2020. december 18., péntek

Grado RS2e

Még épp viaskodtam magamban, hogy mennyire fordítva lehetek bekötve ha a HEMP-et a világklasszis Verité Open elé helyezem, mikor már egy újabb kérdés fogalmazódott meg bennem.

Mennyire Grado a HEMP? Mindenhol azt olvastam, hogy eltér a fő iránytól, eleve a lapos (F) szivacsok használata is egyedi. Nyílván sokaknak - mint ahogy nekem is - nagyon tetszett ez az irány, de vajon milyen az "eredeti" Grado hang? 

Van a head-fi fórumon egy eléggé elszállt folyam, ez. 25 Grado fülest hasonlít össze a szerző (mind saját tulajdon!), szinte mérnöki precizítással. Eléggé adja magát a felsorolásból az RS2e. Próbát mindenképpen megér...

Végül nem egy új darabot vettem, hanem egy használtat, cserébe drágábban, mintha újat vettem volna. Ilyet is lehet! Nyílván oka volt a felárnak, eléggé "megpimpelt" RS2e-t szereztem be. A gyári verzióhoz képest:

- a műanyag keret (gimbal) helyett alumínium Shipibo

- a standard jack dugó helyett Custom Cans által szerelt 4.4mm-es szimmetrikus pentacon csatlakozó

- a két szett gyári "L" szivacson felül Beautiful Audio bőr párnák

- illetve a gyári barna pánt helyett fekete színű, fehér varással eláttot pánt

Tehát semmi ami lényegileg változtatna a hangon (kivéve a párnákat, de az cserélhető egy mozdulattal) viszont hasznos dolgok. A pentacon csatlakozó akár mobil eszközök általi szimmetrikus meghajtást is lehetővé teszi kezelhető méretben (ez picit spoileres itt), az aluminium pántok meg sokkal erősebbek, mint a gyáriak és nem is "nyöszörögnek" mikor kezembe veszem a fülest. Cserébe összesen 1g plusz súlyt hoznak.

Így egyben megvásárolva nem kellett semmit szervezni, darabokat rendelni, szerelni. Kényelmes.

Ráadásul az RS2e - számomra, és ez a szubjektivítás még fontos lesz - messze jobb, mint a HEMP. A HEMP nagy szívvel zenél, fantasztikus gyors, dinamikus, nyitott, imádom. Egyetlen szépségfoltot tudtam rajta találni - nagyobb hangerőn nagyon sűrű zenénél kicsit összezavarodik. De még akkor is lehet szeretni, mert azt is szívvel csinálja. Jó példa erre az Interstellar soundtrack lemezen a "Mountains". Porba hagyta a HEMP ezzel a számmal mindkét ZMF-et és a Campfire fülest is. Monumentális, hatalmas. De a végén kissé kautikus, zsúfolt az összehatás. Nem zavaró módon, de ott van. Az RS2e ezzel szemben csak emelkedik, emelkedik és nem áll meg, nincs plafon. Szinte letaglózó. És mellé hoz mindent, amiért szeretem a HEMP-et.

Szerintem gyönyörű amúgy

Úgy egyébként leginkább a magastartomány különbözteti meg a HEMP-től, amennyiben az RS2e jóval élénkebb és nyitottabb odafent, de valahogy nem zavaró módon. Erre mondjuk a leírásokból lehetett is számítani. Ami inkább meglepő volt, hogy - ellentétben a netes tesztekkel és véleményekkel - az RS2e nem hogy kevesebb, de talán még több és mélyebbre hatoló basszust produkál, mint a HEMP. Na ez azért fura. Tulajdonképpen mélyebbre megy, mint a Campfire és közben - csakúgy, mint a HEMP - pusztulat gyors és ha kell üt mint Tyson fénykorában. 

De miért hallom én nem úgy ezt a fülest, mint a többség? Csak arra tudok gondolni, hogy a fülem miatt. Mármint ténylegesen, fizikai értelemben. Coming out jön, nekem pici füleim vannak. Általánosban megkaptam, hogy azért tudok gyorsan futni, mert kicsi a légellenállása. Komolyan. Az általános suli nagyon kegyetlen tud lenni. Cserébe most ezzel a Grado-val meg nagyon jól együttműködik. Az "L" pados Grado-kat úgy árulják, hogy "On-Ear", azaz fülre "való". Ráül a fülre, nem körbeveszi. Na, nekem meg tulajdonképpen belefér mégiscsak a fülem. A head-fi-re készítettem is erről egy kis ábrácskát, ezért angolul van a kis felirat, de értehető szerintem.

A fenti ábrán látható milyen az, ha valaki a "fülén" hordja, lentebb meg hogy ez hogy alakul nálam. Hátul szépen becsúszik a fülem a párnába, elöl - és ez egy különbség a HEMP-hez - kicsit meg eltartja a membránt az L magasabb szivacsa. A HEMP a lapos párnával teljesen rajta ül. Az eredmény, hogy nagyon közel van a membrán a fülemhez, miközben mégis kicsit több tere, levegője van, mint a HEMP-nél.

Miért fontos ez? Minden Grado párna tulajdonképpen egy szivacs. Ezek mélyfrekvencia szempontjából kb. mintha ott sem lennének. Ennek vannak nyílván jó oldalai is (fontos a nyitott hangzáshoz), de minél messzebb van a membrán annál kevesebb lesz a mély, mert a szivacs egyfajta akusztikai rövidzár. Mint a doboz nélküli hangfalak. Ezért is létezik az a mod, hogy ragasztószalaggal kívülről körbehúzzák a szivacsot, ezzel "bent tartva" a mélyeket. Én nem próbáltam, de a leírások alapján mély lesz, levegősségnek, nyitottságnak meg huss.

Egyébként erre a problémára pont a Beautiful Audio bőr párnája a legjobb hírnek örvendő (és legdrágább) megoldás. Nekem viszont nem jött be. Egyrészt a fenti okok miatt nekem nem kell több basszus, másrészt a bőr párna is zártabbá tette nekem a hangot. Maradt a gyári.

