szub szekcióba csavarozott 4db M8-as menetű tüskére kell helyezni a hangfalat. Ez már csak azért is figyelmet érdemel, mert amikor a lábain áll a hangfal, addig a  három láb viszi a súlyt és hozzájuk csatlakozik a legnagyobb súlyt jelentő szub. Tüskék használata esetén a szub közvetlen a földön áll. Teljesen másképp működik tehát a rezgéselvezetés a két esetben.

Ebből a két infomációból született meg az elgondolás, amely során pici állványka kerülne a hangfal alá. Ez az állvány fogadja a szub felől érkező tüskéket és ugyanúgy tüskékkel csatlakozik a Townsend rugók fele. Képekkel egyszerűbb lesz...

Méretek
Kellett tehát egy állvány, ami egyrészt fogadja a hangfal szubjába csavarható tüskéket, másrészt "kitolja" a hangfal széleit úgy, hogy a rugók kényelmesen elhelyezhetők legyenek és megfelelő legyen a stabilítás is. A rajzon pirossal jelölt pontok a szub tüskéinek csatlakozásai a fehérek pedig a rugók csatlakozási pontjai. Fontos volt az utóbbiakat jól kitolni, mert a hangfal lábai könnyen útban lehettek volna ellenkező esetben.

Az állvány megépítésével a Söund Arts-ot bíztam meg. A készülék állványaim is tőlük vannak, szépen és egyáltalán nem drágán dolgoznak.
Állvány tüskékkel a rugók felé
A fenti képen a kis állványka látható. Feje tetején, hiszen a tüskék a föld fele fognak nézni a rugók felé. A tüskéket amúgy fórumon találtam, kellett 16db M8-as.
Tüskék
Rézből készült krómozott darabok. Az alátétek nem kellettek ugyan, de szetett vettem, szóval jöttek azok is. A 16 db tüske kicsit többe került, mint a 2 állvány...
Állvány rugókkal
A fenti képen már bevetésre készen az állvány. Láthatók a pici lyukak is, amibe a hangfal tüskéi csatlakozni fognak. 

A használatba vétel azonban nem a világ legegyszerűbb dolga. Először is el kellett dönteni a hangfalakat és becsavarni a tüskéket. Ezt követően rá kell emelni a hangfalat az állványra úgy, hogy a tüskék pozícióba kerüljenek. Ez attól nehéz művelet, hogy 60kg a hangfalak darabja. Három emberes műsor lett, meg kellett kérnem a szembeszomszédot segítsen egy 10 percre. Ketten férfiak tartottuk a hangfalat, párom meg izgagatta a pozíciót. Méghogy a hifi nem hozza össze az embereket!
Ez volt a cél
Itt talán látszik az elgondolás. Hangfalak tüskékkel ülnek az álványon, amely tüskékkel csatlakozik a rugókhoz. A gyári Townshend tüskeelőkészítés lyuka jó nagy, szóval minimum M8-as tüske kell.
Kicsit távolabbról
Ettől a megoldástól magasabb lett a hangfal, de az Uno Nano esetében ez pont jól is jön. Gyári állapotában ugyanis hátra is kellett kicsit dönteni. Épp annyira, hogy a hallgató pozícióból ne látszódjon a szub felső lapja. Hát ezt se könnyű elmagyarázni, de így ni:
Kép a manuálból
Na most semmit nem kell semerre döntögetni, pont jó a magasság. A dőlést, vízszintezést kis mértékben a rugókba épített lehetőséggel oldottam meg, de leginkább a rugók felé csatlakozó tüskék csavargatásával. Szép pontosan be lehetett állítani mindent.

Egy másik hátránya a régi megoldásnak (azaz mikor csak rátettem a hangfalat a rugókra tüskék és állvány nélkül) az volt, hogy nem lehetett mozgatni a hangfalat könnyen. Mivel semmi nem tartotta fixen a rugókat a hangfalhoz, könnyen lecsúszhatott a hangfal róluk forgatás, mozgatás esetén. 

Éppen ezért mikor nekivesekedtem egy alapos installnak ki kellett vennem a rugókat a rendszerből, hogy könnyebben tudjam pakolgatni/húzogatni a hangfalat. Ezzel meg a kontra teszt is megvolt, nekem igen hiányzott a rendszer hangjából az, amit a rugók csinálnak. Dobozosabb, leültebb, kevésbé szárnyaló hangzás, sarkosabb magasakkal. Hiányzott egy csomó könnyedség. Az állványal kiegészített rugók esetében visszajöttek ezek a tulajdonságok, de még egy fokkal légiesebb, emelkedett lett a hang. Mondhatnám precízebb, de ez a fogalom meg manapság sok negatív jelentéssel bír. Közben valahogy mégis erről van szó, csak nem az ártalmas módon. Nekem továbbra is kell az, amit a Townshend rugók adnak.

Bónuszként ezzel az új megoldással minden probléma nélkül lehet csúsztatni a hangfalakat rugóstúl.

Meg szerintem csinos is a megoldás :)

2018. szeptember 30., vasárnap

Soundcare Superspike vs. söund arts

Rövid poszt, csak a megemlékezés kedvéért.

Kölcsönbe került először hozzám 6-os menetű Superspike. Leginkább azért, mert a 3db söund arts állványom közül a középsőhöz valahogy nem jutott a tüskék alá a pici fekete tappancsból. Forintokkal meg hülyén nézett ki. Szóval gondoltam legalább csinosabb lesz.

Szép lassan került mindegyik állvány alá. Hangra nem hallottam semmi különbséget, viszont praktikus nagyon. Könnyen lehet tologatni az állványt a padlón karcolás nélkül, már csak ezért is megéri.

Mivel 3db állványom van (2db a végfokoknak, 1db meg a többi elektronikának) ez összesen 3 szett superspike, azaz 12 darab. Használtan vettem őket, de vadászni kell rájuk, ritkán van eladó. Főleg a 6-os menetűből.

A móka ott kezdődött, hogy ebből a 12db-ból 8db kölcsönbe volt, tehát igyekeztem sajátokat beszerezni. Meglettek idővel. Viszont a 8-at sem kellett még visszaadni. Na ebből lett ez...ahogy az angolok mondják "for shits and giggles":

Superspike mindenhol
Szóval hány is van a képen? Összesen ebben az állványban 16db! Magyarul tettem mindenhova, ahol 6-os menetet találtam. Most itt a feje tetején van az állvány, azaz a polcok alatt is superspike van.

