2011. június 12., vasárnap

A szoba kialakítása, elrendezése - szimmetria

A bejegyzés Ethan Winer oldalának fordítása. A bejegyzéssorozat itt kezdődik.


Hacsak nem azt tervezi, hogy monóban rögzítsen és keverjen felvételeket, akkor a szoba szimmetriája és a hangfalak elhelyezése nagyon fontos. Amennyiben a két hangfal nem egyformán szimmetrikusan helyezekedik el a szobában, akkor a frekvenciaátvitelük különböző lesz és a sztereó hangkép sem lesz kiegyenlített. Azon szobákban, amelyek téglalap alakúak érdemes a hangfalakat a rövidebb fal mentén felállítani, ahogy az alábbi ábrán látható. Így távolabb kerül a hallgató pozíció a hátsó faltól, ahol a mélyfrekvenciás kiemelések és kioltások a legerősebbek.
A szimmetria számít! Egy ideális keverőszobában a hangfalak egyenlő távolságra vannak a falaktól és a sarkaktól, valamint a lehallgatási pozícióval egyenlő oldaló háromszöget alkotnak. A bal oldali elrendezés jobb, mert a szobához képest szimmetrikusabb. A jobb oldali megoldás további hátránya, hogy a hallgató pozíció mögötti fal-fal találkozás fókuszáló hatása is ront az eredményen.
A melett, hogy a hangfalakat szimmetrikusan helyezzük el, figyeljünk arra is, hogy a keverő konzolt és a széket is úgy helyezzük el, hogy a fülünk egyforma távolságra legyenek a hangfaltól. Ugyanígy, az akusztikai megoldások - legyen az elnyelő vagy diffuzór - egyforma mértékben kell, hogy legyenek mindkét oldalon. Sok esetben nem lehet teljesen szimmetrikus elrendezést kialakítani, de a lehetőség szerint törekedni kell erre. Különösen a szoba első felében, ahonnan az elsődleges visszaverődések érkezhetnek. Ami a szoba hátuljában történik valószínűleg kevésébé fontos.


Bár a fenti ábrán látható szoba négyszögletes, jobban kedvelem a ferdén futó mennyezetet, mivel az eleve elterelést erdeményez így csökkentve a visszhangot és csörgő hangot. Mások azzal érvelnek, hogy jobbak a párhuzamos falak, mert könnyebben megjósolhatók esetükben a szoba módusai, a fellépő elkerülhetetlen visszhangot pedig elnyelőkkel kezelik. De ahogy már korábban említettem, a szobai módusok ismerete önmagában nem mindig meghatározó információ. Továbbá párhuzamos falak esetében mindenképpen kezelni kell a falakat elnyelőkkel, aminek következtében nem biztos, hogy képesek leszünk a szoba megfelelő élénkségét megtartani (azaz túl halott lesz a hangzás).


A csúcsos tetőszerkezet pedig jobb, mint a lapos, sima, mivel így elkerülhetők azok a visszhangok és csörgő hangok amik abból adódnak, hogy a mennyezet párhuzamos a padlóval. Úgyanakkor a tető csúcsa egyfajta fókuszáló szerepét is betölti - hasonlóan a parabola antennához - ami már nem olyan kívánatos tulajdonság. Éppen ezért jó ötlet elnyelőket vagy diffúzorokat szerelni a csúcspontba, ahogy az alábbi fotón is látható.
Ezek a mini csapdák a szerző otthoni stúdiójában kerültek felszerelésre, hogy elkerülhető legyen a tetőszerkezet fókuszáló hatása
Heves viták övezik a lehallagató szobákkal kapcsolatosan azt a nézetet, amely szerint a hangfalakat a falba kellene építeni. A legtöbb stúdió tulajdonos állványra helyezi a hangfalakat, vagy éppen a keverőasztalra teszi és nem is foglalkozik többet a kérdéssel. Más stúdiók viszont közvetlen a falban alakítják ki a hangszórók helyét úgy, hogy végeredményben a hangfal és fal egy síkba kerül. Alapos tudományos tények szólnak a falba építés mellett, mégis vannak mérnökök, akik úgy gondolják egyáltán nem szükséges, illetve még rosszabb hangzást is eredményez. Arra szokták felhívni a figyelmet akik a falba építés ötletét támogatják, hogy íly módon csökken az úgynevezett "hangfalszéli interferencia" (Speaker Boundary Interference"), amely kiemeléseket és beszakadásokat eredményez a mélyfrekvenciás átvitelben. Hiszen ha egy hangfal a szobában van, akkor az arról leválló mélyfrekvenciák eljutnak a hátsó falig, majd onnan visszaverődve és ismét találkozva a hangfal eredeti hanghullámaival interferenciát okozhatnak. (Mert még ha nem is annyira nyílvánvaló, az igazán mély frekvenciák ténylegesen minden irányban terjednek a hangfalból.) Az ötlet támogatói szerint ráadásul még a sztereó térleképzés is javul a közép- és magasfrekvenciás reflekciók csökkenése miatt.


Én történetesen támogatom a falba épített hangfalak ötletét, ugyanakkor tiszteletben tartom azok véleményét is, akik nem így látják a dolgot. Egy dologban azonban mindenki egyetért - a falba épített hangfalak kivitelezése sokkal több munkával jár! Ha e melett a megoldás mellett döntene ne felejtse, hogy a hangfalakat ténylegesen a falba kell építeni. Nem készíthetünk egy könnyű szerkezetű álfalat a hangfalak köré, az eredmény nem lesz ugyanaz.

1 megjegyzés:

  1. Köszi a fordítás, nagyon jó cikk ez is.


    Én eddig a hangfalak mögé "terveztem" diffúzort itt viszont azt olvastam, hogy a plafonra is érdemes rakni. Nekem nem ilyen parabolás a szobám plafonja, hanem sima. Ide milyen mennyiségben ajánlott diffúzor illetve hangelnyelő?
    Bár gondolom ez a szoba többi adottságától is függ.

    Viszont sima plafon esetében is középre kell rakni az akusztikai elemeket.

    Köszönöm szépen

    VálaszTörlés