A helyzet az, hogy mióta megvan az RS2e csak nagy ritkán hallgatok rá a HEMP-re. Értem miért jó és miért szerettem, de nekem egyértelműen jobb az RS2e. Ugyanakkor bárki másnak lehet inkább a HEMP-et ajánlanám, ha nincs lehetőség próbára. Nem kell hozzá pici fül sajátossága, hogy hozza amit tud. Én az enyémet megtartom, mert limitált kiadás és mert az első Grado fülesem. Elcsomagolva pihen a dobozában.

Meghalt a király, éljen a király!

Ez is kicsit spoiler-es kép

2020. november 14., szombat

ZMF (Atticus majd Verité Open)

 Ez egy rövidebb bejegyzés lesz azt hiszem..inkább csak olyan naplószerűen.

Szóval ZMF. Lehetne hosszan és inspiráltan írni erről az idehaza talán kevéssé ismert manufaktúráról. Pici amerikai cég, alapítója Zach hangszerkészítőnek készült, aztán valahogy nekiállt Fostex füleseket átalakítani (T50RP). Első termékei "Ori", "Vibro" effajta tuningok voltak. Leginkább fa házat kaptak a gyári fülesek. Alapul a hangszerkészítés során nyert tapasztalatok szolgáltak. Végül kinőtte magát a dolog és melléktevékenységből cég lett, tuning fülesek mellé pedig szép lassan beérkeztek a saját fejlesztések mind. Érdekes, hogy míg a Fostex-ek planár fülesek, addig az összes "eredeti" ZMF hagyományos dinamikus típus.

A márkát körbelengi a head-fi.org-on egyfajta rajongás. A legmagasabb polcra teszik a termékeit. A többi referencia füleshez képest visszatérő vélemény, hogy az analitikus hangzás helyett a "zeneiséget", egyfajta melegebb hangzást céloz meg miközben a technikalításokban sem marad le. A bejegyzéseket olvasgatva időnként amolyan szent grál érzésem volt.

Úgyhogy elhatároztam, hogy ha már kezdem komolyan gondolni a fülesezést, akkor érdemes lenne ezt kipróbálni.

Megint csak a Headphone Company-nál kötöttem ki, ahonnan a Polaris és a Campfire is hozzám került. Szokatlan mértékletességről tettem tanút, mikor a legolcsóbb típust, az Atticus-t rendeltem meg. Egyébként hamarabb mint az előző bejegyzésben szereplő Grado HEMP-et. Itt még azon a trip-en voltam, hogy mindenképpen legyen zárt a fülhallgató.

Na most az idő távlatában biztos néhány részletet kihagyok, de röviden összefoglalva egy szenvedés volt míg hozzám került a füles. A weboldalon az szerepelt raktáron van. Kiderült ez azt jelenti már úton van a konténer. Aztán megjött a konténer, de abban nem volt a fülesem. Akkor a következőben. Hetek teltek el, teljesen pozitív módon a cég felajánlott valami pici Astell and Kern bluetooth erősítőt kiengesztelésként ajándékba. Ezt mellékelték is rögtön a fülhallgatómhoz, de ugyanezzel a mozdulattal ki is vették a dobozból a hozzá járó kábelt. (Azt most nem részletezem, hogy úgy kellett összeszedetnem a postán a csomagot). Újabb hét volt míg a kábelt is elért hozzám.

Így kell egy amúgy csodaszépen megépített és (csomagolt) termék vásárlási élményét lenullázni. Mire meg tudtam hallgatni a ZMF-et, addigra a Grado-t már két hete hallgattam, úgy hogy ott is egy hét késéssel indult a postázás. Sóhaj.

Amúgy íme, micsoda csomag!

Atomrakétaélesítőgombottartóbőrönd
Benne fülhallgatóval, kábel nélkül

Szóval két hét Grado után (amit kvázi poénból vettem) megjött az "igazi", a "nagyágyú". Ami a helyett, hogy szólt volna egy terepet tisztitó, ködöt hasító hatalmasat teljesen hidegen hagyott. Leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy egy nagyon minőségi dünnyögést produkált. Dinamika, sebesség, jelenlét érzet fasorban sem volt a Grado-hoz. A basszus ugyan mintha kerekebb és testesebb lett volna, de nem ment olyan mélyre, mint a Grado és nem is ütött akkorát. Na hát gondoltam ezt járatni kell bizony. Úgyhogy járattam. Sokszor úgy, hogy a Pathos egyik kimenetén a Grado lógott (azt hallgattam) a másikon  ZMF. Az meg csak úgy szólt magában. De hiába minden, nem bírt megnyílni. Az a hifi hang volt, ami sok mindent jól csinált de engem nem tudott megfogni egyáltalán. 10 percet ha bírtam, értelmetlen volt vele zenét hallgatni. Szépen szólt, de nem volt üzenete. Monduk imádtam a kámforfa illatát.

Leveleztem egyébként Zach-el, hogy ez miért lehet. Ő arra saccolt, hogy a Pathos 0 egész valahány ohmos kimenete nem ideális, a ZMF igazán csöves OTL-el érzi jól magát 8 és 300 Ohm közötti kimenő ellenállással. Hát oké...de nem volt kedvem füleserőstőt venni (most egy csövest). Ott volt a Pathos, ami szerintem nagyon-nagyon jó és úton volt az egyedi TMP Ant-om (ami szintén nem egy csöves OTL). Na, ezért fontos a szinergia ugye.

Némi tépelődés után úgy voltam ebből már nem lesz karika sehogysem.

Írtam a Headphone Company-nek, hogy ez nem talált. Meg is beszéltünk egy időpontot, amikor elutazom Heidelberg-be a Pathos-al együtt és szépen végighallgatok egy csomó fülest. Mezé, nagy Grado, Abyss...

Aztán megint lezárták a határokat, illetve két hét karantén lett volna az utazásból. Úgyhogy ez ugrott. Közben az Atticus visszautazott postán, szóval merre?