Így már hallható különbség lett. Jópár hétig hagytam így, aztán megcsináltam az ellenpróbát is, azaz kiszereltem a spike-okat. A 16db Soundcare-el ellátott állvány esetében jó értelemben gyorsabb, pontosabb volt a hang. Ez jött elsőre. Több volt benne a hajtás, valahogy fókuszáltabb volt minden. Ami nem olyan gyorsan adta magát, hogy (azt hiszem) a magasaknak végső soron nem tett jót a túl sok Superspike. Nem harsányabb lett a rendszer, de hosszabb távon fárasztott. Mikor ezt már többedszer gondoltam (fáraszt, de miért?), akkor kiszereltem a tükséket. Egyértelműen nyugodtabb lett a hang nélkülük. Vesztett a ugyan a fent említett jellemzőkből, de nem ér ennyit.

Az meg a szétszerelésnél tűnt fel, hogy az állványt oldalról megkocogtatva kb. 1 másodpercig (ez rengeteg!) csengett az állvány mikor benne volt ez a termérdek Superspike. Majdnem fügyülő csnegés, gondolom egymást gerjesztették a golyós csatolások. Hang ekkora erővel nem csap oda az állványnak, de akkor is.

Úgyhogy kölcsön 8db vissza a gazdájához. Superspike meg maradt az alsó tüskék helyén (és csak ott) praktikussági és tetszetősségi szempontból.

Tanulság: ezt sikerült túltolni :)

2018. szeptember 1., szombat

A helyes hálózati kábel bekötés

...mármint elvileg.

Előszónak annyit, hogy beszereztem magamnak Jim Smith - Get Better Sound című rendszerinstallációs tippgyűjteményét és elég sok apró kis ativítást indítottam ennek a könyvnek a kapcsán. Ez a téma is így került elő. Tervezek összefoglalót írni, ha végigértem a dolgokon.

Az ok, hogy ezt a tippet kiemelem, hogy valahogy igazán sehol nem olvastam rendesen dokumentálva ezt leírva*. Egy-egy lépés mindig hiányzott. Ahogy legtöbbször a mért értékek is. Azon például tényleg csak mosolyogni tudtam, hogy a könyvhöz adott DVD-ben Jim be is mutatja a mérést, de úgy hogy egyáltalán nem látszik hova is csatlakoztatja a készüléken a multimétert, mert a felvételi szögből az takarásban van :)

Nem arról van szó, hogy senki nem ismerné ezt a metódust, de nem mindenki. Úgyhogy vettem a fáradtságot és végigdokumentáltam ahogyan csináltam.

Az elv röviden az, hogy nem mindegy a készülékeinkben található hálózati transzformátoroknak hogyan van bedugva a tápkábel. Ennek oka, hogy a készüléken belüli transzformátor számára - egyszerűen fogalmazva - van egy optimális bekötés annak tekintetében, hogy melyik csatlakozása kapja a fázist és melyik a neutrális ágat. Felcserélve is működik természetesen a transzformátor, hiszen alapvetően szimmetrikus eszköz, csak nem optimális neki. Ez elvileg a hangban is hallható, másrészt akár mechanikailag is csendesebb lehet a helyes bekötés mellett a transzformátor.

Van aki ezt fülre is belövi, de  több eszköz esetén a teljes optimumot hallgatózva eltalálni elég nehéz. Sok a variáció, amit végig kellene hallgatni, rengeteg kevert eredménnyel. Nálam - a még félkész rendszeremben - 5 aktív elem van (DAC, 2 monoblokk, 2 aktív hangfal). Ez már (nekem) sok.

Ezért jó, ha van egy mérhető, objektívabb módszer. Erről lesz most szó.

Azt természetesen mindenképpen meg kell jegyezni, hogy hálózati feszültségeket mérünk. Csak óvatosan. Ha valamiben nem vagyunk biztosabb inkább ne csináljuk!

Ami kelleni fog az tulajdonképpen egy multiméter és egy védőföld nélküli csatlakoztatást biztosító toldó, vagy hosszabító.

A méréseket minden esetben úgy végezzük, hogy a mérés alatt álló készülék nem csatlakozik semmi másik eszközhöz. Nincs csatlakoztatott jelkábel, vagy hangfalkábel. Én a többi készüléket is kihúztam a mérés idejére az elosztóból. Tehát mindig csak egy eszköz került táplálásra - amit mértem - és ahhoz semmi más eszköz nem kapcslódik.

1) A konnektor bekötésének megállapítása.

Azaz melyik a fázis és melyik a neutrál. Beállítjuk a multimétert váltófeszültség mérésre - figyelve a mérési tartományra is (nálam 750V. 200 nyílván kevés lenne). A multiméter  földjét a védőföldre kötjük (tehát ami oldalt van, a két kis fülecske) és megnézzük melyik lyukban mérünk feszültséget. Egyikben fogunk, másikban nem. Amelyikben igen, ott van a fázis.

Ott a fázis. A referencia pont a védőföld.
Ha már megvan ez a pont egy pici pöttyel jelöltem a konnektoron.

2) Elosztó csatlakoztatása, jelölése.

Már ha van. De legtöbb rendszerben azért van. Csatlakoztattam az elosztót, mindegy, hogy így, vagy úgy. Viszont megjelöltem a csatlakozón azt az irányt, amivel a konnektorba dugtam. Erre azért van szükség, hogy ha például áramtalanítok vihar miatt a visszacsatlakoztatásnál ugyanúgy tegyem vissza, ahogy később a méréseknél állt.
Igy kell mindig visszadugni majd
Ezek után az első mérést megismételtem magán az elosztón is, hogy tudjam ott melyik irányban van a fázis és a semleges. Picit ezt is megjelöltem.
A balra lévő lyukakban van a fázis. Ezért bal oldalhoz tettem egy kicsi jelölést
Így nem kell vakargatnom a fejem, hogy mi pontosan hogyan van bekötve.

3) Most kell csatlakoztatni a védőföld nélküli csatlakozónkat, vagy hosszabítónkat. Én csináltam egy kicsi hosszabítót. A méréseknél jól jöhet az extra hossz, hiszen a multiméter kábelei sem méteresek. Ez tehét egy olyan kábel/csatlakozó, ami csak a fázist és a neutrált viszi tovább (a két lyuk), az oldalsó védőföldet nem.
Nincs bekötve a két oldalsó védőföld
Ez nagyon fontos, hogy legyen ilyen kábelünk. Ha nem szakítjuk meg a védőföldet nem fogunk tudni semmit mérni.

4) Felkészülés a mérésre.

Ennél a lépésnél -ugyanúgy, ahogy az elsőnél - a multiméter egyik kábelét az elosztó védőföldjéhez kötjük. (Én a stabil kapcsolathoz egy kampós mérőfejet használtam.) Ez után bedugtam a mérőföld nélküli hosszabítóm az elosztóba, a hosszabítóba pedig - most éppen a példa kedvéért - a hangfalam erősítőjét.
Mérőfej a védőföldön, a fehér kábel pedig a védőföld nélküli hosszabítóm
5) A multiméter csatlakoztatása a mérendő készülékhez. A hangfal esetében könnyű dolgom volt, mert van rajta "GND" csatlakozás, itt mértem. Ha ilyen nincs, akkor jó a készülékház. Vagy jelszintű készülékek esetén például az RCA csatlatlakozás köpenye. Csöves erősítőknél a hangfal minusz nem mindig jó, a transzformátor bekötésétől függően. Ott a házon mérjünk, esetleg a bemeneti jelcsatlakozás földjéhez képest.

