2010. május 14., péntek

Ethosz Mini DAC


Két dolgot szűrtem le kis kitérőmből, amely sorám különböző fej-és fülhallgatókkal hallgattam meg a MacBook kimenetét

1) Az AKG K-501-el igenis jól szól. Nekem már elég jól, bármennyire perverz is a párosítás.
2) A fenti eset egy különös szinergia és nem általános jellegű minőségi mutató a MacBook-ot illetően.

A második megállapításról a legegyszerűbben úgy tudtam meggyőződni, a Marantz helyére a MacBook-ot tettem, csak úgy natúr. Egyébként kicsit jobb volt, legalább nem visított annyira. Korántsem voltam olyan elégedett azonban, mint az AKG esetén. Azért be kell valljam inkább erre számítottam.

Ez annyira így van, hogy december végétől február elejéig terjedő időszakban terveztem is egy D/A átalakítót. Tulajdonképpen semmi különös, mondhatni a standard analóg és digitális szűrő nélküli alaptörténet. Másolhattam is volna netes megoldásokat, de meg akartam érteni dolgot. (Ezúttal is köszönöm Whitefül mindig segítőkész leveleit!). Tulajdonképpen minden készen állt, legvégül elkészült a költségbecslés is. Nos, dobozzal együtt olyan 45-50e. Ha mondjuk semmit nem rontok el és egyből minden működik. Pedig túlkapások sem voltak a tervben. Semmi exotikus szentelt alkatrész. Talán csak az öt független stablizátort és az OSCON kondikat említeném meg, mint igényesség fele mutató utalásokat. Sokat tanultam a tervezése közben, jól is esett vele foglatoskodni. Hogy miért nem épült meg végül? Hát pontosan ezért.

Azért mementónak ideteszem a nyomtatott áramköri terveket.




Merthogy a tervezett anyagköltség feléért használtam hozzájuthattam egy D/A-hoz, ami tulajdonképpen ugyanazon elveket valósítja meg, amelyekkel én is terveztem. Vásároltam még egy optikai/Toslink kábelt a MacBook-hoz és egyben is lett a rendszer, szinte fillérekből. (Az már más kérdés, hogy manapság örülök, ha ennyi jut a hobbimra). Illetve kiegészítőként még a rendszerhez tartozik az iPhone-om, ami a Remote alkalmazással elsőrangú táviránytó.

(Plusz zároljelben hozzátartozik az is a teljes képhez, hogy az átállás miatt le kellett cserélnem az új MacBook gyári 160GB-os merevlemezét egy 500GB-osra, hogy azért elférjenek a zenék. Samsung-ot vettem, sajnos sokkal hangosabban működik mint a gyári, pedig ez is csak 5400-et pörög. Az ilyen rendszerek esetében kötelező archiválásról pedig egy 1TB-os külső vincseszter gondoskodik, amire a Time Machine alkalmazással mentek. Ja, meg két hétig minden nap lemezek másoltam fel a vincseszterre...metaadatok karbantartása, borítók szkennelése/beszerzése. De szerencsére ezen most már túlvagyok.)

Szóval kíváncsian vártam hogyan is szólal meg ez a mindenféle szűrő nélküli D/A átalakító. Valamiért az a kép alakult ki bennem, hogy ezzel a műszaki megoldással egy tiszta, de alapvetően könnyedebb hangzás fog párosulni. Kicsit aggódtam is, hogy nem lesz jó a párosítás az amúgy is igen fogott mélyekkel rendelkező hangfalammal és picit "légies" hangképű K.U.K.A. erősítővel. Boy, I was wrong...Ennyire egyértelműen nem rázta még ki skatulyából magát készülék nálam. Szerettem volna belopni a készüléket kedvesem szívébe is, ezért a bemutatkozó zenélést egyik közös kedvencünkkel kezdtem, az Amorf Ördögök "Betyár a Holdon" lemezével. (Szívből ajánlom mindenkinek!) Nem is értettem, amit hallottam, tán' még az állam is leesett. Az énekhang szerencsére megmaradt közvetlennek, valóban emberinek, talán csak kicsit finomodott, bársonyosabb lett, de nem vesztett éléből, dinamikájából. A magasabb hangok viszont igen finoman, szelíden szólaltak meg, mégsem veszett el belőlük a csillogás. Ezt nagyon értékeltem a Marantz sivítozása után. A mélyszekció viszont egyszerűen ég és föld. Teljesen megváltozott a hangkép, sokkal hangsúlyosabb lett a mélyszekció (vagy talán végre a helyére került?). Nem hifis brummogásról van szó. Inkább hangsúlyról, követhetőségről és jelenlétről.

Második este vagyok fent késő estig, várom hogy csillapodjon a dolog, hogy sorra kerüljenek szép lassan mindenféle albumok. Mindenesetre eddig nagyon bíztató a kép.

Végezetűl pár kép a készülék belsejéről. Merthát természetesen kíváncsi voltam, hogy anyagköltségben mit vonultat fel ahhoz képest, ami én terveztem. Nos, legalább annyit. Jól láthatóan kisszériás, részben "kézműves" termékről van szó, helyenként a csöves erősítőkből átvett légszerelési megoldással. 







3 megjegyzés:

  1. Az a "légszerelt" kondi+ellenállás páros a végén nem egy RC szűrő? Vagy ez mit takar pontosan, hogy "analóg és digitális szűrő nélküli"?

    Egyébként szerintem egy végtermék esetében nem megengedhető, hogy ennyire nem-profin nézzen ki. Ha csak a képeket látom, azt mondom rá, hogy egy kísérleti darab, amit a "Végre jól működik!" felkiáltással lehet mutogatni a kollégáknak/családnak.

    VálaszTörlés
  2. Bár nem én terveztem a készüléket, de majdnem biztos vagyok benne, hogy a kondenzátor az esetlegesen jelen lévő egyenfeszültséget választja le egy nagyon alacsony törésponttal (tehát egészen más funkciót lát el, mint a digitális szűrőkben taláható kondenzátorok). Az ellenállás a kimeneten pedig legtöbbször a kimeneti feszültség "lebegését" gátolja meg, amolyan biztos fogás a tervezők körében az alkalmazása. Értéke 100KOhm körüli szokott lenni. Vagy éppen ebben ide került a D/A átalakító IC kimenetére kapcsolandó ellenállás...ehhez jobban ismerni kellene a kapcsolást.

    A kivitelezést illetően én se véletlen használtam a "kisszériás" és "kézműves" jelzőket.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a választ, közben rájöttem hogy hülyeséget írtam. Ebben az esetben nem szóltam.

    Egyébként tetszik a blog, mostanában kezdtem ismerkedni a témával, jó látni ilyen változatos írásokat.

    VálaszTörlés