Tanulva az előzőekből és merítve a mértékletességgel ötvözött józan paraszti logikából megvettem a legnagyobb ZMF-et, a Verité Open-t.  A sínen közlekedő nehéztüzérség. Mert végignéztem az összes review-t, elolvastam az összes topic-ot és az jött ki belőle, hogy ez a legdinamikusabb, gyorsabb nyitottabb ZMF. Na akkor.

Családi ékszer is lehetne benne

Most már biztos az van benne.

Ja nem, füles ez is

Minden még egy szinttel feljebb, mint az Atticus-nál. A doboz, a megépítés...ez a darab selyemfából készült. Két szett fülpárna jár hozzá. Az "Universe perforated" és a "Verité". Ja, és közben vettem hozzá Forza Audio Noir Hybrid kábelt szintén nem egy HUF-ért.

Ebben nagyapám kaszaköve lesz, biztos vagyok benne

Vagy XLR csatlakozós füleskábel.

Na szóval minden adott volt a második eljövetelhez. És nem. Egyértelműen jobb volt az Atticus-nál és a (számomra) jó irányba indult el, de megállt félúton. Továbbra sem bírt kiszabadulni a zene fülesből, olyan érzésem volt, mintha egy pici szobát tettem volna a fejemre a maga akusztikájával. A Grado ehhez képest teljesen el tudott tűnni. Membrán - zene - agy. Itt meg volt még volt egy erős saját hang, visszaverődések, lecsengések. Tényleg nagyon próbáltam szeretni. Amúgy a Verité párna jött be, az alap Universe az nagyon nem. Az csinált egy távoli bummogós basszust kicsit nagyobb térrel, ami nem nagyobb tér volt igazából, hanem picit messzebről szóltak a membránok. A Verité pad-al a egész összeszedettebb, gyorsabb, tisztább lett. De még mindig nem eléggé. (Mármint az ötödébe kerülő HEMP-hez képest!)

Közben megjött a TMP erősítő is aminek van magasimpedanciás kimenete. Jobb volt vele, mint az alacsony impedanciás kimeneten (akár a Pathos-on, akár a TMP Ant-on), de nem fordult ki magából.

Megint azon kaptam magam, hogy a Pathos/Grado párost hallgatom a ZMF meg az Ant-al járatódik mellette.

Egy ideig gondoltam megtartom, vagy megtalálom a helyét. Volt, hogy az LG monitorom hajtotta abban a heti 1 órában, amikor bekapcsolom az XBox-om, de azért ez mégiscsak perverz. 

Aztán az utolsó szög a kosárban az volt, hogy a Verité pad valahogy szuperkönnyen leugrott a fülesről. Elég volt a párnánál megfogni és a kezemben maradt, lejött. Visszarakni viszont legalább 5 perces szenvedés.

Úgyhogy elengedtem. Meghírdettem a head-fi oldalán, 5 perc alatt vették meg. Persze, hogy buktam rajta. Meg megint csak tanultam. Nagyjából annyit, hogy a kb. egyik review-al sem értek egyet, sem a Grado-val kapcsolatban, sem a ZMF-el kapcsolatban.

Ami nem azt jelenti, hogy ne legyen mindaz igaz, amit ott állítanak. De hogy én nem azt hallom és úgy hallom, abban meg már bizonyos vagyok. 

 

2020. október 18., vasárnap

Grado HEMP

A Grado talán a legvitatottabb fülhallgató gyártó. Nem kevesen nyíltan kritizálják úgy a megépítési minőségét, mind a hangminőségét vagy akár a technológia információk hiányát. Olvashatunk és láthatunk mérési eredményekkel alátámasztott beszámolókat arról, hogy ezeknek a fejhallgatóknak nincs szinte semmi értékelhető átvitelük 100Hz alatt, cserébe igen kellemetlen kiemelésekkel rendelkezik a magasabb reigszterekben.

Csak példának egy a szubjekívebb tesztek közül.


Lenne egy "párja" is ennek a videónak ami csak a GS2000e-ről szól, de az annyira lesujtó (a fülesre nézve), hogy csak a csatorna előfizetői nézhetik meg, nem publikus. Lehetne folytani a sort ilyen véleményekkel napestig, például ez itt, mely leleplezi a nagy titkot, hogy minden Grado fülesben ugyanaz a membrán van, csak párnák mások na meg az ár.

A másik oldalon ha felmegyünk a head-fi.org-ra a Grado topic-ba, az ebben a pillanatban 2902-ik oldallal talán a legaktívabb. Mintha Grado tulajdonosnak lenni egy közösségi élmény lenne. Még a fórum hangulata is más, mint a head-fi-n megszokott.

Aztán például ez, amire én személy szerint felkaptam a fejem.


Guttenberg érdekes egy figura, jó rég óta benne van a szkénában és lám, ő meg egyértelműen leteszi a voksát a márka mellett.

Most akkor mi van?

És ez az a pont, ahol a fórumok, tesztek, mások véleményei nem segítenek tovább. Ha és amennyiben érdekes a téma, csak a személyes tapasztalat marad. Nekem főleg Guttenberg videója alapján érdekes volt a téma. 

Ezzel nagyjából párhuzamosan felrobbant a Grado forum egy új limitált kiadás, a HEMP kapcsán. Technikailag két érdekes jellemzője van a kiadásnak. Egyrészt 38Ohm-os membrán, szemben az összes többi Grado-val, ami 32 (tehát valami új dolog van mögötte meghajtó szinten is), másrészt a visszatérés az ős Grado fülpárnához, a lapos "F"-hez. Ja, meg persze a kenderből sajtol "ház", ami valójában egy hibrid, meg a párna alatt egy juharfa "gyűrű" is van.


A fülpárnák témaköre egyébként egyáltalán nem marginális, nagyon erősen befolyásolja bármilyen fülhallgató hangját. Az "F" párna nagyon vékony, szinte ráülteti a membránt a fülre. Az "L" és "G" párnák pedig egyre messzebb viszik azt. Személyes tapasztalatom, hogy minden Grado azzal a párnával szól a legjobban, amit a gyárban hozzá párosítanak. Cserélgettem később én is őket (mindent mindenhova fel lehet tenni), de nem volt jó. Ezt a munkát megcsinálják helyettünk a gyárban.