Nálam mindhárom előfordult. Hangfalnak volt GND-je. Az erősítők háza alkalmas a mérésre. A DAC háza viszont NEXTEL-el van bevonva, az erre nem jó. Ott a kimeneti RCA földjéhez képest mértem.
A multiméter kék kábele ahogy a fenti fotón látható, a piros pedig a hangfal GND csatlkazóján.
 6) Mérés. Ehhez egyszerűen bekapcsoljuk a mérendő eszközt és megnézzük hány voltot ír ki a multiméter. Utána megfordítjuk a készülék tápkábelét (ami a védőföldelés nélküli hosszabítónkban van) és megint bekacsoljuk a készüléket. Akkor is mérni fogunk egy értéket. Amelyik állásban kisebbet mértünk, az a jó!
Egyik érték
Másik érték. Az előző volt a jó
Tulajdonképpen ez a lényeg. Csöves erősítőknél arra azonban érdemes figyelni, hogy akár tönkre is mehetnek ha nincs semmi a bemenetükre, se a kimenetükre követve és bekapcsoljuk. A biztonság kedvéért érdemes ilyenkor egy 8Ohm-os pár Wattos ellenállásal a hangfalkimenetüket lezárni.

Az Audiopax esetében azt is meg lehetett figyelni, hogy a késleltetett bekapcsolás különböző értékeket mutat. (Más érték a végfokcsövek bekapcsolásakor és előtte). A reláció azonban nem változott, azaz ugyanabban az irányban volt kevesebb a mérhető feszültség.

7) Utolsó lépésként megjelöltem a készülék hálózati kábelének csatlakozóján a helyes irányhoz tartozó fázis helyét. Ismét csak azért, hogy ha széthúzom akármiért a rendszert, akkor ne kelljen előröl kezdeni az egészet.
A kereszt mutatja melyik villának kell a fázisba mennie a helyes álláshoz
Több egyforma kábel esetén kis post-it cetlivel, vagy bármilyen könnyen eltávolítható matricával érdemes jelölni melyik kábel melyik készülékhez tartozik.

Az alábbi kis táblázat mutatja, hogy milyen értékeket mértem a rendszerben, illetve példaként a Get Better Sound DVD-jén látható mérési értékeket is odaírtam. (Ott egy Ayre DAC-on van bemutatva a mérés, amerikai - 110V-os hálózat esetén**).


Ami szembetűnő, hogy elég eltérő - jóval magasabb értékek vannak az én mérésemben, mint a könyv példájában. Ennek egyik oka biztos a 110V és a 230V hozadéka. 

A másik ami érdekes volt, hogy mennyire kicsi a két irány közötti különbség a DAC esetén.

A mérés azt mutatta, hogy az 5-ből csak egyetlen készülékem (az egyik hangfal) volt helyesen bekötve. Mégse tudok túl nagy változásról beszámolni a hangban, nem volt semmi relevációszerű hangminőség ugrás. De megint csak: az akusztikai memória itt eleve csalóka lenne. Nem fél perc volt mire mindent végigmértem, megforgattam (és fotóztam). Beleképzelni meg nem kívántam semmit, úgyhogy maradjon így. Baj nem lesz belőle.

*Aztán nem sokkal a mérés után találtam ezt a blogbejegyzést, itt szintén egész tisztességesen le van írva ugyanez.

**Amerikában egy kicsit nehézkesebb ez az egész, hiszen ott asszimetrikusak a konnektorok.
Ráadásul a neutrál és a forró mérete is más. Szóval nekik kell egy úgynevezett "cheater", azaz csaló csatlakozó. Ennek fizikailag hiányzik a középső füle, a neutrált meg kisebbre kell reszelni, hogy beférjen a fázishoz is. Ha a kábel iránya a gyári szereléssel nem jó, akkor bizony bontani kell kábelt, hiszen azt se lehet csak úgy forgatni a csatlakozóban. Szívás.

2018. augusztus 26., vasárnap

Másik érzék

Nem a hallás,  a szaglás...

Az eredetileg kettős hobbim (zene+hi-fi) már jó ideje kiegészült azzal, hogy a zenehallgató szobát is minél kellemesebbé tegyem. Nem csak akusztikailag, de úgy átlalában "ottlétre" is. 

Valahogy nem vonz a garázsokból, tetőterekből kialakított a "férfibarlangok" poros, összevissza hányavetettsége.
Rögtön nekiállnék átrendezni...
Ezzel ahogy tapasztalom kisebbségben vagyok, így ez a poszt végkép a réspiac réspiacát érinti.

Ugyanakkor  a fények és a berendezés mellett az illat is meghatározó eleme egy térnek, szobának.

Egy szoba illatának tudatos befolyásolása azonban nem is feltétlen olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk (oké, gondoltam én). Nyáron persze ott a folyamatos szellőztetés, ha jó levegőn élünk nem is feltétlen kell több. De még akkor sem mindig megoldás az ablakok nyitogatása napközben a hőség miatt. Hidegebb évszakokban pedig csak rövid átszellőztetések vannak. Meg igazából ez inkább higiénia, tisztaság.

Amit évekig használtam...

...az az illatosító mécses. Levendula, jázmin, ilyesmi illóolajakkal. Kismécses, víz a párologtatóba, vízbe illóolaj, alá mécsesgyertya...mindenki ismeri. Ami magát az illatosítást jelenti ez egy teljesen jó megoldás volt, ugyanakkor mégis igen ritkán használtam. Nem szeretek tüzet (bármilyen pici láng is) őrizetlenül hagyni. Tehát csak akkor használtam, mikor zenét hallgattam. Viszont én általában este, világítás nélkül hallgatok zenét, zavaró tud lenni a tűz fénye. Rá lehet persze erre játszani, ha más fényekkel meglágyítjuk, de egymagában egy kicsi tűz fénye zavaróan gyorsan pislákol, ugrál.
Szép is, jó is
Úgyhogy elkezdtem keresgélni valami más megoldást.

Amit összesen egyszer használtam...

...az a szobaillatosító. Vagy mi a neve. Parfümériában vettem, érdekes módon megszagolgatni vásárlás előtt nem lehetett, cserébe nem volt drága. Egy illatosdobozka és egy tartó, amiben egy kis elektronika időnkét lenyomja az illatósító tetejét, ami aztán így fúj egyet.

Doboz a dobozban
Szauron tornya beveztésre készen
A "fújást" egy meglehetősen hangos effekt előzi meg, ahogy a kis lenyomószerkezet működésbe lép. Egyáltalán nem háttérzaj, kifejezetten zavaró.

