2018. május 13., vasárnap

Raspberry Pi (Model 3B+) - Roon végpont

Frissítés: visszaértek a végfokok, megint van zene. A Raspberry végpont viszont elkezdett rendetlenkedni. Időnként belecöccög/tikkel a zenébe. Kipróbáltam az erdeti tápjával, de ott is van a probléma. (Bár talán kevesebbszer.) Még nyomozok az ügyben, de ez így egyenlőre akkor nem ajánlott megoldás. Kár, pedig hangra ígéretes volt. Ha jutnék valamire, majd frissítek megint...

Frissítés2: úgy néz ki a probléma az, hogy a 3B+ esetében ugyanaz a kontroller vezérli az USB-t és az ethernet-et. A 3B-nél elvileg nincs ez a probléma. Fiókba tettem egyelőre a Raspberry-t és visszatértem a MacBook-ra.

Frissítés3: legfrissebb tapasztalat, hogy a 160-as verziótól a fejlesztő limitálta az ethernet sebbességet, ezzel megoldva a pattogás problémáját. A saját tapasztalatom is az, hogy megszűnt a probléma, megint bele lehet fogni Roon végpontnak a Model 3B+ típust is.

Ez most nem egészen hi-fi oldalról indult. Elébb fiamnak fedeztem fel a Raspberry mini gépet. Csak hogy ismerkedjen vele, ha már érdekli a progamozás és hamarosan középsulis lesz. Linux operációs rendszer, előre telepített programozási környezetek, Office csomagok...szinte semmi pénzért.

Innen lehet gyorsan beszerezni. Kell egy akármilyen egér/billenytű meg egy monitor és 20e körül van egy működő számítógép. Lehet tanulni, konfigurálgatni. (És játékra meg pont nem való). Szerintem fantasztikus dolog. A legcsodább pedig az benne, hogy teljesen zajtalan az egész, nem kell zúgó ventillátorok előtt ülve tanulni. Nincs kifogás, aki tanulni akar, ezzel tud.


Már mikor az ő példányát beszereztem nézelődtem mit lehetne még vele kezdeni (mindenféle projektre használják). Sejthető volt, hogy lesz hi-fi felhasználási módja, meg rémlett is a Darko oldaláról, hogy irogatott ilyesmiről. (Bár amikor nem tudtam még mi ez épp csak rápillantottam az eszközt érintő cikkeire).

Most aztán tudatosan visszaolvasva egész kis szubkultúrát találtam amely erre a mini számítógépre épül. Én kevésbé voltam érdekelt a hiperolcsó streamer/dac kombókban amit ebből kihoznak, annál jobban megragadta a fantáziám a Roon végpontként való felhasználási módja.

Mert hát mi is történik. Fogunk egy minimál hardvert, ami azért annyira van erős, hogy akár egy teljes desktop környezetet elfutasson. Teszünk rá egy lecsupaszított minimál Linux-ot, aminek egyetlen feladata, hogy Roon végpont legyen. Ez a kétszer minimál pont azt jelenti, hogy nem kell végigmenni az amúgy elég hosszadalmas procedúrákon, hogy kiírtsunk, kikapcsoljunk, deaktíváljunk, lekössünk olyan dolgokat a zenére használt gépünkről, aminek semmi köze a zenéhez. Eleve nincsenek is. Minimális hardver és szoftver lenyomat. Nekem tetszik.

Csak a kép kedvéért nyitva...nagyon picike kis cucc.
Az első lépés a RoPiee (ez a neve a végpont szoftvernek) beszerzése innen. Egyszerűen letöltjük az "image" fájlt. A weboldal javaslata szerint letöltöttem még az "image" állományok megfelelő másolására alkalmas Etcher-t is. Már csak egy SD kártya kellet, amit a 2009-es MacBook-om (képtelen megadni magát), szerencsére könnyen írt, mert beépített SD kártya írója van. Tényleg 2 klikk, pár perc, fent is van az "image" az SD kártyán.

Ezt berakjuk a Pi SD kártya fogadó helyére, áram alá helyezzük és pár perc múlva kész a végpont. Látszik Roon-ban, ki lehet választani, ennyi.

Lokális webcímről lehet konfigurálni azt a pár dolgot, amit tud. Ha akarnám lehetne hozzá szép kijelzőt csatolni és mutatná, amit lejátszik. De minek. Meg be lehet állítani, hogy mikor nézzen utána minden nap, hogy van-e frissítés. Ha van, telepíti és újraindítja magát. Én reggel 4-re állítottam, akkor ritkán hallgatok zenét (értsd soha).