Na szóval HEMP. Limitált kiadás, még poén is van benne. USA-ban 420 dollár az ára, ami a fűfogyasztást jelző rendőrségi kód. A gyártó szerint drágábbnak kellene picivel lennie, de a vicc kedvéért...

Kicsit keresgéltem a neten, majd megrendeltem innen. Reigsztrációval egyből 10% kedvezmény, ingyenes posta, rövid postázási határidő. Utóbbi nem egészen stimmelt, mert csak a visszaigazolást jelző e-mail-ben tudtam meg, hogy éppen egy hét szabira ment a cég, de majd jövő héttől feldolgozzák ami addig beesik. Hát oké. Nem feltétlen fair dolog, tekintve hogy netes rendelés esetén ár és szállítási határidő a két legfontosabb paraméter mikor döntünk.

Ettől független mégis már egy nappal a jelzett idő előtt postázták a csomagot, ami 3 nap alatt el is ért hozzám probléma nélkül.


Szeretném itt kiemelni (és majd a következő posztban részletesebben is kiderül miért), hogy ezt a fülest csak amolyan tapasztalatgyűjtésnek rendeltem. Nem olyan vészesen drága és nagyon kíváncsi voltam a Grado-ra. Ehhez képest lett nagy döbbennés, hogy ezek bizony nagyon jók.

Ez egy olyan füles, aminek úgyanúgy megvan a maga szettje a technikalítások terén (felbontás, sávszélek, térleképzés, stb..), le is írható ezzel, csak éppen a lényeg marad ki. Mondhatnánk, hogy nyílt a hangja és hogy dinamikus és ez is igaz. De leginkább egyszerűen csak annyit mondanék ha jellemezni akarnám, hogy kiénekli a lelkét. Lehet itt-ott suta, megbicsaklik a hangja, de olyan lelkesedéssel (vagy éppen depesszióval, zenétől függően), hogy tulajdonképpen más nem számít. Szokták páran így jellemezni a "high-end"-et.

Példának okért elvittem egy szűkkörű céges "partira" a fülest. A rendszer a telefonom volt (TIDAL), a Dragonfly Cobalt meg a HEMP. Totálisan nem audiofil emberek próbálták ki. Hát...fotózni, videózni lehetett volna az arcokat. Ahogy a semmiből váratlan megérinti az embert a zene és csak ül maga elé nézve.

Ez egyik szám amit spanyol származású kollégám kért magának ez volt.


Egészen addig ült az elégedett mosoly az arcán, amíg Pavarotti be nem lépett. Ott jött egy "azt a k..." nézés, ülő helyben vezénylés majd a teljes befele fordulás azzal a tekintettel, hogy most valami történik itt velem és ez fontos. Ilyen. Nem tudom jobban leírni.

Van mélye? Van. Nem is kevés. Szúr a magas? Nem. Van tere? De még mekkora! Dinamikus? Nagyon! Hogy mindez pont számít-e és ebből lesz az egész, vagy éppen tök mindegy, nem is érdekel. De nulla hiányom van vele ilyen téren. 

Hogy egy kicsit visszaesssünk a technikai tények mezejére az is igaz a Grado-ra, hogy borzasztó érzékeny. A Pathos erősítő teljesen csendes a 100dB/mW érzékenységű Campfire-el, a Grado elvileg 99dB/mW és hallani egy pici hangerőfüggetlen alapzajt. Szóval maradjunk annyiban, hogy nagyon érzékeny.

Aztán nagyjából egy hét után újra győzött a kíváncsiság, rendeltem egy négypólusú XLR csatit és átkötöttem szimmetrikusra. Hiszen a gyári csatlakozójával csak a fele Pathos erősítőt használtam. 






Itt kell hozzátennem, hogy erre a 38Ohm-ra, ami a Grado a Pathos erősítő nagyjából 9W-ot tud leadni. Ez olyan, mintha egy átlagos hangfalat sok száz watt-al hajtanék. Ezt már nem is tudom lehet-e egyszerűen tartaléknak hívni, kicsit szerény megfogalmazása annak, ami itt rendelkezésre áll.

Divatos a Grado fülesekre azt is mondani, hogy bármi meghajtja őket (igaz) és éppen ezért felesleges túlkomplikálni az elekrinonikát, amit elékötünk. (Értsd, nem skálázódik jól). Én nem így hallom, ráadásul nem is értem hogyan lehetne ez így. Az én tapasztalatom éppen az, amit logikusnak is találok. Ha fogok egy nagy érzékenységű szélessávú membránt és azt rárakom a fülemre, akkor mindent hallani fogok. Szerintem pont ez a helyzet, ami a legkritikusabb a felmenő elektronikákat, kompenenseket illetően.

A szimmetrikus hajtástól egyébként valóban nem a technikai paraméterek változtak jelentősen (ellentétben a Campfire-nél, ahol a basszus kontrollján sokat és hallhatóan segít), hanem az alapkaratker lett még vegytisztább. Ennyi. Hogy ez fontos-e? Szerintem a lényeg. Bár talán dinamikában volt azért előrelépés, ha nagyon elemezgetni akarnám.

Össze fognak lógni a tapasztalások. Ez a bejegyzés a következővel, mert nagyjából párhuzamosan történtek dolgok és azok egymáshoz képest történő megélése is fontos. Szóval lesz még szó erről a fülesről.

Zárónak ide annyi, hogy poénból vettem a HEMP-et, aminek az lett a vége, hogy hetekig mást sem hallgattam. Az egész hifis "pályafutásom" egyik legjobb vétele lett.

2020. szeptember 20., vasárnap

Pathos InPol Ear

Pathos...sok mindent lehetne róla írni, hiszen a cég múltja 1994-re nyúlik vissza. Nem benfenntesként nekem két dolog maradt meg kívül nézve a cégről. 

Az első a design. Le sem lehet tagadni, hogy olasz cégről van szó. Fa, fém, üveg, ívek és helyenként merész színek. Jellemzően nem "doboz hangerőgombbal" formavilág. Kétségtelen megosztó is tud lenni, cserébe a szoba túloldaláról is felismerhető a "brand". 