Ami az illatot illeti...a dobozka leírása alapján az 1001 éjszaka hangulata ugrott be én mégis inkább azt írnám rá némi közvetlen élmény után, hogy "WC illatosító". Bár mondjuk ennek a szóösszetételnek meg tényleg nincs értelme, de nem mennék bele a részletekbe.

Kétszer dobbantott a kis szerkezetecske, többet sem fog. Mondjuk vannak most is darazsak, az ellen lehet jó? Amolyan automata lövegtoronynak.

Amit ezek után fogok használni...

...az pedig egy ultrahangos "aroma diffúzor". Itt találtam rá, gondoltam teszek egy próbát. Különféle típusok vannak, a dizájnon kívül a víztároló mennyisége a legmeghatározóbb különbség. Én a legnagyobbat szereztem be, 300ml víz megy bele. Ebbe a vízbe csepegtetjük az illóolajat és kész is, csak el kell indítani.

Ehhez a típushoz még távirányító is van
Ami meglepő, hogy hűvös, gőzszerű füst jön belőle és fokozattól függően elég intenzíven tudja ezt ontani magából a szerkezet. 

A másik, hogy bizony van hangja mikor működik. Háttérzajnak egy csendes szobában már sok. 

Úgyhogy ezt meg pont fordítva használom, mint a hagyományos mécseses megoldást. Azaz akkor megy, amikor nem vagyok a szobában. Mivel akár 6 órát is elpöfékel egy töltéssel magában, a szoba fel tudja venni az illatot. Nem túl tolakodóan erős, talán még a mécseses megoldásnál is enyhébb az illat amit csinál. És ez pont jó, mert épp csak belengi a szobát picit az illat.

A hangja miatt hálószobába nem ajánlanám (vagy csak úgy, hogy este le van kapcsolva), de amúgy nagyszerű kis szerkezet.

A magasak csilingelőbbek, a mélyek meg mélyebbre mennek :)

2018. augusztus 2., csütörtök

Townshend Seismic rugós rezgéscsilapítás

A hangfalak rezgéscsillapítása - elsősorban a hangfalaké - rajta volt a listámon, de nem idénre. Merthogy Townshend-et szerettem volna, de nem a légpárnás megoldását, hanem az újabb, rugósat. Ezek pedig egyrészt méregdrágák újonnan, használtan meg nehéz dolog az egész, mert...de nem vágok elébe a dolgoknak.

Miért is kellhet bárkinek ilyesmi?

Adódik nyílván a válasz, hogy mechanikai rezgéselcsatolásra, de utánaolvasva a dolognak ettől színesebb magyarázatokat találhatunk.

a) Elvezeti a hangfal saját rezgéseit, amit mondjuk a mélymembránok okoznak. Ez az Avantgard-nál elég könnyen tapasztalható dolog, mert elég rátenni a felépítményt alkotó oszlopra a kezünket és érezhetjük a rezgéseket, amiket a szub csinál. De azért úgy általában minden hangfalnál megfigyelhető a dobozra téve a kezünk.

Azt se gondoljuk, hogy itt minimális rezgésekről beszélünk, legalábbis ami a rezgések erejét illeti. Elkövettem az összeszerelésnél egy apró hibát, mikor először raktam össze a hangfalat. A középhangért felelős tölcsérek az álványzathoz hosszabító rudakkal és apró kis távtartókkal csatlakoznak (meg jó nagy csavarral). Amire nem figyeltem hogy a belső oldalon, ahol az állványzat profilja hengeres a távtartó rúd egyik vége úgy van kialakítva, hogy passzoljon a henger alakjához. A másik fele, ami a tölcsér irányában van, az egyenes.

Hengeres állványzat, ide kell a kimart távtartó
Ide meg mindkét oldalán egyenes végű kell
Van tehát oldalanként három távtartó, amelyek egyforma hosszúak, csak az egy az egyik végén be van homorúan marva. Ezt cseréletem össze egy egyenessel. Ez első körben nem okozott semmit, egészen addig, míg be nem talált egy-egy erősebb mélyfrekvencia. Ekkor hallhatóan berezonált a hangfal. Nem úgy általában, ha sok mély volt a felvételben, csak bizonyos frekvencia esetén. Mindezt úgy, hogy masszívan össze volt csavarozva minden. Miután lokalizáltam a problémát és megcseréltem a két tagot a jelenség megszűnt. Elég volt csak egy kis minimális mechanikai elcsatolási probléma és máris megmutatta magát a rendszerben található rezgési energia. A rugók felszerelése után érezhetően "lenyugszik" ez a jelenség. Akár a szubra, akár az állványra téve a kezünk tulajdonképpen semmi nem érezhető.

b) Elcsatolja a környezetet a hangfaltól.  Erről lehet is demókat találni, például ezt. Kipróbáltam én is telefonra telepíthető szeizmográf segítségével, de azt találtam, hogy az eredmény nagyon függ attól, hogyan állítom be az alkalmazás szűrőit. Milyen frekvenciával történik a  mintavételezés  és milyen irányú mozgásokat mérünk. Ha ultra szenzitívre állítottam, akkor megfigyelhető volt a hatás, más beállítás mellett nem. Gondolom ez nagyban függ a padlózattól is, hogy az mennyire viszi a rezgéseket. Nálam elég masszív a padló, talán ezért nem volt átütő a dolog.

c) Elcsatolja a hangfalat a környzettől. Elvileg arra is jó ez a megoldás, hogy meggátolja a mélyhangok terjedését a padlón/falakon keresztül. A teória szerint a padlóval közvetlen kapcsolatban lévő hangfal direkt mechanikai csatoláson keresztül átadja a rezgéseit a padlónak, ahol ezek a rezgések szépen tovább közlekednek a falak (és adott esetben a szomszédok) felé. Az ígéret szerint a haragos szomszédokat is lehet vele békíteni. Ez nálam valahogy megint csak sosem volt probléma. Egyrészt biztos azért is, mert családi házban kevésbé tényező a szomszéd...

d) Ez a b)-nek egy fantáziadúsabb verziója, amennyiben nem a mozgásunk/teherautók, stb. által keltett rezgések elcsatolása hozza a kívánt eredményt, hanem a föld állandó mikrorezgéseinek elcsatolása. Amely rezgés ugyan borzasztó kicsi, de egyébként összemérhető egy magassugárzó membránjának kitérésvel. Tényleg, nem én találtam ki, 3:45-től található ez a magyarázat.

Akárhogy is nézzük, a lényeg, hogy megfelelő frekvenciára (30 Hz körül) hangolt csillapított rugós rendszerrel elcsatoljuk a hangfalat a környezetétől. Még egy gyakorlatiasabb példa, aztán abbahagyom a linkelgetést, akit még ezek után is érdekel a megoldás szakmai magyarázata talál még infót a neten.