Az egyetlen nyílvánvaló dolog, amin el lehet rugózni az a táplálás kérdése. Egyrészt hogy milyen tápról is eszik ez a kütyü, másrészt meg az sem mindegy, hogy milyen tápot kötünk be egy elosztóba a többi audió berendezésünk mellé.

Úgyhogy némi keresgélés után szereztem hozzá egy nem túl drága lineáris tápot. Nem akartam túllihegni a dolgot, mert nem gondolom, hogy ez egy nagyon hosszútávú megoldás lenne. Inkább csak játék. Mondjuk annyi előnye van a MacBook-al szemben, hogy ez a kombó nem merül le 3 óra után. Ez csak nagy ritkán nem elég zenehallgatásra, de mégis.

Kínai azt hiszem.
Viszont a MacBook még marad továbbra is a képben, hiszen a Roon szerver feladatokat az látja el. Így megvalósult a funkciók teljes szétválasztása. Kontroll: iPad. Szerver: MacBook. Végpont: Raspberry. Ebben a felállásban már egyértelműen érdemes a MacBook-ot kábellel kötni a hálózatra, hiszen fogadja és küldi is az adatokat. Nagyobb felbontású fájlok esetén ez már akár sok is lehet a WiFi-nek. A raspberry is kábellel van bekötve, így stabil az adatfolyam. A Pi természetesen USB-n csatlakozik az Aqua DAC-hoz.

A MacBook-hoz képest a gyári kapcsolóüzemű táppal egy egyértelműen idegesebb és darabossabb, durvább hangot kapunk. A lineáris táppal marad egy kis szteroid a középtartományon, amitől prezenszesebb, élőbb lesz a megszólalás (a MacBook-hoz képest), de elsőre nem tudtam eldönteni nem maradt-e valami az idegességből. Aztán idővel úgy ítéltem meg jobban tetszik és egyre kevésbé hallottam bármi feszültséget hangban. Vagy megszoktam, vagy javult a dolog idővel, ezt nem tudom. Összességében inkább ezt használnám ha választanom kellene a MacBook és a Pi között.

Aztán most ennyi. Nagyjából 2-3 hetet éltem ezzel a konfiggal, utána elment a végfok. Már megtörtént az upgrade, hétfőn indulnak vissza ide. Megint az izgalom, hogy ne legyen gond a szállítás során.
Még itt voltak a végfokok...


2018. május 1., kedd

Power-R Magnum 3

Direkt megkérdeztem, ez a neve. Nem feltétlen egyértelmű, mert nincs honlap, szórólap semmi. Azt se tudom igazán termék-e...Amúgy hangfalkábel.

De hogy az elején kezdjem a történet egy telefonhívással kezdődött egy számomra akkor még ismeretlen hobbitártstól. Ezt hívják az angol szakzsargonban "cold call"-nak. Nem tudom magyarul mi lenne a megfelelője. A lényeg, hogy fogalmam sem volt igazából kivel beszélek, csak annyi volt biztos, hogy az illető szerint nagyon meg kellene hallgatnom ezeket a kábeleket. Már csak azért is, mert neki is tölcsérek vannak és jónak találja. Postázná, kipróbálhatom, csak úgy...

Nem ez az első (hasonló) ilyen eset. Hiába szinte nulla olvasottsága a blognak, időnként meg vagyok találva. Hogy próbáljak ki valamit aztán persze írjak róla. Mindig nem a válaszom. Erre pedig két okom is van.

Egyrészt ha lehet nem bajlódok szívességekkel. Kellemetlen tud lenni, ha feladja az ember a függetlenségét (akár ilyen apró dologban is).

Másrészt nem vagyok tesztelő.  Ez a személyes blog, az én utazásomról szól. Senkinek se szamárvezetője, nem is szeretném, ha az lenne. Nincs hozzá "gépparkom", hogy általános érvényű tapasztalásaim lehessenek. Ha fogok egy eszközt és berakom a rendszerembe azt megtudom róla, hogy az én rendszeremben, az én szobámba, nekem mit hoz.  De ettől még nem biztos, hogy meg is ismertem a valós kvalításait az adott eszköznek. Ha szerencsétlen a párosítás az én készülékeimmel az nekem ugyan fontos információ, de veszélyes messzemenő következtetéseket levonni belőlük az adott eszközre. Ahhoz több komponenssel/rendszerrel kellene kipróbálni. Ki kell mozgatni belőle a potenciált. Úgyhogy ennyi. (Helló kortárs itthoni blogok.)