A másik az "InPol" technológia, ami tulajdonképpen a cég megalapításához vezetett. Szabadalmaztatott kapcsolásról van szó. Még sok-sok éve kutattam utána mikor magam is építettem áramköröket. Az alapelv egy tekerccsel terhelt MosFet-es kimeneti fokozat amit egy triódás kapcsolás hajt. Az apróbb részletek homályban maradtak számomra, pedig sokszor pont azok rejtik a legfontosabb információkat. Érdekes ez a diyaudio beszélgetés, ahol maga Nelson Pass is beszál a találgatásba. Mondjuk úgy nincsen hasraesve attól amiket a Pathos megoszt a technológiáról. Udvariasan ugyan, de azért megkérdőjelezi az elgondolás újszerűségét (és az annak szánt előnyöket). Ouch...

Első nekiindulásnak egy Trafomatic Head 2 erősítőn gondolkodtam, amiből pont meg is tudtam volna egyet hallgatni, de a demó napjára úgy begerjedt, hogy nem lehetett bekapcsolni. Vegyük ezt egy jelnek gondoltam...A következő jelölt pont a már említett Pass Labs füleserősítője volt a HPA-1. Még a Rethm kapcsán ismerem a hazai forgalmazót (Soundmania). Újra nem kellett csalódnom, volt raktáron meghallgatható darab. Le is egyeztettük az időpontot egy hallgatózásra. Azért annyi tippet még kaptam, hogy nézzek rá a nagy Pathos füleserősítőre addig, mert azt is meg lehet hallgatni a Pass mellett. Ez a készülék egyáltalán nem volt a radaromon. Jó ideje nem követtem a céget miket fejleszt, fogalmam se volt róla, hogy ilyen komoly készülékkel vannak a ringben. Neten se sok mindent találni róla, talán csak ezt az egy videót. Szeretik. Persze ennyiért szeressék is. Sőt, ahogy mondani szokták a minimum, hogy a kávét is lefőzi. Olasz létére remélhetőleg abból is jót.

Fogtam hát a Cascade-ot, lementem Pestre és a megbeszéltek szerint előre melegítve várt a két füles erősítő. Mindkét erősítő nagyon jó. Egy számmal azonban ott helyben találtam egy számomra fontos különbséget, ami el is döntötte a kérdést. Nem véletlen szoktam ráhallgatásokkor berakni ezt a számot.


Egyrészt borzasztóan emócionális, erős előadás másrészt ha csak egy picit is hajlamos a rendszer az élességre, üvegességre az bizony itt előjön. Akár a hallgathatatlanság szintjére is el tud jutni a szám - általában félvezetős cucokkal. A Pass egy nagyon vékony vonalat járt. Nem lett agresszív a hangja, de végig ott volt a levegőben, hogy "na, mindjárt túl sok lesz...". Nem lett, de vonalon volt. A Pathos meg ezt az egész kérdést félretette. Energiák a hangok helyett, miközben felbontásban ugyanott volt, ha nem előrébb, mint a Pass. Félreértés ne essék, ha nem lett volna ott a Pathos megveszem a Pass-t, mert tényleg jó volt. Megépítése meg mint egy tanké, örök élet meg egy nap. De ott volt a Pathos úgyhogy azt vettem meg helyette. Ouch...

Illetve ez így nem igaz, mert előtte hazahoztam egy hétvégére, hogy saját rendszerben is meg tudjam hallgatni, mielőtt döntök. Így kell ennek működnie! Egyébként itthon is odaragasztott a fotelhez, hozta a hangot amiért elhoztam.

Na de mit lehet erről a "cuccról" elmondani? A külsőségeknél kezdve...nekem már majdnem sok. Sőt, képeken látva határozottan sok volt. 

Arra az esetre, ha elfelejtenénk melyik gyártó termékét látjuk...

Pathos feliratból kirakott hűtőborda? Komolyan? Minden jó érzése műszaki beállítottságú ember egy lépésben levonja a következtetést, hogy itt se a hangra ment a pénz. (Mint azt fejlebb olvashattuk, ezt arra korrigálnám, hogy nem csak a hangra). Ugyanakkor "élőben", használva meg valahogy megszerettem. Fene se érti. Amit külön imádok rajta az a kis piros kijelző. Nem a mai világból van és pont ezért. Kicsit olyan stúdiós, 80-as évek életérzés, főleg a fa házzal együtt. 

Ja, meg a távirányító. Lehet kommentelni van-e ettől puritánabb. Konkrétan egy felirat sincs rajta, cserébe olyan masszív, hogy ölni lehet vele. Meg azért mégiscsak szép.

Amúgy meg egy teljesen A osztályban működő füleserősítő. Ezt nem csak hallani, érezni is. Nagyjából egy óra zenélés után minden meleg, még a hangerőpoti is langyos. A hosszabb este után az amúgy nem kicsi, 4 pólusos xlr fülescsatlakazó is langyos. Meg is kérdeztem a Pathos-t ez így biztos jó-e. Az. Akkor oké. Hozzá 32 Ohmra lead 10 W-ot. Minden létező fejhallgatót elhajt. 1 Ohm alatti kimenő ellenállás, 100dB körüli jel/zaj arány és teljes teljesítmény mellett 0.11%-os torzítás. Ha valakit számok érdekelnek, akkor ezek nem rossz számok. Füleskimenetből van két szimmetrikus és egy 6/3-as jack. Használhatóak egyszerre is, csak figyelni kell, hogy más az erősítése a szimmetrikus kimenetnek, mint az asszimetrikusnak. 

Mindezek felett egy teljes értékű előfok is, négy asszimetrikus és egy szimmetrikus bemenettel. Még fáziskapcsoló is található a hátlapon, ami csak az előfok fázisát kapcsolja a füleserősítőét nem. Ez az apróság nekem meglepően jól jött, mivel az Audiopax végfok fázisfordító. Oda érdemes ezért egy fordítást berakni, a füles fele meg ugye nem. Sőt, még a kis piros kijelző nyugalmi fényereje is programozható. Noice...