A felhasználónak elvileg annyi dolga van, hogy kiválasztja a csillapítandó eszköz súlyához megfelelő rugókat (súlycsoportokra vannak osztva), ezzel biztosítva, hogy a rugóztatott tömeg rezonanciafrekvenciája megfelelően alacsony lesz.

Pontosan hogy is működik?

Mármint mi van a csomagban és hogy valósul meg a fenti teória termékben...

Az alap, ami minden mostani rugós megoldásban megtalálható, az az ú.n. "pod".


Négyesével lehet ilyenek venni. Tehetők készülékek, stabil, egyenes felületek alá. A "sapka" lecsavarozható, akkor ezt látjuk:



Azaz egyrészt a súlykategória jelölést (jelen esetben "zöld"), egy csavarmenetet és egy nagyon pici lyukat, amin kerersztül sziszegve ki-be áramlik a levegő. A rugót tehát kiegészíti egy zárt gumi palást ebből a levegő csak a pici lyukon tud áramlani, ettől lesz csillapított a rugó.  A "csavar" maga a sapkában található.


A szintezés úgy történik, hogy ez a csavar tetszőleges mértékben csavarható be a menetbe, nem feltétlen kell teljesen az aljáig. Így kicsit több, mint 1 cm-el lehet "emelni" az alátámasztáson.

Lehet aztán még ezt tovább specifikálni "sarkok" (corner) beszerzésével. Ebből van egyenes, meg íves profil.

Egyenes verzió háton
Ezeknek a sarkaknak is van saját "sapkájuk", tehát a "pod"-ról leszerelt filcezett sapkára nincs szükség, ha a sarkat használjuk. Éppen ezért rendelhető mindenféle variációban a dolog, hogy ne legyen feles alkatrész. (Sarkakhoz nem jár extra "sapka").

Be kell csavarni, de nem muszáj végig
Lábára állítva

Íves profil már a helyén
A sarkak jó nehezek, fémből vannak, eltörni biztos nem fognak. Úgy általában az egész masszívítást sugároz, érzetre és súlyra egyaránt.

Aztán van még kifejezetten készülékek és csak hangfalak alá való megoldások, meg teljes állványzat. Mindegyiknek ez a rugós/csavaros megoldás az alapja.

Ami még fontos, az a megfelelő rugó megválasztása. Ehhez pedig azt kell tudni milyen súlyt kell majd tartania.  Segédlet a gyártó oldalán található grafikon, amiből kiolvasható, hogy például a zöld jelzésű rugók darabonként nagyjából 5 és 10 kg között terhelhetők.

Kicsit végig kell gondolni, de egy hangfalhoz 8 rugó kell a sarkak használatával (hiszen egy sarok 2 rugót tartalmaz és általában négy sarka van egy doboznak). Azaz ha 60kg-os a hangfalam és ezt a súlyt 8 fele osztom, akkor 7.5 kg terhelést kapok egy rugóra. "Zöld" színű lesz a nyerő.

Bonyolítja elméletben a helyzetet, hogy nem egyenlő súlyeloszlású terhelés esetén elképzelhető, hogy más súlyra méretezett rugó kell a nehezebb részek alá, mint a könnyebbhez.

Nagyjából ennyit a "technikáról". Egyszerű, de egyszer csak látni kell, hogy megértse az ember.

Használt tárgyak...

Ahogy említettem, ezek a rugós megoldások nagyjából egy vese árában vannak. Döbbenet tényleg. Nem is titkolja a gyártó, itt lehet elkezdeni oszatni/szorozni. Szóval gondolatban is maradt a használt - majd egyszer.

Mígnem kolléga/hifitárs küldött levelet (ismervén, hogy érdekel a téma), hogy az e-bay Kleinanzeige-én (apróhírdetések) van fent ilyen használtan. Hifishark nem is hozza, nem is tudtam, hogy az e-bay-nek van ilyen aloldala, de a tipp megvolt.

Német tulajdonos, 2 db 4-es szettet árul. Meg még másik 4-es szett, de arról nincs kép. Csak utalás, hogy van még. Közben nem csak pod, tehát magában álló rugó, hanem a fent mutatott sarkak is, ráadásul egyenesből és ívesből is.

A képeken mindkét fajta sarokból látszott pár darab, meg rugókból is pár darab, de sehogy nem jött ki a matek. Most akkor a 4-es szettben pontosan mi van? És hány sarok (corner) van? És milyenek?

Ami viszont biztos stimmelt, hogy zöld jelzésű rugókról van szó.

Én úgy számoltam, hogy mivel 3 lába van a hangfalnak (egyik oldalon egy, másikon kettő) hangfalanként 6 db rugóval meg tudok élni a 8 helyett. Nagyjából 60kg hangfal darabja, tehát még a pont jó rugónkénti 10kg terhelést kapnák a rugók. (Kék rugó már túl erős lenne).

Legegyszerűbbnek azt találtam, hogy beszélek emberünkkel, miből is hány darab van eladó. A történethez hozzá tartozik, hogy németül elég sokat szoktam elég összetett dolgokról beszélni, mégse tudtam egészen zöldágra vergődni azzal mi is van itt pontosan árura bocsájtva. A szettek és corner-ek száma valahogy sose állt össze. Úgyhogy a fordított módszert választottam és elmondtam, hogy mennyi kell és mire, majd megkérdeztem ennyi van-e eladó.

Volt. Meg is állapodtunk, kaptam is írásban megerősítést, hogy akkor ennyi szettet vettem. Megint nem állt össze a kép. Lementem elemi szintre és megkérdeztem: mennyi rugót vettem, tessék mondani? 8-at, jött a válasz. Az normál esetben egy hangfalra elég, de még a 3 lábon álló hangfal esetén is 2x6 kell, azaz 12. (Mikor rákérdeztem, hogy mi nem volt érthető azon, hogy van 2 hangfalam és azokat akarom elcsatolni, az volt a válasz, hogy ő is csak úgy csinálta, hogy elől rugó, hátul tüske. Ennek meg aztán semmi értelme...) Na de akkor kell venni még. Van még? Van...de az egyik podnak valami baja van (összesen 16 van neki), de akkor 12 hibátlant küld nekem.

Ráfizettem a különbözetet, fel is adta emberünk a csomagot. Meg közben írt, hogy úgy gondolta elküld nekem mindent, minek tartsa meg a maradék 4 rugót. Ajándék. Tessék, egy jó hír.

Meg is jött az egyébként elég nehéz csomag és nem is tégla volt benne.

Hanem...11 darab hibátlan zöld színű rugós alátét (illetve komplett pod, sapkával), egy zöld, aminek a teteje kaputt volt, a csavarmenete kiszakadt. Meg még 4 darab sárga pod, ami egyel gyengébb rugót rejt magában. Plusz 4 db egyenes állványka és 4 darab sarok alá való íves.