De ez esetben még egy harmadik okom is volt rá, hogy nemet mondjak. Mégpedig az a régi-régi szabályom, hogy csak ismert gyártó tömegtermékével foglalkozom, semmi DIY. Egyszerűen mert totál anyagi veszteség.

Szóval 3:0. Viszont a beszélgetés során összerakódott fejben, hogy kivel is beszélek. Mármint hogy mi a nickneve a hifis fórumon amit olvasgatok. Így kicsit kerekedett a kép és amire igazán kíváncsi lettem az a rendszerinstallja. Nem fogom itt más rendszerét kibeszélni (sose teszem), de tölcsérek vannak benne és kitűnő elektronikák. Úgyhogy pofátlan módon meghivattam inkább magam egy hallgatózásra. Aztán persze, majd elhozom a kábelt is.

Így is történt, a látogatást követően hazakeveredtek velem ezek a kábelek. Ránézésre amolyan ruhaszárító kötelek. Tri-kábelezésre vannak előkészítve. Ha jól értettem van egy vastagabb szál, amiben fut 400 szál valamilyen vezető, meg két vékonyabb, amelyekben egyenként 200 szál. Tehát ha a vastagat bekötöm mondjuk a középtölcsérhez, a vékonyat meg duplán a magas/szub szekcióhoz akkor ugyanazt a vastagságot kapom a két ágon.

Szemfülesek a következő bejegyzés tartalmát is kibökhetik a fotón
Nem kötöttem be rögtön aznap, annyira nem érdekelt. Csak másnap. Aztán utána már csak kétszer került ki a rendszerből. Egyszer még csináltam egy ellenpróbát mégiscsak 2 nap után a dupla Lexus ellenében (nem változott a véleményem), aztán meg azért, mert egy kicsit eligazgattam rajta a leágazások helyét hogy takarosabb legyen. Elkunyeráltam, megvettem, nem adtam vissza. Nagyjából mindenben jobb ez a kábel így, mint a dupla Lexus. Nem árnyalatokkal. Nem kell rajta tűnődni sem, meg feszülten figyelni sem. Belazul a hang, több a részlet, természetesebb a hangzás. Nagyobb csendekből jönnek a hangok. Szinte kár részletezni, mert minden értelmezhető paraméterben előrelépett a hang.

Cserébe nem drága. Olcsóbb volt ez így, mint egyetlen szál Lexus. Ez azért fontos paraméter. Mert lehet akármilyen jó egy fél DIY termék, nagyobb összeget biztos nem adok érte. Ennyiért viszont - annak tükrében meg pláne, hogy mennyit hoz -  egy vicc. Eladom a két szál Lexus-t és még marad is pénzem.
Ruhaszárító triplán
Na és akkor ez most akkor egy szuper kábel? Az! Az én rendszeremben. És ennyi. Azt se tudom mennyire reprodukálható ez a pár, ami nálam van, de egyszerű felhasználóként nem is érdekel.

Aztán még egy érdekes tanulság. Egy hónapja hirdetem a Lexus kábeleket, még érdeklődő sincs rá, pedig piaci ár alatt 10%-al adom. Annak ellenére, hogy neves gyártó tömegterméke. Valószínű ennek egyébként több köze van ahhoz, hogy halott az itthoni piac. Majd megy a willhaben-re meg a audio-markt-ra.

Pár bejegyzés jön majd most a blogra. Leginkább azért, mert kevéske szabadidőmet nem tudom zenehallgatással tölteni, nincs erősítőm átmenetileg.

Elmentek vadászni
No, nem arról van szó, hogy eladtam volna az Audiopax-okat. Elutaztak Skóciába, hogy ott találkozzanak Silvio Pereira-val, az Audiopax jelenlegi motorjával és tulajdonosával. Kapnak egy teljes felujítást az 4-ik generációs specifikációknak megfelelően. Az én erősítőm talán még a legelsőből származik. Közben azért teltek az évek és nem állt meg a fejlődés. Kíváncsian várom mi lesz az átalakítás végeredménye. De előbb még a szokásos rotty a bugyiba, hiszen oda-vissza postázgatjuk szerencsétlen erősítőket. (Péntek óta már skóciában vannak.)

Tanulság number kettő: így egy hét csönd után már nagyon vágyakozva nézegetem a néma tölcséreket. Elkezdtem átmeneti megoldás után koldulni, hiszen még 2, vagy inkább 3 hét, míg megint itt vannak az erősítők. Hiába, a zene drog, mindig szoktam mondani.