Bekapcsolást követően egy a kijelző egy "P" betűt ír ki, ezzel tudatva, hogy épp a csövek előfűtése zajlik, "Pillanat". Manapság ez alap gondolnánk, de nem. Elég horror hallani, hogy nem egy nagy Abyss füles szállt el a ViVa füleserősítőjétől, mert semmiféle védelem, késleltetés nincs benne. (17:20-tól).

Csövekkel még nem kísérleteztem, a gyári van benne. Majd cserélek, ha kedvem lesz. De nincs. És ezzel nagyjából el is mondtam mindent a hangjáról. Nem azt állítom, hogy nincs saját hangja, mert van. De nagyon finoman adagolja csak az ízesítést, leginkább félreáll az útból. Mondjuk azt is érezni, hogy jó nagy nyugalommal ácsorog. Sose zavarodik össze a hang, tartalékok nyílván vég nélkül...Van ez az angol kifejezés, hogy "sins of omission", azaz az "elhagyások" bűne. Amit nem csinál (elfed) a készülék. A párja a "sins of comission". Mit tesz hozzá, ami nincs ott? A Pathos olyan cucc, aminek nem nagyon van elsőből és a másodikból és csak annyi, hogy picit folyékonyítja a zenét. De olyan határon, hogy azon tűnödöm nem az van-e, hogy ez az igazság. Szóval ilyen nagyon picit. Mint látni fogjuk később (másik bejeygyzésben) ettől még létezik a szinergia kérdése és pont ezért nincs abszolút megoldás. Bár a Pathos nagyon-nagyon közel áll hozzá, már ami a füleserősítőzést jelenti.

Előfokként a renszerbe követve azért az van, hogy van amiben a Towshend jobb. Még nyugodtabb és simább, de közben nem veszt a dinamikából. Cserébe a Pathos (előfokként) több részletet mutat meg és kicsit "gyorsabb" hang. Nem rossz, de ha ott van mellette a Townshend, akkor előfoknak meg azt választanám. (Nyílván ez az én rendszereim keretein belül értendő.)

Sasszeműeknek megint elrejtettem a következő bejegyzés tárgyát a képen

Ajánlást ilyen értékű rétegcucchoz írni kicsit pikírt. Ilyen szinten (ha csak nem nyúl nagyon félre az ember) rossz hangot nem kap. Csak a személyes preferenciák, elképzelések számítanak. Aki ennyiért vesz ilyesmit úgy is hallgatózik előtte. Nekem bejött! 

2020. augusztus 9., vasárnap

Campfire Audio Cascade

 Ha nyár akkor fejhallgatózás? Vagy jelen esetben már fülhallgatózás...

A meleg megérkeztével ismét előkerültek a Polaris-ok. Sőt, még további "füldugaszokat" is rendeltem hozzájuk. Valami fórumon futottam bele, hogy ezekkel a legjobbak. Nekem viszont ugyanazt csinálták, mint a Final típusok, túl sok basszust.


Maradt az eddigi kedvenc. De hát egy IEM nagyon "fülfüggő". Kinek hogy passzol.

Ugyanakkor azt vettem észre nem volt kedvem mindig valamit a fülembe gyömöszölni. Elővettem az M50-et, amit mostanában már inkább nem én használok. Hát...nevetséges volt a Polaris után. Plusz hámlik a fejpárna (megint, egyszer már cseréltem), kezdik megadni maguk a fülpárnák is. Kértem árat egy felújításra még tavaly. Hozzáteszek pár ezer Ft-ot és veszek újat, nem éri meg. Pedig funkcionálisan tökéletes, kár hogy ennyire megviseli az idő foga. Na de ott tartottunk, hogy a Polaris után nem volt alternatíva az Audio Technica. Véznán, távolról, ködösen szólt a Campfire cucchoz képest.

Irány a head-fi, olvasgassunk kicsit. Hamar meglehetősen elveszve éreztem magam. Mikor 10+ éve még aktívabb voltam a fejhallgatókat illetően alapvetően volt a Beyerdynamic, AKG, Sennheiser triumvirátus. Meg a különc Grado és az elérhetetlen Stax. Nagyjából ennyi. A Sennheiser-t a 600-assal szerzett élményeimmel kapcsolatosan örökre kizártam a lehetőségek közül, legalább ennyivel könnyebb. Viszont cserébe úgy tűnt, hogy nagyjából mindenki és még a mindenkinek az unokatesója is több száz/ezer eurós fejhallgatók gyártásába kezdett az elmúlt 10 évben. Mondhatni felrobbant a fejhallgatózás piaca, vagy ahogy manapság hívják a "személyi sztereó". Csak úgy gyorsba, ami eszembe jut: Hifiman, Abyss, RAD-0, Kennerton, ZMF, Meze, Audeze, Final, MrSpeakers, HEDD...plusz beszállt az üzeltbe a Focal. Sony, Denon szintén jelen van nagyobb modelekkel. Meg persze a régiek ugyanúgy. Közel követhetetlen...

Úgyhogy fel kellett állítani valami egyszerű kritériumrendszert. Legyen zárt, ez fontos, hogy a lehető legtöbb helyzetben tudjam használni. Legyen hordozható azért valamilyen formában. Legyen képes az Audioqest Cobalt is meghajtani. Na meg persze ne legyen olyan gyalázatos a Polarishoz képest, mint az M50. Olyan iszonyat drágát sem akartam. Fogalmam sem volt végül fogom-e használni és mennyit. A Polaris is csak nyáron kerül elő, akkor sem minden nap. 

Nettúrás indul, hetekig csak olvasgattam, próbáltam belőni irányokat. Végül visszajutottam a kályhához ahonnan indultam, azaz a Campfire-hez.

Cascade

Először is minden formai kritériumnak megfelelt. Zárt, könnyen hajtható, kis táskájában cipelhető...a hangjával kapcsolatban pedig nagyjából 3 fix pontot szűrtem le a különféle tesztekből, fórumokból. 

- Sok basszusa van. Van akinek túl sok. Ez mondjuk a Polaris-ról is el lehet mondani, az sem szégyenlős. Nekem az bejött, van esély, hogy itt sem fog akkor zavarni. 