11 jó zöld, 4 sárga és egy hibás zöld a legszélen
4 egyenes és 4 íves sarok
Ezt a káoszt. Miért van 4 db sárga? És miért 4 ilyen és 4 olyan alátét?

Összességében azért nem reklamáltam, mert kaptam plusz rugókat, az viszont nem volt jó, hogy a zöld-ek nem adták ki a szükséges 12-őt. Oké, kicsit reklamáltam, hogy így vennem kell egy zöldet. Kaptam is vissza egy rövid "schade" levelet. (Meg írtam a Townshend-nek, hogy vennék egy zöldet - kb. 1 hónapja volt ez - azóta sem válaszoltak).

Szerencse is kell

Azért elkezdtem sakkozni, mégis mit tudok ebből kihozni. Egy hangfalhoz való 6 egyforma rugó van mindenképpen, nézzük hogy is működik a dolog. Kísérletképpen fogtam 3 egyenes tagot és beraktam őket a hangfallábak alá, ahogy eredetileg elképzeltem.

Majdnem pont így...
Meg ugye a túloldali láb alá is így. Erről az egészről fotó nincs, mert ez így nagyon instabil volt. Egyrészt a másik oldalon középen elhelyezkedő 2 rugó a sarkakat nem tartotta, másrészt erősen "orrnehéz" a hangfal. Nem triviális a dolog, mert igaz, hogy elöl vannak a hangszórók, hátul viszont ott a nem apró toroid trafó és a hűtőborda az erősítőhöz. Bár végül is a magashangszórónak is 4kg-os mágnese van, szóval ja...veszedelmesen dőlt/előre befele a hangfal, éppen billenéshatáron volt. Eredeti elképzelés a hangfalankénti 6 rugóval kuka. Első nekifutásra fogalmam sem volt hogyan tovább.

Aludtam rá egyet és támadt egy ötletem, amivel már majdnem célba is értem. Először is leszereltem a hangfal eredeti lábait (fenti képen már nincsenek bent az állványban). Erre azért volt szükség, hogy a szub alja és a lábak egy szintbe kerüljenek.

Síkban vannak
Ez azért is van így, mert egyébként a hangfal nem csak a három lábán ácsoroghatna, hanem a szubba csavart tüskéken is. Kézikönyve szerint az állványzat lábai csak addig használatosak, amíg meg nem találjuk a helyét, utána jöhetnek a tüskék. Mindezek mellett általában lábakon szoktam látni az Avantgarde-okat, nem tüskéken.

Ahol két láb volt, ott bekerültek abba a konfigurációba az egyenes tagok, ahogy a fenti kép mutatja, a másik oldalon viszont nem a lábat használtam megtartási pontnak, hanem a szubot magát.

Így
De kellett még egy trükk, mert bár nem voltak túlterhelve a rugók, mégis túl mélyre süllyedt még ez a sarka a hangfalnak, bután lefele nézett az egész. Itt lehetne elvileg a csavarmenettel játszani, de ránézésre több kellett, mint egy centi. Így aztán fogtam egy nem használt sapkát és kiegészítettem vele a sarokelemem.

Simszelve
Még van is egy kis lyuk a sarokelemen, ahova beillik a sapka csavarmenete. Stabilan illeszkedett a szub alá.

A hátsó résszel voltam még mindig gondban, mert már csak 3 jó rugóm volt. Mivel az megfigyeltem, hogy a hátul sokkal könnyebb a hangfal, mint elöl, azért egyrészt a sárgákból kettőt elrejtettem az egyenes tagokba, így a külső oldalon volt 3 zöld és 1 sárga rugó. Látszatra teljesen jó, semmi nem rogyik meg. A szub hátsó sarkába pedig beraktam egy zöldet, sapkástúl mindenestűl. Gondoltam ha kisebb a súly, talán egy is elbírja.

Ott van jobbra egyedül
Így a hangfal már szépen állt, ahogy kellett, stabil is volt, viszont az egyke zöld láthatóan túlságosan össze volt nyomva. Talán ha 1-2mm játéka volt lefele. Szóval sokat haladtam a megoldás felé, de még nem volt jó.

Aludtam rá egyet és kipróbáltam az egyik hangfalnál, hogy mi van, ha oda is sarokelemet teszek két rugóval.

Elöl-hátul sarokelemek a belső oldalon
Így viszont már tényleg jó volt. Stabilan állt a hangfal, tudott mozogni is minden irányban. Viszont ahhoz, hogy mindkét hangfalat így megcsináljam, ahhoz hiányzott egy rugó, mivel így már összesen 12-nek kell lennie a két hangfal esetén. Ekkor írtam a Townshend-nek, hogy kellene egy zöld.

Aztán aludtam rá egyet és arra gondoltam, miért nem próbálom ki a defektes rugót is. Az, hogy a csavarmenete hiányzik, az önmagában most nem gond, mert mindegyik rugó teljesen be van csavarva, annak meg akkor van szerepe, ha emelni akarok. Jobban zavart, hogy így nincs meg a légcsillapítás. De azért próba szerencse, hiszen a rugó megvan, a palást megvan, a talpak megvannak...Beraktam hát egy hátsó sarokelembe és legnagyobb meglepetésemre pont úgy viselkedik, mint a jók. Nem lehet megmondani hol van a rossz és hol a jó. A 4 sárga rugó a hátsó részeknél van elrakva, ahol eleve kisebb a terhelés, tehát az is rendben. Összeállt a kép.

Nagyjából ennyire tud billegni*
Ami a legcsodálatosabb az egészben, hogy tulajdonképpen pont arra volt szükségem, amit kaptam. 8 egyrofma egyenes taggal nem lett volna megoldható a dolog, mert azokat nem lehet beforgatni a szub alá. 8 íves sarokelem megint nem lett volna jó, mert azoknak meg útban van az állvány azon az oldalon, ahol két láb van. (Hacsak nem forgatom kifele őket...talán...). A sárga rugók is megtalálták a helyük. Sőt, hátra zölddel vegyítve még egyenletesebb állást adtak, mint csak a zöldeket tettem volna.

Ha csak azt kapom, amit kifizetek nem tudok az installállás végére jutni. Szerencse is kell néha...mégha elsőre nem is tűnt annak.

Tapasztalatok

Elég markáns hatása van a rugóknak a hangra, nem az a találgatós dolog. Egyrészt sokat nyugszik, tisztul a közép és magastartomány, nyílik a tér. Már megint. Aztán eszembe jutott revox kommentje az Audiopax-okról szóló első bejegyzés alól:

"...és még lesz kb 15lépcsőfok,ha már megvannak a készülékek. a vicces,a rendszered hangja egyre "semmibb" lesz..."

Hát nagyjából tényleg ez van. Hámozódik a dolog, mint a hagymahéj. Hogy azért el lehessen képzelni, az alábbi szám például sokat profitált a rugókból. Elég erősen effektelt az énekesnő hangja, könnyen az érthetőség kárára megy a dolog. Pedig ott van minden, érthető is.


Általában véve nagyobbat lélegzik a rendszer. Ugyanakkor a legnagyobb hatása a mélyekre van. Ott tűnik el a legtöbb búgás, felrakódás. Lecsontozódik és pontosabb ritmusú lesz a mélyszekció, több textúrával, felbontással.

Az Avantgarde-ok esetében azonban van még egy további jótékony hatás, mivel pontosabb integráció érhető így el a tölcsérrel. Az Uno Nano (meg a kisebb tölcsérek) meg még egy fokkal többet nyernek ebből, hiszen ott magasabbra kell mennie a szubnak (egy Duo-hoz képest például) úgy, hogy nem kellene közben összebrummogni a középtartományt. Ez a nagy játék az Uno Nano-val. Milyen magasra engedem a szubot milyen hangerővel. Ha túl magasra megy vissza kell venni a hangerőből, mert belemaszatol abba, ami nem az ő dolga. Ha lejjebb veszem a frekvenciát akkor lehet adni az érzésnek, csak nem fog összeérni a középpel. Ezt kell tulajdonképpen megtanulni/kitapasztalni minden Avantgarde-nál. A rugók meg annyiban segítenek sokat, hogy eleve kevesebb a brummogás, tehát lehet menni feljebb frekvenciában, szépen összetalálkozni a középpel és kakaót is lehet hozzá adni. Azért ebből nagyon jó dolgok jönnek ki a végén.

Összességében a Townshend rugók teszik a dolgukat és ki nem venném őket a rendszerből így, hogy már bent vannak. Majdnem azt mondom a tölcsérekhez gyári extra-ként opcióznám. Nehéz azonban tiszta szívvel ajánlani, mert a használt árából is lehet venni például két darab Ant-ot. Újonnan meg komplett rendszereket, amik zenélnek, nem csak rugók. Ugyanakkor meg mégis valami olyasmit csinálnak a hanggal, amit se kábel, se elektronika. Nem nüasznyi apróság és nem találom negatív oldalát a dolognak. És ezt a fegyvertényt szerintem a Townshend-nél is bemérték.

Lehet osztani/szorozni...

*a hangfalak nem mozognak maguktól így természetesen. Legkisebb lányom rejtőzik a hangfal mögött a poszt kedvéért :)

2018. július 17., kedd

PS Audio Humbuster III

Ez egy igen gyors bejegyzés lesz...

Mielőtt leadtam volna a vonalat Silvio-nak, hogy lesz még egy kör valószínű az Audiopax táptrafójával egész biztosra akartam menni, hogy nem az én hálózatom okozza azt a maradék kis zümmögést.

Történhetne ez az azért, mert néha ilyen-olyan okokból meg tud jelenni egyenfeszültségű komponens is a váltóáram mellett a hálózaton (millivoltos mértékben). Ez az kis egyenfeszültség meg képes úgy felbosszantani nagyobb teljesítményű trafókat, hogy azok búgásba kezdenek.

Ez annyira ismert jelenség, hogy termékek is léteznek ezen jelenség megszüntetésére. Mint például a bejegyzés tárgyát képező PS Audio termék (már nincs gyártásban), vagy éppen a Nordost Syncro fantázianevű szűrője. Meg gyártatni is lehet, elvileg nem egy bonyolult dolog, éppen ezért elgondolkodtató a Nordost termék ára.

DIY-kedni mégse volt kedvem, az apróban meg nem túl drágán volt ez a PS Audio darab, egy próbát megér.

Az ott az
Rövidre fogva a történetet, nem lett tőle csendesebb az erősítő. Sejtettem hogy ez lesz egyébként, mert semmi más nem búg nálam, de hátha...hangba amúg nem szólt bele amennyire meg tudtam ítélni. Igaz, ez A osztályú erősítőknél nem is akkora veszély, az Audiopax-ok konstans 110W-ot vesznek fel és kalap-kabát.

Ugyanakkor némileg ellentmondásos a termék, mert a dobozán büszkén állítja, hogy "no power limit", a kézikönyv szerint meg jobb, ha nem dugunk két végfokot bele. Gondolom akkor tegyen mindenki belátása szerint.

End of story, ennyi. Sokat nem tudtam meg erről a termékről, nálam nem a DC a probléma. Ha lehet hinni a nemzetközi fórumoknak amúgy működik. Naim-es körében olvastam, hogy többen használják. (Mondjuk enyhe idegrángást kapnék, ha az 555-ös tápom brummogna, de úgy olvasom nem egyszer mégiscsak ez van.)

Szerettem volna ezért az 5 perc tesztért nem megvenni, de nem sikerült próbát kieszközölnöm, úgyhogy most némi veszteséggel árulom is.

Viszont használt piacon ritka dologként nemcsak a termék makulátlan, de doboza, manuálja is megvan.



Audiopax Model 88 - harmadszor

Visszapörgetve amit legutóbb írtam az erősítőről nagyjából ezzel a felütéssel ért véget a bejegyzés: 

"....azt sem zárom ki, hogy eljön még az a nap, hogy élek a Silvio felajánlásával, miszerint Európában, Monaco-ban is van egy telephelye, ahol szívesen átnézi az erősítőt..."

Írtam szinte napra pontosan 1 éve. Közben szervezkedtünk Silvio-val és ahogy ez lenni szokott elkezdett egész másfele kanyarodni a projekt. Jelenleg MK4-es verziónál tart a Model 88, nekem még az ős MK1 van (volt). Szó-szót követett, végül megállapodtunk, hogy ha már a kezei közé kerül a darab, akkor nem csak a trafókat nézi meg, hanem az időközben történt egyéb optimalizálásokat is megcsinálja.

Végül aztán május környékén indult el a két erősítő Skóciába, ahol egy kábelgyártó cég műhelyében jött létre a találka. (Nemzetközi projekt a javából, mivel Silvio brazíliából utazott oda.)

A módosítások erősítőnként nagyjából 2 napot vettek igénybe. Külsőre csak annak tűnne fel az átalakítás, aki előtte is használta ezeket a példányokat. A Timbre Lock beállító LED-jei lecserélésre kerültek. Ez az MK2 óta van így, hogy a két gyári javasolt érték (amolyan kiindulási pont) narancssárga. A köztes értékek zöldek, a legjobbra lévőek pedig pirosak. Merthogy nem kellene használni őket úgy igazából. Legalábbis volt egy-két eset, amikor így túl sok áramot kaptak a csövek. Előtte mind piros volt.