- Járatni kell. A gyártótól kezdve minden tulajdonos, aki nem csak 5 percre tesztelte nem győzi eléggé hangsúlyozni. Be kell járatni.

- Szórakoztató hangja van, másképp mondva élvezet vele zenét hallgatni.

Sok ponton a Polaris-ra ismertem, ugyanaz a cég, gondoltam jó lesz ez. Kipróbálni itthon úgysem tudom, nem leszek okosabb, csak ha megveszem.

Pont ugyanonnan vettem, ahonnan a Polaris-t. A vásárlást követő kommunikáció most sem volt erőssége a cégnek, de hibátlanul megjött az árú.

A füles maga nekem nagyon tetszik. Plusz semmi műanyag nincs rajta. Utálom mikor amúgy értékes füleseken pont a forgó/állítható részeket műanyaggal oldják meg. Kódolva van, hogy el fog törni. Itt minden fém, aluminium és bőr. Minden. Erre mondják, hogy úgy van megépítve, mint egy tank. Kis hordtáskát is kapunk hozzá.

Ezen felül a kábel cserélhető. Sennheiser csatlakozóval van ellátva a fülhallgató oldalon, de szerencsére a komolyabb, 800-as szériában használt típussal. További érdekesség, hogy a párna mágnesesen kapcsolódik a fejhallhatóhoz, szó szerint egy mozdulat levenni és visszarakni.

Ez azért is jó, mert rendeltem egyből alternatív fülpárnát is hozzá, ami a báránybőr helyett egy lazább szerkezetű, szövet borítású darab. 

Aztán vannak még itt szűrők. 4 fajta egyből. Különféle anyagvastagsággal készültek. Kis füzetecske segít eligazodni köztük. A leírás szerint a basszust lehet vele szabályozni. Érdekes, hogy mennyi helyen tévesen azt írják a magas/közép tartományt befolyásolja. Pedig nem. 

Hatásáról majd később, ide csak annyit talán, hogy az egész termék nagyon átgondolt, szerethető. Két dolog nem tökéletes. Az egyik pont ez a "szűrőzés". Tényleg az van, hogy érdemes cserélgetni a fülpárnákat (másra jó a bőr és másra a szövet), valóban egy mozdulat az egész. Viszont minden cserénél kieshetnek a kis szövet szűrők, hiszen a párna tartja a helyén őket. Lehet keresgélni ha leesik.

A másik a fejpánt alakja. UFO, na. Nagyon eláll a fülek fölött. Nekem eszembe jutott, hogy lehet azért, hogy baseball sapka viselése mellett is oké legyen a design. Elég laza arc a tervező, Ken Ball...ki tudja.

A Cascade a Campfire egyetlen fejhallgatója, a fő irány továbbra is az IEM. Nagyjából 3 évig lett simogatva, hangolva míg termék lett belőle. Az én verzióm már tiszta fekete, eredetileg a CA logó nem volt feketítve. Meg úgy hallom most van egy újabb átdolgozás. 4 helyett két szűrőt jár csak és más a felületkezelési (feketítési) eljárás. Szóval leginkább kozmetika. Időnként nincs fent a Campfire oldalán, ennek az az oka, hogy ki szoktak fogyni belőle.

Ja, megépítéshez még. Ez nem egy nagy fejhallgató. Éppen nagyobb, mint egy fülre tehető darab. Nekem nincs nagy fülem, kényelmesen elfér a párnában, de van akinek ezzel problémája volt. Készült is ezért XL-es fülpárna is (csak bőrből, szövetből nem). Zárt fejhallgatóhoz képest maga a "ház" kifejezetten vékony. Ennek ellenére egész széles teret tud visszaadni.

Első benyomások

Mikor májusban megvettem a Cascade-okat, nem volt más amire ráköthettem volna, mint a Cobalt. A Polaris-ból kiindulva gondoltam lesz itt most csimm-bumm, földindulás, miegyébb. Ehhez képest egy annyira ványadt, elfáradt hang fogadott, hogy 20 perc után teljes értetlenséggel feladtam a próbálkozást. Mi a fene? Ennyire nem lehet félrelőni ennyi véleménynek. Nem szoktam ilyet csinálni, de feltettem a telefont a töltőjére és hagytam hadd menjem a Tidal, járjon a füles. Mármint ilyen bejáratást nem szoktam csinálni, jön az magától, ahogy használom a cuccot. Hát most nem volt kedvem használni.

Pár óra múlva este ráhallgattam. Az ellentéte mindannak, amit előtte hallottam. Leszedte a fejem. Mintha egy légkalapácsot hallgattam volna. Régi, 80-as évek vékony hangzású poplemezeivel kb. még oké volt, de bármi modernebb, eleve basszus súlyosabb felvétel egy gyilok volt. Próbaképp beraktam Massive Attack-től valamit...viccesen eltúlozottnak se mondtam volna, egyszerűen ízléstelen sok volt az amúgy egytúnusú basszus. Újra eltűnődtem, most azon, hogy hogyan gondolhatja bárki a világon, hogy ez a fülhallgató termék lehet. 

Szerda volt a nap,  mikor megjött a postán a füles, az első napot így zártam. Csütörtök este megint ráhallgattam, játszottam a szűrőkkel, lényegileg nem változott semmi. De régebbi lemezeket elkezdtem vele hallgatni. Doors az volt, tudom. Az első nem rossz élmény. Aztán pénteken csak felhívtam a kereskedést, hogy a 14 nap visszaküldési garancia ugye külföldre is igaz. Mert ez nagyon nem jön be. Megnyugtató választ kaptam. Sőt, telefononos konzultációt is felajánlottak, hogy segítsenek kiválasztani mi legyen helyette. Ettől megnyugdtam kicsit, de aznap már úgysem tudtam volna feladni a csomagot, megbeszéltük, hogy hétvégén még járatom azért picit.

Egész péntek este ment a füles, szombat délelőtt nagy részét...a gyártó 150 óra bejáratást ír. Az rengeteg idő. Még ezzel sem kerültem a közelébe sem.