Tricolor
Engem mondjuk ez a beavatkozás annyira nem érintett meg, meg bírom jegyezni, hogy óvatosan a legszélső értékkel. Cserébe ahhoz, hogy ezek a LED-ek ki legyen cserélve tényleg a legutolsó panelig szét kell bontani az erősítőt ami nem is olyan egyszerű dolog a vertikális felépítése miatt.

Aztán persze nyílván nem csak erről szólt az átalakítás, ha meg már úgy is darabokban volt, akkor miért ne. Kerültek bele új (más típusú ellenállások), kondenzátorok, ebből a leglátványosabb ez a kettő...

Fent a barnák
Mindezek mellett a teljes kábelelvezetés megváltozott a gépház alatt (a két kimenő trafó is kicsit másképp van bekötve) és megállapodásunk szerint új hálózati trafó is került a régi helyére, hogy megszűnjön a búgás. 

Az átalakított erősítővel kapcsolatban pedig azt a tanácsot kaptam, hogy legyek vele türelmes, mert az első 100 órában ugrál a hangminősége és olyan 400 óránál üt be a "mágikus óra"...Ez rengeteg idő, ha valaki nem hallgatja a rendszerét csak úgy háttérzajnak. Heti 2-3 alkalommal ülök le zenét hallgatni, alkalmanként nagyjából 2 órára. Így a 100 óra eléréshez egyszerű matekkel több, mint 4 hónapra van szükségem. A mágiához pedig 16 hónapra...szóval ezzel most nehezen tudok mit kezdeni. Mert azzal meg kényelmetlenül érzem magam, hogy csak úgy szóljon egész nap a rendszer fent az emeleten magában...(tudom, sokan járatják így az új rendszert, nekem valahogy ez idegen).

Úgyhogy ez egészből annyit szűrtem le magamnak, hogy hallgatni kell. Ez meg alapvetően okés is, mivel pont ezt terveztem tenni vele.

Az első bekapcsolás aztán nem a szerelem pillanata lett, mert pici búgás szerűség bizony maradt. Mondjuk aki ismer, az tudja, hogy ezekre a dolgokra extra kényes vagyok. Ráadásul vidéken lakom, ahol este - mikor zenét szoktam hallgatni - tényleg nagyon csend van. Azt is hallani, ha megköszörüli a torkát a pók a szomszéd szobában a sutjában. Másik oldalról nézve ha bemegyek a Média Markt-ba és veszek egy alap Denon erősítőt az nem fog búgni semmennyire sem. A harmadik oldala meg az a dolognak, hogy bizony nem kevés dollár volt ez az upgrade, aminek a kiindulási pontja mégiscsak a búgás volt. Éppen ezért ahogy most kinéz lesz még negyedik bejegyzés is egyszer erről az erősítőről, mikor megint új hálózati trafók kerülnek be, ezúttal már toroidok. (Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy szerintem nem kevesen lennének, akik szőrszálhasogatásnak tartanák ezt a mértékű búgást reklamálni.)

Na de és a hangja változott? Egyrészt határozottan igen, másrészt meg nem könnyű megmondani, két okból. Egyrészt nagyjából 3 hétig távol voltak az erősítők oda-vissza postával együtt, másrészt megint kettőt léptem egyszerre, amennyiben új csővekkel vártam vissza őket...

Bejegyzés a bejegyzésben - Gold Lion KT88 + Brimar CV4024

Az új csövek beszerzésének az volt az oka, hogy sorra pusztultak a kisjelű csöveim. A NOS Philips-ek, amikt a DAC-ba vettem itthonról szó szerint bezajosodtak. a Quad-ban összemérve vásárolt amerikai NOS 12AT7-esekből az egyik kiesett rövid idő alatt, így csak egy párt tudtam használni. Van még működőképes Telefunken ECC81-em, de annak meg nem tetszik a hangja. Így aztán szép lassan visszatértem az alap TAD modellekre, mert azok legalább megbízhatóan működtek. Érdekes különben, hogy nem a teljesítménycsövek esnek ki, hanem a kisjelűek, amik elvileg sokkal tovább kellene, hogy bírják.

Úgyhogy szereztem be megint új kisjelű csöveket, ezúttal NOS Brimar-okat és ha már rendeltem, akkor gondoltam kipróbálom a Gold Lion KT88-akat, főként mert Silvio is ezeket ajánlja (ha nincs pénz EAT csövekre).
Gyűlnek
Na most jó játék ez, csak közben meg azért annyira nem is olcsó. Ez csak a tubeampdoctor-os kontóm:
2015 tele óta csövezek, a Quest Silver-el kezdődött. Azóta nagyjából fél misit beleraktam csak csövekbe és egyáltalán nem mondhatjuk, hogy nagykannállal habzsoltam a dolgokat vagy óriási egzotikumokat vettem volna. Ezt bizony bele kell kalkulálni a dologba.
Gold Lion /TAD

Itt meg a Brimar mosolyog a helyén
Ezek után a DAC-ba az amerikai NOS ECC81-ek mentek vissza, mert abba csak kettő kell és van három jó.

Ezek után...

mondja meg valaki, hogy akkor most pontosan mi változott és miért. A/B teszt természetesen lehetetlen. A csövek megvannak a régebbiek, de életszerűtlennek tartom azt a tesztet, ahol hagyjuk bemelegedni a csöveket (fél óra?), valahogy gyorsan kivesszük úgy, hogy ne égjen meg a kezünk, bele a következő, fél órát messze futunk (mert ugye még hideg a másik szett és úgy minek hallgatni) majd ezt követően megfigyeléseket teszünk. 

Marad az, ami eddig is volt, azaz egyszerűen együtt élünk a rendszerrel, aztán ami szép lassan biztosan kezd feljönni az az igazság. Eddig működött. 

Csakhogy most nyakon van öntve az egész egy (elvileg) még sokáig változó hangú erősítővel meg új csövekkel amiknek szinten kell az idő (ugyancsak elvileg).

Úgy nagyjából két hónap távlatában azt tudom magamnak lejegyezni, hogy a melegebb, de nyitotabb lett a hang, miközben könnyebben adják magukat eddig szinte csak sejtés szinten jelen lévő utalások a zenében. Ez így apróságnak, semmiségnek tűnik, de valójában a zene és a prezentáció lényegi szövetét érintő változások. Egy szint felett már csak ilyenek és ezek vannak, tótágast már ritkábban áll talán a világ. Az is igaz, hogy érdekes módon az elmúlt másfél hónapban volt, hogy ennek szinte pont ellenkezője volt a hang, azaz hideg, üres, ideges...aztán meg megint nem. Gondolom ez az a bejáratódási folyamat része, amiről Silvio írt. Vagy csak fáradt volt aznap a fejem.

Összességében eddig is nagyon tetszett a rendszer hangja most meg kicsit még jobban. Aztán ki tudja mi lesz a 16-ik hónapnál...szerencsére egyszerű kideríteni, csak használni kell a rendszert aztán majd meglátjuk.