De valami történt mégis. Szombat este kiültem a teraszra a kis rendszeremmel és jó volt. Nagyon. Megjött a "fun-factor". Még mindig nagyon prezenszes volt a mélytartomány, de nem zavart annyira. Meg kerültem is a basszus-nehéz számokat. Ami feltűnt, hogy a magasai sosem bántanak. Soha. Ott volt minden, sőt, meglepően sok részlet, felbontás, de nem lett kifilézve egyetlen felvétel sem. Elkezdett folyni a zene, lett ritmus, emelkedés. Hmmm...

Mire hétfő lett nem akartam visszaküldeni. Úgy gondoltam nem ez lesz a végállomás, de esélyt akartam adni neki, éreztem benne a potenciált. 

Hosszabb távon

Májusban került hozzám a Cascade, de még most sem vagyok benne biztos, hogy teljesen bejáratódott. Ki tudja...Ami kialakult, hogy zenére a bőrpárna kell, film/game az meg a szövet. Utóbbi nem olyan meleg (mármint szó szerint) és kicsit teresebben szól. A bőr fülpárna viszont kell a magic-hez. Lineárisabban, semlegesebben szól a szövetpárnával, de nincs annyi sodrása, súlya, drámája és öröme a hangnak vele.

Szűrőt nem használok végül. Nyitotabb a hang nelküle. Sőt, egyetlen mod-ot is végrehajtottam. A bőrpárnán leszedtem a gyári szűrőt. Ezt maga Ken javasolta próbára a head-fi fórumon. Vissza lehetne tenni egyébként, nem végleges átalakítás. Tovább nyílt a hangja tőle.

A jobb oldali szövet párnán még fenti a gyári szűrő

A másik tapasztalat, hogy a Cascade nagyon jól skálázódik. Azaz érdemes jobb cuccokat elékötni. Érzékenysége okán elvan a Cobalt-al is (sőt, az LG monitorom füleskimenete is rendesen meg tudja hajtani), de egész mást mutat komolyabb rendszerben. 

Nyílván érdekelt, hogy mit csinál, ha a Cobalt helyett az Aqua a forrás. Viszont sehogy nem tudtam rákötni a "nagy rendszerre", nem volt füleserősítőm.

Úgyhogy írtam a TMP-nek, hogy hadd próbáljak ki egy Ant-ot idehaza.

Hát az Aqua/TMP lánc egész más hangot mutatott, mint a Cobalt. Nagyon ottragadós élmény lett. Elgondolkodtatóan jó élmény. A TMP erősítőnek volt egy kis alapzaja a rendszeremben, ezért nem maradt rögtön örökre. Rendeltem egy lecsupaszított saját darabot. Ez a történet még folyamatban van.

Viszont úgy tűnt komolyabban is szerepet kaphat a jövőben a fülesezés. Egyrészt mert tetszik, másrészt mert a gyerkekek tindézserkorba lépésével lehet össze kell kötni a párom a műhelyét egy pár évre a zenehallgató szóbával az meg nem feltétlen kezdvez a hangfalazásnak. Ez is még kiderül...

Harmadrészt a fülhallgatózás sokkal rugalmasabb dolog mint a hangfalazás. 3 pár hangfalat tartani és használni egész más kihívás, mint 3 pár fülhallgatót. Sőt, (füles)erősítőből is könnyebb többet kihasználni. Ebbe a posztba most csak annyit, hogy így lett egy teljesen szimmetrikus (vagy mondhatjuk hídkapcsolású) felépítésű füleserősítőm is. Lesz róla külön poszt, megérdemli. Nagyon jól emlékeim vannak a saját kísérleteimmel kapcsolatban, ahol szimmetrikusan hajtottam fülhallgatót. Kíváncsi voltam mit tud még kijönni a Cascade-ból.

Ehhez persze kellett egy kábel is, ami lehetővé teszi a szimmetrikus hajtást (azaz nem háromeres). Itthonról szereztem be, rézkábel. Masszív, jó megépítés.

Az eredmény? Hidegen is jól szól ez a rendszer, de nagyjából fél óra melegedés után szinte eltűnik a fejhallgató a fejről. Csak a zene marad. Azért ezt elérni nagyon jó. Az örök prezenszes basszus is egyre fegyelmezetebb és természetesebb lesz, ahogy komolyabb elektronikák hajtják a Cascade-ot.

Itt viszont meg már felmerült a kérdés, hogy mi van, ha minderre az elektronikára nem egy alapvetően hordozható fülhallgatót kötök rá, hanem valami otthonra szánt komolyabbat. Úgyhogy mikor ezt a posztot írom még két fülhallgató van úton hozzám a postán. Ebbe a lyukba most beleestem pöttyet, ez berántott.

És azért ez alapvetően a Cascade érdeme. A vásárlásakor még azt se tudtam fogom-e használni, most meg minden napot fülesezéssel zárok. Ennyire jó.

Mindemellett zárószónak mégiscsak azt írnám, hogy hifistáknak, puristáknak és neutralistáknak nem ajánlom. Még talán azt is mondhatnánk nem hifi. Zenét hallgatni viszont iszonyat jó. Mindenféle zenét.

Épp a napokban került fel a youtube-ra egy 3 részes kis sorozat, ahol két nem audifil beállítottságú ember hallgat meg különféle high-end füleseket. Nagy Final D8000-es, Meze Emphyrian, Focal Utopia és valami csínyből kifolyólag idekeveredett a Cascade is. Itt az első rész. Érdemes nézni a reakciókat a Cascade-nál. A harmadik rész alatti kommentekben az is kiderül, hogy ha ár nem számít, akkor a Meze volt a kedvenc. De könnyen lehet mindkét delikvens vesz egy Cascade-ot. Valahol talán ez foglalja legjobban össze mit is csinál ez a füles. Bevállaltan fun-projekt. Dögös, pörgős, húzós, arcbavágós, ugyanakkor megfelelő körítéssel lenyűgözően könnyed, nagyvonalú és sima. Olyan hang, amit senkinek nem kell magyarázni, csak a hifistáknak.